Az európai energiaválságra való tekintettel több tagállam, köztük Magyarország is, úgy érvel az atomenergia mellett, mint kulcsfontosságú, megfizethető, stabil és független energiaforrás, amely megvédheti az uniós fogyasztókat attól, hogy ki legyenek téve az árak ingadozásának.
HIRDETÉSAz Európai Unió tíz tagállama, Franciaország vezetésével, azért lobbizik, hogy az Európai Bizottság ismerje el az atomenergiát olyan alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásként, amelynek részét kell képeznie az EU klímasemlegességre való áttérésének. Vagyis azt szeretnék, hogy sorolják a környezetbarát technológiák közé az ellentmondásos megítélésű atomerőműveket.
Az európai energiaválságra való tekintettel az országok az atomenergia mellett érvelnek, mint kulcsfontosságú, megfizethető, stabil és független energiaforrás, amely megvédheti az uniós fogyasztókat attól, hogy ki legyenek téve az árak ingadozásának.
A Franciaország által kezdeményezett levelet kilenc másik uniós tagállam, köztük Magyarország aláírásával együtt küldték el a Bizottságnak. Az aláírók országok (Franciaország, Bulgária, Horvátország, Csehország, Finnország, Lengyelország, Magyarország, Horvátország, Szlovákia, Szlovénia és Románia) többsége már most is nemzeti energiamixe részének tekinti a nukleáris energiát. Az atomerőművek az Európai Unióban megtermelt villamos energia több mint 26%-át állítják elő.
— Az energiaárak emelkedése is megmutatta, mennyire fontos, hogy a lehető leggyorsabban csökkentsük a harmadik országoktól való energiafüggőségünket – olvasható az Euronews által megismert levélben.
Az EU földgázfogyasztásának több mint 90%-a külföldi importőröktől származik, a fő beszállító Oroszország, és az energiaárak emelkedésének egyik fő okának éppen ezt a nagy fokú függőséget tartják.
— Egyre gyakoribbak lesznek az ellátási feszültségek, és nincs más választásunk, mint diverzifikálni az ellátásunkat. Figyelnünk kell arra, hogy ne növeljük az Európán kívüli energiaimporttól való függőségünket – írják levelükben a támogató államok.
Az aláírók ezért arra kérik a Bizottságot, hogy az atomenergiát vegye fel az EU zöld taxonómiájába, amely egy olyan technikai útmutató, ami segít a kormányoknak és a befektetőknek azonosítani, hogy mely projektek tartják tiszteletben a Párizsi Egyezményt, és melyek azok, amelyek sértik annak éghajlati céljait.
Az Európai Bizottság már számos ágazatot besorolt az útmutatóba, például a napenergiát, a geotermikus energiát, a hidrogént, a szélenergiát, a vízenergiát és a bioenergiát. Amikor azonban Brüsszel áprilisban bevezette a rendszertant, egy ágazat feltűnő módon hiányzott: az atomenergia.
Ugyanakkor a tagállamok az éghajlatváltozás elleni küzdelem sürgőssége ellenére sem tudtak konszenzusra jutni abban a kérdésben, hogy a nukleáris energia zöld vagy ellenkezőleg, szennyező energiaforrásnak minősül. A Bizottság éppen ezért elhalasztotta a döntést.
A vitában az egyik oldalon Németország áll, amely azt tervezi, hogy 2022-ig minden reaktorát leállítja, Ausztriával, Dániával, Luxemburggal és Spanyolországgal együtt. Berlin lett az atommentesség szószólója
— Aggódunk amiatt, hogy az atomenergia felvétele az tartósan károsítaná annak egységét, hitelességét és ezáltal hasznosságát is – írták az atomenergia ellen küzdő országok júliusban.
A másik oldalt Párizs képviseli. Franciaország villamos energiájának több mint 70%-át atomerőművekből nyeri, és azért küzd, hogy a nukleáris energia fenntarthatónak minősüljön a taxonómia szerint. Mint az új levélből kiderül, Párizs több keleti állam támogatását élvezi, amelyek már milliókat különítettek el nukleáris projektekre.
— Bár a megújuló energiaforrások kulcsszerepet játszanak az energetikai átállásban, nem tudnak elegendő és állandó szinten elegendő alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamos energiát termelni ahhoz, hogy kielégítsék szükségleteinket – áll a Párizs által jegyzett levélben.
A támogatók az atomenergiát "biztonságos és innovatív" ágazatnak nevezik, amely "a közeljövőben" egymillió magasan képzett munkahely fenntartásának lehetőségével rendelkezik. A bírálók viszont azzal érvelnek, hogy a keletkező radioaktív hulladék káros az emberi egészségre és a környezetre.
— Az atomenergia hihetetlenül drága, veszélyes és lassan épül – mondja a Greenpeace. Az ellenzők az 1986-os csernobili vagy a 2011-es fukusimai balesethez hasonló, potenciálisan katasztrofális nukleáris balesetek miatt aggódnak, amelyek még mindig mélyen gyökereznek a kollektív emlékezetben.
Egyelőre nem látszik, hogy a vita hamarosan lezárulna. A Bizottság szerint ugyan már az év vége előtt várható döntés az atomenergiával kapcsolatban, de a mélyreható nézeteltérések miatt a vita a jövő évre is áthúzódhat. Januárban Franciaország veszi át a Tanács soros elnökségét, ami Párizs számára kiváltságos helyzetet biztosít a brüsszeli napirend befolyásolására.