rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A magyar és lengyel helyreállítási alap elbírálását kérték számon a Bizottságon az EP-ben

Access to the comments Kommentek
Írta: Zsíros Sándor
euronews_icons_loading
Ülésezik az európai parlament
Ülésezik az európai parlament   -   Szerzői jogok  FREDERICK FLORIN/POOL/MTI/MTVA
Betűméret Aa Aa

A magyar és a lengyel helyreállítási pénzek visszatartásáról kérdeztek az EP-képviselők szerdán Strasbourgban. Az Európai Bizottság a hétmilliárd eurós magyar tervet a korrupció elleni harc hiányosságai miatt, Lengyelország esetében pedig az igazságszolgáltatás bekebelezése miatt nem hagyja jóvá. A Paolo Gentiloni biztossal folytatott vita során a képviselők nagyobb átláthatóságot kértek.

A gazdaságpolitikáért felelős biztos beszámolt a helyreállítási tervek jóváhagyásának állásáról: jelenleg a 25 leadott nemzeti tervből 22-t már jóváhagytak. A bolgár és a holland terv még nem érkezett be, a magyar, a lengyel és a svéd terv pedig a Bizottság jóváhagyására vár. A biztos hangsúlyozta: a három terv értékelésének befejezéséig a Bizottság nem nyilatkozik az egyes tervekről.

A vita során a legtöbb képviselő az értékelési folyamat átláthatóságát hiányolta, anélkül ugyanis nem követhető, hogy a magyar és a lengyel kormány milyen lépéseket tett a jogállamisággal és az igazságszolgáltatás elleni támadásokkal, az uniós jog elsőbbségével, a közbeszerzéssel, a korrupcióval és a kisebbségek nem egyenlő kezelésével kapcsolatos aggodalmak feloldására.

Számos képviselő kiemelte, hogy a Bizottságnak csak akkor kellene jóváhagynia a terveket, ha az érintett tagállamok minden egyes problémát az Unió pénzügyi érdekeit és az adófizetők pénzét védő költségvetési feltételrendszerrel összhangban orvosoltak. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy nem a magyar és a lengyel emberek ellen lépnek fel, hanem ellenkezőleg: azt akarják elérni, hogy az uniós pénzek az arra igényt tartó emberekhez és a vállalatokhoz, és ne korrupt politikusokhoz jussanak el.

"Úgy tudom, hogy kemény alkudozás folyik. Biztosak akarunk lenni abban, hogy az uniós pénzeket nem pazarolják, és azok nem a rossz zsebekben kötnek ki. Nyomás alatt tartják ezt a két kormányt és szerintem jól dolgoznak. Hiszen úgy tűnik, hogy a lengyel és a magyar kormánynak is nagy szüksége van ezekre a pénzekre” – mondta Philippe Lamberts belga zöldpárti EP-képviselő.

A magyar kormány szerint viszont nem a korrupció miatt zárták el a pénzcsapot, szerintük az EU a nyáron elfogadott pedofília elleni szabályozás visszavonását akarja a pénzek blokkolásával elérni. A fideszes Győri Enikő szerint a kormány nem enged ebben az ügyben.

"Minden rendben zajlott addig a pontig, amíg el nem fogadtuk a gyermekvédelmi törvényt. Azóta újabb és újabb feltételek születnek. Olyasmit kérnek Magyarországtól, amit más országoktól nem. Vagyis kettős mércét alkalmaznak, amit mi soha nem fogadunk el. Menjenek vissza a tárgyalóasztalhoz és zárják le ezt a kérdést! – mondta Győri Enikő fideszes EP-kéviselő.

Rajta kívül két magyar képviselő szólalt még fel a vitában: Cseh Katalin és Ujhelyi István.

Mi ez a helyreállítási alap és miért fontos?

A NextGenerationEU gazdaságélénkítő csomag legnagyobb alkotóeleme, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egy ideiglenes válságkezelési megoldás, amelynek révén az uniós tagállamok összesen 672,5 milliárd eurónyi, támogatásként vagy kölcsönként felvehető összegből kezelhetik a koronavírus-járvány hatásait. Eddig már 25 nemzeti tervet adtak le, ebből a Bizottság 22-t, a Tanács pedig 18-at hagyott jóvá. A jóváhagyottak közül 16 terv már megkapta a kért előfinanszírozást.

A kormány nemrég több, mint négymilliárd eurónyi kölcsönt vett fel a piacokról.

Sajtóhírek szerint Brüsszel és Budapest között a következő hetekben megállapodás születhet a heyreállítási pénzekről. Addigra azonban életbe léphet az úgynevezett jogállamisági mechanizmus, ami újabb eszközt adna a bizottság kezébe a kifizetések felfüggesztésére.