Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Több mint 30 év után véget ér a mérsékelt politikusok uralma Chilében

Access to the comments Kommentek
Írta: Magyar Ádám  & MTI
euronews_icons_loading
Több mint 30 év után véget ér a mérsékelt politikusok uralma Chilében
Szerzői jogok  Esteban Felix/AP

Egy erősen konzervatív jobboldali és egy zöld, markánsan baloldali jelölt jutott a chilei elnökválasztás második fordulójába. Ezzel eldőlt, hogy 1990 óta először nem mérsékelt politikus fogja vezetni Dél-Amerika egyik legerősebb gazdaságú, de erősen megosztott** országát.**

A vasárnapi első kört José Antonio Kast nyerte, a szavazatok 28 százalékával. A kilencgyermekes politikus főleg a bűnözés letörésével és bevándorlásellenességgel kampányolt. Ellenfelei gyakran hasonlítják Donald Trumphoz, sokan az ultrakonzervatív ultrakonzervatív jelzőt is helyesnek élik Kasttal kapcsolatban, aki nemrég Augusto Pinochet rezsimjével kapcsolatban azt mondta, nem is lehet igazi diktatúrának nevezni.

Kihívója Gabriel Boric lesz, aki az első fordulóban a szavazatok negyedét szerezte meg. A baloldali jelölt azt ígéri, hogy leszámol a neoliberális gazdaságpolitikával, és több figyelmet fordít a környezetvédelemre és az őslakosok jogaira.

Az MTI szerint a választáson komoly meglepetést okozott, hogy a külföldön élő Franco Parisi gazdasági szakember 13 százalékot szerzett annak ellenére, hogy a kampány egész ideje alatt egyszer sem lépett Chile területére. A másik két jelölt, a balközép Yasna Provoste és a jobbközép Sebastien Sichel is nagyjából a voksok 12 százalékát tudhatja magáénak.

Megosztott társadalom

Az első forduló után egyértelművé vált, hogy Augusto Pinochet bukása, 1990 óta először nem balközép vagy jobbközép politikus lesz az ország elnöke. A mérsékelt erőknek azonban így is komoly szerepük lehet, ők adhatják ugyanis a mérleg nyelvét - a továbbjutott jelöltek az ő szavazóikat próbálják majd megnyerni a december 19-i második fordulóig.

Az elnökválasztás első fordulójával egyidejűleg megválasztották a parlamenti alsóház 155 tagját, valamint a felsőház 50 szenátorából 27-et, valamint a dél-amerikai ország mind a 16 régiójának a vezetését.

Chile annak ellenére, hogy a régió egyik legerősebb gazdasága, jelentős társadalmi egyenlőtlenségekkel küzd. A közszolgáltatások jelentős részét privatizálták, és sokan úgy vélik, hogy elhanyagolják őket. Két éve heves tiltakozó akciók kezdődtek a neoliberális gazdasági berendezkedéssel szemben, ezek a tüntetések időnként ismételten fellángolnak.

A tüntetők egyik legfontosabb követelése azonban már teljesült: jelenleg egy alkotmányozó testület foglalkozik az ország új alaptörvényének kidolgozásán. A jelenlegi alkotmány még Pinochet tábornok katonai diktatúrájának (1973-1990) idejéből származik.