Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Az USA energiaügyi minisztere szerint a klímaváltozás valós, de politikai okokból eltúlozzák

Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter az athéni P-TEC találkozón
Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter az athéni P-TEC találkozón Szerzői jogok  Thanassis Stavrakis/Copyright 2025 The AP. All rights reserved
Szerzői jogok Thanassis Stavrakis/Copyright 2025 The AP. All rights reserved
Írta: Foteini Doulgkeri
Közzétéve:
Megosztás Kommentek
Megosztás Close Button

Az Euronewsnak nyilatkozó Chris Wright utalt Washington hosszú távú európai jelenlétére, Görögország új szerepére, mint energiaelosztási csomópontra, és egyértelművé tette, hogy nem vesz részt a brazíliai klímacsúcson, a COP30-on.

Az elmúlt években Görögország a régió fontos energetikai csomópontjává vált, kihasználva földrajzi elhelyezkedését és infrastruktúráját az Európa, a Közel-Kelet és Észak-Afrika közötti energiaszállítás- és elosztás szempontjából.

Ugyanakkor a transzatlanti együttműködés, különösen az EU és az Egyesült Államok között, erősíti Görögország stratégiai szerepét, előmozdítva az energiastabilitást szolgáló közös politikát.

Az amerikai álláspontok előmozdítása és Washington térségben betöltött szerepének megerősítése érdekében Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter Athénban járt a 6. Transzatlanti Energiaügyi Együttműködési Csúcstalálkozón , amelyet Athénban rendeztek.

Az Euronews-nak nyilatkozva Wright utalt Washington hosszú távú európai jelenlétére, Görögország új szerepére, mint csomópontra, világossá tette, hogy nem vesz részt a Brazíliában kezdődő klímacsúcson, és kifejtette az éghajlatváltozással kapcsolatos szkeptikus álláspontját.

Transzatlanti energetikai együttműködés

Az amerikai miniszter hangsúlyozta, hogy az USA Európának nyújtott támogatása akkor is fenntartható, ha a geopolitikai feszültségek folytatódnak.

"Szerintem a támogatás kellően fenntartható. Tudja, az Egyesült Államok történelme során végig szövetségese volt az európai nemzeteknek. Erőforrásaink hatalmasak, és erős a vágyunk, hogy mind gazdasági, mind nemzetbiztonsági szempontból bővítsük a partnerséget. Igen, az Egyesült Államok hosszú távon jelen lesz ebben" - mondta az euronewsnak adott interjúban.

Most, hogy Európa csökkenti függőségét az orosz energiától, hogyan látja Washington szerepét? Úgy értem, hosszú távú partnerként vagy csak válságszállítóként?"

"Nagyon is hosszú távú beszállítóként tekintünk magunkra, nagyon is! Az Egyesült Államok földgáztermelése több mint duplája az orosz földgáztermelésnek, és a miénk gyorsan növekszik. Az exportkapacitásunk pedig még gyorsabban bővül, mint ahogy a gázkitermelésünk. Tehát a célunk, hogy Trump elnök megfogalmazta; jólét otthon és a béke külföldön. Úgy gondoljuk, hogy az energiahordozókkal jól ellátott nemzetek nagyobb gazdasági lehetőségekkel, nagyobb jóléttel rendelkeznek, és az ilyen határokon, óceánokon átívelő energetikai együttműködések hosszú távú, szoros kapcsolatokhoz vezetnek, és elősegítik a békét a világban."

Görögország geostratégiai szerepe

Görögország a közelmúltban a földgáz és a megújuló energiaforrások kapujává vált Délkelet-Európában. Az olyan projektek, mint az alexandrupolisi LNG-terminál és a Balkánnal való összeköttetések ismét bizonyították Görögország stratégiai jelentőségét - hangsúlyozzák a szakértők.

"Görögország jelentős partner. Görögország történelmileg egy hajózási nagyhatalom, a globális hajózás ötödét, és az LNG, azaz a cseppfolyósított földgázszállítás több mint egyharmadát görög vállalatok végzik. Amíg az oroszok domináltak Európa energiaszállítójaként, Görögország a sor végén állt, csak egy csomópont volt az energiaszállítási rendszerben. Mostanra Görögország szerepe teljesen megváltozott, most Európa kapuja az Egyesült Államokból, a tengerentúlról érkező amerikai energiához. Úgy gondolom, hogy ez hatalmas gazdasági előnyökkel jár Görögország számára. És nagyszerű az Egyesült Államok számára, hogy egy olyan régi szövetséges és partner, mint Görögország, az amerikai energia európai kapujának szerepét tölti be."

Chris Wright azt is hangsúlyozta, hogy a görögországi és ciprusi energiaágazatba történő amerikai befektetések hozzájárulnak a régió geopolitikai stabilitásához.

"A csővezeték-infrastruktúra, amelyet Görögország épít és összeköt az összes szomszédos országgal, egyesíti a világnak ezt a régióját. Ezek nagyon független országok, hosszú, különböző történelemmel, de talán nem azonos mértékű gazdasági integrációval az egész régióban. Ez a földgázfolyosó, a keleti folyosó és a görög kikötők szerintem összehozzák a nemzeteket. Ez nem csak a gázról fog szólni. Hanem az intenzívebb kereskedelemről, a jelentősebb együttműködésről és a fokozott gazdasági növekedésről.

Éghajlatváltozás és tárgyalások Brazíliában

Az amerikai külügyminiszter az Euronewsnak világossá tette, hogy nem vesz részt a brazíliai klímacsúcson, a COP30-on, de azt mondta, hogy jövőre valószínűleg jelen lesz a következőn.

"Nézze, több mint 20 éve dolgozom, tanulok, írok, olvasok az éghajlatváltozásról, nagyon aktívan részt veszek ebben a vitában és párbeszédben. Mindenekelőtt elmondom, hogy mi volt a legnagyobb tényező a szén-dioxid-mentesítésben. Messze a földgáz-felhasználás előretörése! Az Egyesült Államok jobban csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását, mint a következő hét nemzet együttvéve. Ez egyszerűen a földgáz felhasználásának növelésével értük el a gazdaságban, az energiaszektorban. A szén kiváltásával. A szén még mindig kritikus. Ez a harmadik legnagyobb villamosenergia-forrás, de korábban ez volt a domináns forrásunk. Ma már a földgáz. Emellett tisztábban ég, így kevesebb légszennyező anyagot és üvegházhatású gázt bocsát ki" - érvelt Wright, majd hangsúlyozta, hogy szerinte az éghajlatváltozás egy "valós, lassú, globális, természetes jelenség".

"A világ már 200 éve halad a szén-dioxid-mentesítés útján, a fától, a szénen, az olajon át a gázig, végül pedig az atomenergiáig. Úgy gondolom tehát, hogy az előállított energiaegységre vetített üvegházhatású gázok kibocsátása folyamatosan csökkenni fog. Még azt nem tudni, hogy az üvegházhatású gázok globális kibocsátása mikor éri el a csúcspontját. Még mindig van egymilliárd ember, aki gazdag, csodálatos életet él, és hétmilliárd ember, aki szeretné ezt elérni. Úgyhogy, szerintem még sok-sok évtizedig növekedni fog a fosszilis energiatermelés. És valószínűleg az üvegházhatású gázok kibocsátása is. Szerencsére, egy energikusabb, gazdagabb világ jobban ellenáll minden változásnak. A klímaváltozás valós dolog, csak politikai okokból eltúlozzák. És ez nagyon nem szerencsés" - zárta az amerikai energiaügyi miniszter az Euronewsnak adott interjúját.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek