Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Öt év alatt sem fejtették meg a kémeket és diplomatákat sújtó Havanna-szindróma titkát

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
Az USA havannai nagykövetsége: itt jelentkeztek az első tünetek
Az USA havannai nagykövetsége: itt jelentkeztek az első tünetek   -   Szerzői jogok  AP Photo/Desmond Boylan

Ismeretlen eredetű kínzó jelenségről, halláskárosodásról, gyötrő fejfájásról számolt be elsőként az Egyesült Államok kubai nagykövetségének néhány alkalmazottja még 2016 végén. Egyeseknél maradandó sérülés alakult ki. Az általuk tapasztalt tünetegyüttes a helyszínről a Havanna-szindróma elnevezést kapta. Azóta a világ szinte minden sarkából jelentkeztek az áldozatok – nagyjából felerészt a külképviseleteken állomásozó CIA-ügynökök, felerészt diplomaták, összesen körülbelül kétszázan. A kiváltó okát mind a mai napig nem sikerült megfejteni – így ellenszerét sem találták meg –, de mikrohullámú technológiát sejtenek a fegyver hátterében. A hadviselés új dimenzióba lépett. A támadó kiléte csak a kiszemelt célpontok munkaköri leírásából sejthető, de a Kreml nyomban cáfolt. Miért tettük volna? – kérdezik Moszkvában.

Durva, mechanikus hangokat hallottam. Olyan, mintha egy autóban száguldanék, amelyiknek az egyik ablaka részben le van nyitva. Kellemetlen nyomást tapasztaltam. Mintha egy energiasugárral találtak volna el – az úgynevezett Havanna-szindróma tüneteit átéltek így írták le azt a váratlan érzést, amivel néha csak egy bizonyos helyszínen szembesültek.

Mások szédülésről, látászavarról és koncentrációs nehézségekről is beszámoltak. A halláskárosodás néhány diplomata és ügynök esetében a hallási tüneteket követte. Néhány esetben a fájdalom olyan intenzív volt, hogy az alkalmazottak kénytelenek voltak idő előtt befejezni küldetésüket. Esetük tanulmányozására, illetve ambuláns kezelésére hazatértek az Egyesült Államokba.

Egy, a tengeren túl szolgáló tiszt egy útkereszteződésbe fordult be, ahol intenzív fejfájás gyötörte és hányinger kerülgette, ami nyomban elmúlt, miután áthajtott a lámpákon. Másoknál hosszú távú következmények alakultak ki, a többi között súlyos fejfájás, álmatlanság és hallásprobléma. Egy tisztviselő szerint akár kétszáz külföldön szolgáló alkalmazott is tapasztalhatta a Havanna-szindróma tüneteit, akiknek csaknem fele CIA-ügynök vagy családtagjaik, a másik fele pedig a Pentagon és a külügyminisztérium alkalmazottai között oszlik meg.

A Havanna-szindróma néven ismertté vált tünetegyüttest először 2016 végén jelentették a CIA tisztviselői és a kubai fővárosban működő amerikai nagykövetségen dolgozó diplomaták.

Nem csak Havannában támad, és nem csak amerikaiakat sújt

A Havannában megjelent tünetekről Oroszországban, Lengyelországban, Ausztriában, Németországban, Grúziában, Tajvanon, Kolumbiában, Kínában, Szerbiában, Kirgizisztánban, az Egyesült Királyságban és Üzbegisztánban állomásozó tisztviselők és családtagjaik számoltak be. „Ez globális jelenség” – mondta egy kormánytisztviselő, aki szerint Európában különösen sokhelyütt észlelték.

Augusztusban a berlini amerikai nagykövetség több munkatársa rejtélyes tüneteket tapasztalt magán. Közülük legalább ketten orvosi kezelésre szorultak. Néhány áldozat munkaképtelenné vált – mondták az illetékesek. Ezek voltak az első olyan NATO-tagállamból jelentett esetek, amely amerikai csapatoknak és nukleáris fegyvereknek ad otthont.

Néhány berlini áldozat hírszerző tiszt vagy diplomata volt, akik Oroszországgal kapcsolatos kérdéssel, például a gázexporttal, a kiberbiztonsággal és a politikai beavatkozás témáival dolgoztak – közölték amerikai diplomaták és a betegséggel kapcsolatos vizsgálatot ismerő személyek.

Bécs, amely a hidegháború kezdete óta a kémkedés világfővárosa, a közelmúlt egyik epicentrumává vált: Biden elnök hivatalba lépése óta közel két tucat amerikai tisztviselő tapasztalt Havanna-szindrómás tüneteket az osztrák fővárosban.

Az amerikaiaknak még hazai földön is okuk van tartani a Havanna-szindrómától: áprilisban a képviselőház és a szenátus fegyveres szolgálatokkal foglalkozó bizottságának törvényhozói közölték, hogy két lehetséges Havanna-szerű támadás ügyében indult vizsgálat az USA-ban. Az egyik érintettje a Nemzetbiztonsági Tanács tagja volt a Fehér Ház tőszomszédságában.

Augusztusban Kamala Harris alelnök szingapúri és vietnami útját elhalasztották, miután az Egyesült Államok hanoi nagykövetsége figyelmeztetett egy, a „közelmúltbeli lehetséges anomális egészségügyi incidensre” – a kormánytisztviselők így írják körül a Havanna-szindróma tüneteit. Szeptemberben William Burns CIA igazgató küldöttségének egyik tagja a Havanna-szindróma tüneteiről számolt be egy Burnsszel közös indiai utazás során. A Központi Hírszerzési Ügynökség főnöke a beavatottak szerint „tajtékzott” a dühtől, miután kiderült, hogy senki sincs biztonságban a rejtélyes betegségtől.

Tom Brenner/Pool via AP
William Burns, a CIA igazgatójaTom Brenner/Pool via AP

A CIA evakuált egy Szerbiában szolgáló hírszerző tisztet, aki súlyos károsodásokat szenvedett, amelyek a Havanna-szindróma néven ismert neurológiai roham jeleire utalnak – írta nem sokkal később, 2021 szeptemberben a Wall Street Journal.

A korábban eltitkolt balkáni incidens volt az egyik legutóbbi a folyamatosan eszkaláló támadások sorában.

„Az elmúlt 60-90 napban számos további esetről érkezett jelentés” az Egyesült Államok területéről és világszerte – idézte a lap a Georgetown Egyetem neurológus professzorát, aki az amerikai kormánynak ad tanácsokat a kérdésben. „Ezeket hiteles jelentéseknek tekintjük, ellenőrzött egészségügyi mutatókkal” – szögezte le Dr. James Giordano.

Legalább öt, a kolumbiai amerikai nagykövetséghez köthető családot sújtott a Havanna-szindróma néven ismert rejtélyes neurológiai betegség, amely az amerikai diplomáciai létesítmények elleni legújabb támadás – ismertette a minap a legújabb fejleményeket szintén a WSJ.

A Philip Goldberg nagykövet által a misszió személyzetének továbbított e-mailekben a külügyminisztérium fogadkozott, hogy „komolyan, tárgyilagosan és kellő érzékenységgel” foglalkozik a kérdéssel, miközben azon fáradoznak, hogy meghatározzák a betegség terjedését az Egyesült Államok egyik legfontosabb, diplomáciailag előretolt állomáshelyén.

A kiterjedt nagykövetség az egyik legnagyobb, amit az Egyesült Államok a világon működtet. A segélymunkások és diplomaták szokásos létszámán kívül az ott ténykedő hírszerzők és kábítószer-ellenes ügynökök ellenségeik állandó célkeresztjében állnak.

A Havanna-szindrómás esetekről napokkal Antony Blinken külügyminiszter bejelentett látogatása előtt számoltak be.

„Egy család biztosan volt, köztük egy kiskorú sérült” – mondta egy, a helyzetet ismerő követségi alkalmazott, aki hozzátette, hogy a felnőttek tudták, mire jelentkeznek, és vállalták az ezzel járó kockázatokat.

„A gyerekek célba vételével vagy akár csak véletlenszerű megsebesítésével azonban átlépték a vörös választóvonalat” – hangoztatta a névtelenséget kérő diplomata.

Egy másik, már visszavonult magas rangú amerikai diplomata, aki jól ismeri a Havanna-szindróma körülményeit, emlékeztetett arra: azok közül az amerikaiak közül, akik Kolumbiában a tünetekre panaszkodtak, néhányan a hírszerzésnél dolgoznak.

„Globálisan a támadás a hírszerző közösségre van kihegyezve” – állapította meg a volt diplomata.

Jóllehet a tünetek túlnyomórészt az amerikaiakat sújtották, több kanadai tisztviselő is beszámolt arról, hogy Havanna-szindrómát tapasztalt. Áprilisban kilenc kanadai diplomata kifogásolta a külügyminiszternél, hogy alig és körülményesen kapnak tájékoztatást a kormánytól saját esetükről. Közben több mint két tucatnyi „szindrómás” eset fordult elő kanadai tisztviselők körében – jelentette a Global Television Network.

A német nyomozás

A Havanna-szindróma áldozatai közül néhányan Oroszország ellen kémkedtek. Az amerikai szakértők feltételezik, hogy a tüneteik nem természetes eredetűek. Vélhetően támadás célpontjai voltak, amelynek hátterében Washington az orosz titkosszolgálatot véli felfedezni.

Mivel a havannai nagykövetség munkatársai zajártalomról számoltak be, eleinte azt feltételezték, hogy hangtámadás történt. Erre alkalmas rendszerek már jó ideje léteznek.

A nagy hatótávolságú hangeszköz, a Long Range Acoustic Device (LRAD), az amerikai rendőrség és fegyveres erők által például hajókon használt hangágyú hallható hanggal működik. Más eszközök mellett ezzel biztosították a 2012-es londoni olimpia helyszíneit a Temzéről.

AP Photo/Sang Tan
Amerikai fejlesztésű LRAD-t tesztelnek a brit haditengerészek a Temzén, 2012-benAP Photo/Sang Tan

A nagyméretű hangszóró célzottan akár nagy távolságokra is használható. Erősen koncentrálja a hangnyomást, ezáltal távolra is továbbítja a hangot, ráadásul szűk célterületen lévő embereket is képes eltalálni. A készülék maximális hangnyomásszintje nagyjából 150 decibel. Ez jóval magasabb a 120-140 decibeles fájdalomküszöbnél. A hangszóróval üzenetek és fájdalmat kiváltó zajok sugározhatók.

Az eszközt nem halálos fegyverként fejlesztették ki, de például a szomáliai tengeri kalózok elriasztására vagy tüntetések feloszlatására kiválóan alkalmas. Grúziában hangágyúval várták a demonstrálókat a tbiliszi parlament előtt 2007-ben.

AP Photo/George Abdaladze
Könnygázzal, víz- és hangágyúval készültek fel a grúz rendőrök egy kormányellenes tüntetésreAP Photo/George Abdaladze

Egy 2009-es pittsburghi, a G-20 csúcs ellen demonstráción szintén hangágyút vetettek be, ami után a tüntetőknek szorosan be kellett fogniuk a fülüket, olyan elviselhetetlen volt a zaj. És ezzel a hatóságok meg is bénították őket.

AP Photo/Philip Scott Andrews
Hangágyút vetettek be a pittsburghi tüntetők ellen, 2009-benAP Photo/Philip Scott Andrews

Görögország egy ideje már hangágyúval felszerelt páncélozott járművel védi határait.

AP Photo/Giannis Papanikos
Hangágyúval felszerelt görög rendőrségi páncélkocsi járőrözik a görög-török határon, 2021-benAP Photo/Giannis Papanikos

A hangágyú mindenki által jól hallható. A jelek szerint nem ezt használták a havannai támadások esetében, viszont a példák jól illusztrálják a fegyvergyártás trendjeit.

