Az EU bíróságának főtanácsnoki indítványa szerint jogszerű a jogállamisági feltételrendszer, amely súlyos milliárdoktól foszthatja meg a magyar és a lengyel költségvetést.
HIRDETÉSAz Európai Unió Bíróságának főtanácsnoki indítványa szerint megfelel az uniós jognak az Európai Bizottság által beterjesztett jogállamisági mechanizmus. Ezzel a rendszerrel felfüggeszthetik az uniós péntek kifizetéseit, ha rendszerszintű visszaéléseket tapasztalnak.
Magyarország és Lengyelország keresetében azt kérte, hogy az uniós törvényszék mondja ki, hogy a rendszer jogellenes. A mostani javaslat még nem a végső ítélet, azonban a bíróság az esetek nagy többségében a főtanácsnoki indítvánnyal megegyező ítéletet hoz.
A főtanácsnok véleménye szerint kiemelten fontos a jogállamiság védelme az unióban. Így a mechanizmusról szóló jogalkotói döntés az uniós intézmények mérlegelési jogkörébe tartozik. Vagyis a döntés nem minősíthető tévesnek.
A főtanácsnok ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a rendeletet nem a jogállamiság valamennyi megsértésére kell alkalmazni, hanem csak azokra, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak az uniós költségvetés végrehajtásával.
A dokumentumban azt is hangsúlyozzák, hogy az esetleges pénzügyi korrekciót a jogsértő tagállamnak kell viselnie, és azt nem háríthatják át a források a végső kedvezményezettjeire.
Három érv, három válasz
A magyar és a lengyel kormány alapvetően háromféle érvre hivatkozva támadta a jogállamisági mechanizmust, illetve pontosabb nevén a pénzügyi feltétel-rendszer eszközt. Az első érv az volt, hogy annak nincs megfelelő jogalapja az uniós alapszerződésekben. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az uniós alapszerződések nem hatalmazzák fel az uniós intézményeket arra, hogy ilyen alapvető módon megváltoztassák a játékszabályokat, ez gyakorlatilag az alapszerződések bújtatott módosítása. Erre Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok válasza az volt, hogy mivel egyértelműen csak az uniós költségvetési érdekek védelmében vizsgálható a jogállamiság, ezért ez egy egyértelműen költségvetési szabály, márpedig az Európai Unió működéséről szóló szerződés felhatalmazza a Tanácsot és a Parlamentet, hogy ilyen témában rendeletet alkosson.
A magyar és a lengyel fél keresetének másik érve az volt, hogy az alapszerződés 7-es cikkelye megfelelő védelmet biztosít az alapelveknek - ez az a jogszabály, ami alapján évek óta teljesen hatástalanul folyik eljárás mindkét ország ellen. A felperesek szerint nem lehet ugyanarra a feladatra egy másik, alacsonyabb szintű jogszabályt alkotni, ez sérti az uniós alapszerződés 7-es cikkelyét. A főtanácsnok szerint a 7-es cikkely szerinti eljárás teljesen más, mint a jogállamisági mechanizmus: az egyik szankció, a másik egy előzetes feltételrendszer, a 7-es cikkely bármely uniós alapérték megsértésére vonatkozik, a most vizsgált rendelet pedig csak a jogállamiságéra, és arra is csak akkor, ha kihat az uniós források felhasználására.
A harmadik érvcsoport szerint a rendelet sérti a jogbiztonság elvét. Ez a magyar és a lengyel kormány által gyakran hangoztatott vélemény, hogy a jogállamiság nincs egyértelműen definiálva, ezért ez a szabály politikai bunkósbotként fog funkcionálni a renitens tagállamokkal szemben. A főtanácsnok javaslatában részletesen leírja, milyen jogelveket említ a rendelet, milyen, a jogállamiság sérelmére utaló valószínűsítő körülményeket és példákat sorol fel. Mindez együtt a javaslat szerint eleget tesz az egyértelműség, pontosság és az előre láthatóság minimális követelményeinek, vagyis a tagállamok a korábbi bírósági ítéletek fényében is előre láthatják, hogy amit terveznek tenni, az megfelel-e a szabályoknak, vagy nem.
Varga Judit: ez még nem az ítélet
A magyar igazságügyminiszter a Facebookon reagált az ítéletre. Varga Judit azt írta: "Mielőtt azonban örömkönnyek szöknének a brüsszeli elit és a balliberális sajtó szemébe, halkan megjegyezném: ez csupán egy javaslat, ítélet csak év végén, jövő év elején várható." Gyakorlatilag megismételte a főtanácsnok által egyesével cáfolt három érvet, és azzal zárta bejegyzését, hogy a magyar kormány kitart álláspontja mellett, és reméli, hogy a bíróság megsemmisíti a rendeletet vagy annak kiigazítására hívja fel a jogalkotót.
Több ellenzéki EP-képviselő, például a szocialista Ujhelyi István, illetve a momentumos Cseh Katalin is Orbán Viktor vereségeként értékelte a főtanácsnoki javaslatot.
Ujhelyi szerint "a jogállamisági mechanizmus a garancia arra, hogy tíz év – felelőtlenül tűrt - dúlás után végre európai szinten is érdemi gátat szabjunk a demokratikus értékek és elvek szisztematikus lerombolásának."
Cseh szerint a jogi szakvélemény "hatalmas győzelem ez az uniós értékek megvédésén dolgozóknak – köztük az Európai Parlamentnek –, és hatalmas pofon a magyar és a lengyel kormánynak". A Momentum EP-képviselője szerint egyértelmű, hogy "Orbán Viktor csak időhúzásra játszott, amikor a Bírósághoz fordult, de terve elbukni látszik".
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője azt írta, hogy "Orbánék nem tudják többé következmények nélkül rombolni a független igazságszolgáltatást, a szabad sajtót és nem tudják többé leplezni a rendszerszintű korrupciót". A politikus szerint "ma már egészen világos, hogy a tisztességes magyar emberek Orbánék velejéig romlott rendszere miatt nem fognak hozzájutni az őket megillető uniós forrásokhoz", és szerinte ezért kell jövő tavasszal kormányt váltaniuk.