A helyi és regionális hatóságok komoly terheteket vettek magukra a járványkezelésben, de úgy érzik, hogy a helyreállítás alapról szóló döntésekből kihagyják őket a kormányok.
180 milliárd eurós rést ütött a koronavírus-járvány az uniós tagállamok helyi hatóságainak költségvetésén a Régiók Európai Bizottsága szerint.
A Régiók Európai Bizottsága nemrég publikálta az EU második regionális és helyi barométerét a Régiók és Városok Európai Hetén. A barométer a tagállami alatti szinteken vizsgálja a közösség helyzetét. A koronavírus-járvány természetesen a jelentés egészére rányomja a bélyegét.
A kutatások egyik legfőbb konklúziója az, hogy a járvány miatt az önkormányzatok és regionális politikai központok kiadásai sokat nőttek, miközben a bevételeik jelentősen csökkentek. A Covid-ollónak hívott jelenség eltérően érintette a különböző tagállamok régióit: sok északi országban jobb a helyzet, míg a déli államokban rendre rosszabb. Magyarországon több olyan régió is van (Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld), amely uniós összevetésben a leginkább érintettek között szerepel. A teljes Eu-ban 2020-ban nagyjából 180 milliárd eurót buktak a helyi hatóságok: a költségvetésük 125 milliárddal növekedett a koronavírus miatt, miközben 55 milliárddal csökkentek a bevételeik.
A központi kormányok döntenek a pénzekről
A jelentés szerint a válság leküzdését nehezíti, hogy az önkormányzatokat kihagyják a tagállamok az uniós pénzek elosztásáról szóló döntésekből.
„Sok helyi és regionális hatóság jelezte, hogy nem konzultáltak velük. Mi vagyunk az a csoport, amelyik támogatta a frontvonalban harcolókat, de mégsem egyeztettek velünk a helyreállítási csomagról. Ez kiábrándító, mert a legjobbunkat nyújtottuk, az első sorban küzdöttünk a vírus ellen" - nyilatkozta az Euronewsnak Kieran McCarthy, aki Cork városi tanácsának tagja, és Írországot képviseli a Régiók Európai Bizottságában.
Az idei barométerhez tartozik egy felmérés is, amelyet a helyi és regionális szinten dolgozó politikusok körében végeztek (ők egyébként több mint egymillióan vannak az Európai Unióban). Az eredményekből az látszik, hogy nagyjából kétharmaduk több beleszolást szeretne kapni a gazdasági, szociális és környezetvédelmi döntésekbe, mert úgy érzi, nem figyelnek rá eléggé.
Óriásiak a különbségek az EU-n belül
A jelentés azt is megállapítja, hogy a járvány tovább növelte a vidék-város ellentétet a tagállamokban. A rendelkezésre álló adatok szerint a vidéki térségekben valamivel kisebb pusztítást végzett a járvány, ugyanakkor az itt élők jelentős hátrányt szenvedtek a távoktatást és a távmunkát illetően a gyengébb internetszolgáltatás miatt.
Ami a konkrét számokat illeti, azokban az uniós régiókban, melyekben döntően városokban lakik a népesség, 17,2 százalékos többlethalálozást regisztráltak 2020-ban, az ikább falusias régiókban viszont csak 13,5 százalékot. Eközben a magas minőségű internetszolgáltatás a városi háztartások 44 százalékában elérhető az EU-ban, vidéken viszont csak 20 százalék ez az arány.