Elméletileg létezhetnek olyan rendszerek is, amelyek az emberi fül által hallhatatlan tartományban támadnak. A hang különböző frekvenciatartományokra oszlik: az ember életkortól függően a 16 hertz és 20 kilohertz közöttieket hallja. Az 16 Hz alatti tartományt infrahangnak, a 20 kHz feletti tartományt ultrahangnak nevezik. Az ilyen rendszerekről keveset tudunk – kivéve azt, hogy a hadsereg vizsgálja alkalmazásuk lehetőségeit. Létük nem zárható ki, a szakértők azonban nagyon valószínűtlennek tartják, hogy ilyen fegyvereket sikerült már megalkotni.

Jóval valószínűbb egy olyan rendszer bevetésével folytatott támadás, amelynek alapjait a fizika egy másik területe, az elektromágneses spektrum képezi – írta tényfeltáró cikkében a német Spiegel.A mikrohullámok 1–300 gigahertz közötti tartományban működnek. „Elméletileg fegyver is kifejleszthető ezzel a technológiával” – nyilatkozta Axel Bangert, a Kasseli Egyetem professzora a Spiegelnek. A katonai mérnökök már évtizedek óta keresik a módját, hogy mikrohullámmal javítsák a támadó- és felderítő rendszereket.

A háztartási mikrohullámok 2,5 gigahertzes frekvencián melegítik az ételt. A frekvencia növelésével a sugárzás egyre erőteljesebb. Amikor mikrohullám embert ér, a sugarak a frekvencia függvényében mélyen hatolnak be a testbe, a molekulák pedig rezgésbe jönnek, és hőenergiává alakulnak át.

A szakértők egy technikai akadályt már leküzdöttek. Még viszonylag kis antennákat is kialakíthatnak úgy, hogy nagy célpontra legyenek képesek energiát sugározni. A professzor nem tartja kizártnak, hogy egy ilyen eszköz egy bőröndben is elfér. „Úgy nézhetnek ki, mint egy kihajtható tapétázó asztal” – mondja Bangert.

A magasfrekvenciás sugárzással működő fegyvereket viszont már kifejlesztették. A Pentagon milliókat fektet az ún. aktív tagadó rendszerbe (Active Denial System, ADS), amely 95 gigahertzes frekvenciájú mikrohullámokkal működik. Még körülbelül fél kilométeres távolságból is több mint 50 fokra hevül a bőr, amikor a parabolaantennára emlékeztető antennát az emberre irányítják. Fájdalmas élmény az áldozat számára.

Néhány éve egy amerikai cég bemutatott egy mikrohullámú impulzusokat kibocsátó prototípust. A Medusa (Mob Excess Deterrent Using Silent Audio) állítólag elég kicsi volt ahhoz, hogy egy járműben szállítsák. Bevetésének következményei hasonlók voltak a Havanna-szindróma tüneteihez. A Medusa azonban talán csak prototípusként létezett, mert az Egyesült Államokban etikai aggályok merültek fel bevetése kapcsán.

A szakértők azonban nem zárják ki, hogy a kutatás másutt titokban folytatódott.

„A tudomány állása szerint az Egyesült Államokban, ha nem is hagytak fel a kísérletezéssel, a téma nagyjából parlagon hevert. Másutt azonban nem” – nyilatkozta a már idézett Dr. James Giordano a Guardiannek.

„Világossá vált, hogy a volt Szovjetunióban folytatott munka egy részét Oroszország vette elő újra” – mondta. A Georgetown Egyetem professzora emlékeztetett arra, hogy Kína is fejlesztett irányított energiájú eszközöket különböző anyagok szerkezetének tesztelésére olyan technológiával, amelyet fegyverekhez lehet igazítani. Az amerikai diplomaták és hírszerzőtisztek agysérüléseinek második nagy hulláma Kínában történt 2018-ban.

Ha az USA riválisának sikerült miniatürizálni az irányított energia technológiáját, akkor az ilyen fegyver valószínűbb magyarázatot ad a Havanna-szindróma tüneteire.

