Szoros eredmény született a chilei elnökválasztás első fordulójában. A kormányzó kommunisták jelöltje nyert, a szélsőjobb José Antonio Kast lett a második. Az összes szavazat 70 százaléka a jobboldalnak ment az első fordulóban.
A chilei elnökválasztás első fordulójának eredményéből nem egyértelmű, hogy ki az igazi győztese a chilei elnökválasztás első fordulójának. Szám szerint a kormányzó Kommunista párt jelöltje, Jeannette Jara kapta a legtöbb szavazatot, a leadott voksok csaknem 27 százalékát (3 476 554). Csakhogy szorosan mögötte, a szavazatok 24 százalékával (3 097 685) a harmadszor induló szélsőjobboldali José Antonio Kast végzett, ő lesz Jara kihívója a második fordulóban. Alig három százalékpont vagy 400 ezer szavazat választja el őket.
Kast négy évvel ezelőtt legyőzte a baloldal jelöltjét, Gabriel Boricot az elnökválasztás első fordulójában. Az volt az első alkalom, hogy az első fordulóban vesztes jelöltből végül elnök lett.
A mostani második fordulóban ez megismétlődhet, ugyanis az összes leadott szavazat 70 százalékát a jobboldali jelöltek kapták. Vagyis ha ezek a szavazók vagy legalább többségükben beállnak Kast mögé a második fordulóban, Jara esélytelen lesz. A közvéleméynkutatók szerint azonban ez nem feltételnül lesz így.
Kiket indított még a jobboldal?
Franco Parisi üzletember és ismert közgazdász jobban teljesített, mint azt a legtöbb felmérés valószínűsítette: a szavazatok mintegy 20 százalékát szerezte meg, és ezzel a harmadik helyen végzett.
Parisi a 2021-es elnökválasztás idején nem tehette be a lábát Chilébe egy gyermektartásdíj-ügyben hozott bírósági végzés miatt, úgyhogy nem indulhatott. Mostani kampánya a politikából kiábrándult, egyetlen ideológiai ágazattal sem azonosulókat célozta. Politikai irányultsága azonban ennek ellenére egyértelmű: a bűnözők esetében a "golyó vagy börtön" elvét követelte, és a hadsereg bevetését szorgalmazta a kampány központi kérdésének, a biztonságnak a kezelésére.
A szavazatok további 14 százalékát Johannes Kaiser Barents-Von Hohenhagen libertariánus képviselő és korábbi YouTube-szakértő kapta, aki Kasttól jobbra pozicionálta magát. A chilei szélsőjobboldal második ismert arca, a Nemzeti Szabadságpárt képviselője. Ő tehát Javier Milei, Jair Bolsonaro vagy Nayib Bukele analógiája a dél-amerikai országban, 35 évvel Augusto Pinochet diktatúrájának vége után.
Kaiser nyíltan kiállt Pinochet autokrata öröksége mellett. Megkérdőjelezte a nők választójogát, habár ő azt mondta, csak ironizált. Támogatja a halálbüntetést és Chile kivonását több, az éghajlatváltozást és az emberi jogokat érintő nemzetközi egyezményből. Gazdasági receptjei masszív adócsökkentéseken és az állami intézményrendszer méretének csökkentésén alapulnak olyan reformok révén, mint például a lakástámogatások visszavonása.
Chile hagyományosan meghatározó jobbközép koalíciója Evelyn Matthei vezetésével a szavazatok mintegy 12,5 százalékát szerezte meg. Ő az elnökválasztás első fordulójának legnagyobb vesztese.
Ami Jara esélyeit illeti...
Nem biztos, hogy a megosztott jobboldalra leadott szavazatok egy az egyben Kastnak mennek a második fordulóban, erről számoltak be a közvéleménykutatók. Ugyanis bár Kaiser és Matthei máris beálltak Kast mögé, támogatóik közül többen is azt mondták, miután leadták voksukat vasárnap, hogy nem szavaznának Kastra a második körben, mert túl konzervatív a programja.
Jeannette Jara mindenesetre megígérte, hogy ha ő lesz az államfő, felhagy a kommunisták konfrontatív politikájával. Sőt hajlandó választási ellenfelei néhány tervbe vett intézkedésének elfogadására is. Ettől azt reméli, hogy a lakosság a centrum felé mozdul majd el december 14-én, az elnökválasztás második fordulójában.