A szavazóképes lakosság alig 36 százaléka járult az urnákhoz. A nem hivatalos végeredmény szerint Sinisa Karan a szavazatok közel 51 százalékát szerezte meg, míg Az ellenzék jelöltje, Branko Blanusa (SDS) a szavazatok körülbelül 48 százalékát kapta.
Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészében azért kellett rendkívüli elnökválasztást tartani, mert egy bírósági ítélet Milorad Dodik korábbi elnököt megfosztotta megbízatásától, és hat évre eltiltotta a politikától. A győztes Sinisa Karan Dodik közeli szövetségese.
Az elnöki székért hat jelölt indult. Az új elnök mandátuma alig egy évre szól, vagyis addig, ameddig Dodik maradt volna hatalmon. 2026 októberében általános választásokat tartanak.
A boszniai szövetségi ügyészség 2023 augusztusában emelt vádat Dodik ellen a Btk. azon paragrafusa alapján, hogy börtönbüntetésre ítélhető és hivatali tevékenységeitől akár tíz évre is eltiltható az a személy, aki nem tartja be, nem hajtja végre vagy akadályozza a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. Dodikot korábban azzal vádolták, hogy nem vette figyelembe Christian Schmidt főképviselő határozatait, mivel aláírta a nemzetközi főképviselő intézményének és hatásköreinek elutasításáról szóló törvényt. A politikus álláspontja szerint Schmidt megbízása ellentmond a daytoni megállapodásnak, amelyet 1995-ben írtak alá az országban dúló háború befejezésére. A megállapodás az ország három fő etnikai csoportja, a bosnyákok, a szerbek és a horvátok között 1992-ben, az egykori Jugoszlávia felbomlásakor kezdődött háborút zárta le.
A főképviselő a nagy horderejű viták legfőbb döntőbírájaként és a megállapodás végrehajtását felügyelő kulcsfiguraként hivatott eljárni. A békemegállapodás egyes részei az ország alkotmányában is benne vannak, többek közt az is, hogy az országot két fő közigazgatási egységre, azaz entitásra osztották, így a szerb többségű Boszniai Szerb Köztársaságra és Bosznia-Hercegovinára, amelyet részben egy állami szintű kormány felügyel.