Azt, hogy a mikrohullámok állhatnak a szokatlan tünetek hátterében, az amerikai kormány megbízásából a Nemzeti Tudományos Akadémia jelentése is sugallja. „A nagykövetség személyzete által felsorolt jelenségek, tünetek és megfigyelések közül sok megegyezik az irányított impulzusos rádiófrekvenciás (RF) energia hatásaival” – áll a 64 oldalas tanulmányban, amelynek egy részét titkosították. Hasonló következtetésre jutott az a kutatás is, amelynek az eredményeit Jama folyóiratban publikálták.

A Frey-effektus

A szakértők azt gyanítják, hogy egy mikrohullámú fegyver olyan hatást vált ki, amit véletlenül fedeztek fel a második világháború alatt. Az úgynevezett mikrohullámú auditív hatást, amelyet néha Frey-effektusnak is nevezik a jelenséget leíró Allan Frey idegtudós nyomán.

A mikrohullámok hatására az agy olyan látszólagos hangokat érzékel, amelyeket senki más nem hall. A katonák már a második világháborúban is hasonló jelenségről számoltak be, amikor erős radarok mellett állva hangokat hallottak. Frey egyik kollégája, aki a hatvanas években a Cornell Egyetemen dolgozott, szintén arról számolt be, hogy hallotta a radarjeleket, amelyek valójában nem hallhatók.

Frey megállapította, hogy a mikrohullámok néha hangként érzékelhetők, amikor a halántéklebeny területén érik az ember fejét. Ezt még a süketek is érzékelik. Az agyban a felmelegedés nyomáshullámot hoz létre, amit az ember hangként érzékel, mivel a belső fülben lévő, a hallás folyamatában részt vevő folyadék kitágul. Az oroszok már akkor is nagyon érdeklődtek Frey munkája iránt, és meghívták őt laboratóriumaikba egy csereprogramra.

A Medusa prototípusa szintén a Frey-effektust használta. Fejlesztője, Lev Szadovnik, kaliforniai mérnök szerint a Havanna-szindróma tüneteit egy ilyen eszköz okozhatta. A prototípus azonban csak rövid távolságokon működött, például egy szállodai szoba falán keresztül, amikor az áldozat a szomszéd szobában tartózkodott. Ráadásul a Medusa nem tudott annyi energiát termelni, hogy maradandó sérülést okozzon. Szadovnik ugyanakkor megjegyezte, hogy Oroszország régóta kutatja a mikrohullámú technológiát, kutatásai pedig előrehaladott állapotban vannak.

Találgatások folynak arról a titkos programról, amelynek célja veszélyes hullámok távoli kibocsátása a célpont mobiltelefonján keresztül. Ezek lehetnek hanghullámok, rádióhullámok vagy mikrohullámok. A feltételezés azonban több mint merész, egy okostelefon-akkumulátor és –hangszóró teljesítményének ismeretében, csupán néhány wattos átviteli teljesítmény mellett. „Szerintem ez rendkívül valószínűtlen” – véli a szakértő, Axel Bangert.

A mai napig nincs meggyőző bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a Havanna-szindrómát okozó támadások mögött az orosz titkosszolgálat vagy más hatalom állna. És a mikrohullámú fegyverek elméletét sem tartja mindenki hihetőnek. Kenneth R. Foster, a Pennsylvaniai Egyetem biomérnöki tanszékének munkatársa például azt írta: semmilyen hihető biofizikai érv, sem a mikrohullámok megfigyelése a helyszíneken nem támasztja alá a feltételezéseket.

A TASZSZ cáfol

A német lap cikkei mégis heves reagálásokat váltottak ki Moszkvában.

„A Spiegel hetilap négy nap alatt két cikket is közölt a berlini amerikai nagykövetség munkatársai körében jelentkező, úgynevezett Havanna-szindrómáról, ami negatív aurát kelt Oroszország körül, és árt Moszkva és Berlin kapcsolatainak – idézte a TASZSZ hírügynökség az orosz külügyminisztérium közleményében.

„Az ellenünk irányuló vádak abszurditása egyáltalán nem zavarja a cikkek szerzőit. Teljesen képtelen verziókat próbálnak az olvasókra erőltetni, miszerint az orosz titkosszolgálatok valahogyan Németországba, egy NATO-országba szállították a berendezéseket, ahol amerikai diplomatákat támadnak sugárzással. Az álnyomozás szerzői a »miért« kérdését megválaszolatlanul hagyják. Hiányzik minden bizonyíték arra vonatkozóan is, hogy Oroszországnak köze lenne az incidensekhez” – hangsúlyozta az orosz külügyminisztérium.

Washington vészhelyzetet hirdetett

„A vészvillogók bekapcsolódtak. Ez válsághelyzet a VIP-utazások, és a tengerentúl szolgáló ügynökök számára” – nyilatkozta a Wall Street Journalnek Marc Polymeropoulos, a CIA veterán műveleti tisztje, aki 2019-ben nyugdíjba vonult, miután 2017-es moszkvai látogatását követően tartós tünetek alakultak ki.

A Biden-kormányzat a támadások forrásának felderítését „kiemelt prioritásként” kezeli – mondta egy kormányzati tisztviselő.

„Minden egyes bejelentést rendkívül komolyan kezelünk. Azon dolgozunk, hogy az érintett alkalmazottak megkapják a szükséges ellátást és támogatást” – mondta a külügyminisztérium szóvivője.

AP Photo/Michael Sohn
Az Egyesült Államok berlini nagykövetségeAP Photo/Michael Sohn

William Burns, a CIA igazgatója megháromszorozta a Havanna-szindrómára összpontosító orvosi személyzet létszámát – közölte az ügynökség szóvivője. A CIA az Oszama bin Laden elleni évtizedes vadászat egyik veteránját bízta meg az incidensek okát kutató munkacsoport vezetésével. A CIA egyébként visszahívta bécsi állomásának vezetőjét, aki nem kezelte megfelelően azok problémáját, akik azt hitték, hogy támadás érte őket.

Szeptember elején az amerikai törvényhozás elfogadta azt a jogszabályt, amely felhatalmazza a CIA-t és a külügyminisztériumot, hogy anyagi kártérítést nyújtson azoknak az alkalmazottaknak, akik megbízás közben agysérülést szenvednek.

Ezzel egyidejűleg az amerikai kormány felfegyverkezik a jövőbeni támadások meghiúsítására. Várhatóan egészségügyi attasékat küldenek a nagykövetségekbe, hogy megfigyeljék és elemezzék az esetleges támadásokat. Műszakilag is felkészülnek a fenyegetésekre. A védelmi minisztérium pályázatot írt ki hordozható rádióhullámú fegyverekre figyelmeztető eszköz beszerzésére, és ajánlatokat kért. A követelmény: egy hordozható detektor a nagyfrekvenciás fegyverek felderítésére, amely kicsi, könnyű, energiatakarékos és olcsó. És mindenekelőtt világos üzenetet közvetít.

Öt évvel az első tünetek megjelenése után az amerikai kormánynak még mindig nem sikerült megállapítania, hogy ki áll a támadások mögött, és milyen mechanizmust vagy technológiát használ.

A válaszhoz közelebb jutottunk, „de nem elég közel ahhoz, hogy meghozzuk azt az elemző ítéletet, amelyre az emberek várnak” – mondta David Cohen, a CIA igazgatóhelyettese az éves hírszerzési és nemzetbiztonsági csúcstalálkozón.

Dr. Giordano szerint a tüneteket valamilyen ultrahangos vagy akusztikus eszköz válthatta ki, ami lehet egy gyorsan impulzált mikrohullámú készülék vagy egy lézer alapú rendszer is. A támadók szándéka azonban nem világos. Lehet, hogy egy szokatlan mellékhatásokkal járó elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaznak, vagy „egy diszkrét megjelenésű zavaró eszközt” – mondta Dr. Giordano.

„Ez egy árnyalt megfogalmazása annak, hogy az eszköz fegyver” – tette hozzá a szakértő.