A jövő évi magyar választások tisztességességét kérdésessé teszi az, hogy az ellenzéki politikusok nem kapnak lehetőséget a közmédiában, nem tudják közvetlenül elérni a választópolgárokat - mondta az Euronewsnak budapesti útja után Gwendoline Delbos-Corfield.
HIRDETÉS**Az Európai Parlament múlt héten Magyarországon járt küldöttségének vezetője szerint a jövő évi választások nem lehetnek valóban tisztességesek, ha az ellenzék nem kap megfelelő teret a közmédiában - erről Gwendoline Delbos-Corfield Strasbourgban beszélt az Euronewsnak, miután az EP-ben beszámoltak a budapesti útjuk tapasztalatairól.
**
Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság delegációja a múlt héten tájékozódott Budapesten a jogállami normák magyarországi érvényesüléséről, illetve a sajtó és a tudományos élet szabadságáról.
"Egypártrendszeres tagállamban vagyunk"
A delegáció vezetője az Euronewsnak egy jobbikos országgyűlési képviselőt idézve, arról beszélt, hogy Magyarországon egyfajta "egypártrendszer van". Az, hogy "egyetlen párt kinevezte az embereit mindenhová, a médiától, az igazságszolgáltatáson át az egyetemekig, azt jelenti, hogy sok mindent tud ellenőrzése alatt tartani a választásokon" - magyarázta Gwendoline Delbos-Corfield. A politikus reméli, hogy a választások ennek ellenére tisztességesek lesznek, de ezt kérdésessé teszi számára az, hogy "az ellenzék soha nem kap időt a közszolgálati médiában, soha nem tudja közvetlenül elérni a szavazókat, mert nem szerepel a tévében, a rádióban. Független, alternatív médiában találhatók csak meg". Mindez szerinte "megakadályozza az igazi tisztességes választásokat".
A francia EP-képviselő a Fidesz vádjára reagálva elmondta, hogy küldöttségük megbeszélésein egyáltalán nem volt fő téma az LMBT-jogok érvényesítése és a bevándorlás. Gwendoline Delbos-Corfield szerint útjukkal kapcsolatban nagyon sok álhír jelent meg.
„Óriási a dezinformáció, szörnyű dolgokat írtak le rólunk, és az egész Európai Parlamentet támadták a kormánypárti magyar sajtóban, olyanoknak írtak le minket, amilyenek nem vagyunk. Ez sem segít a az embereknek abban, hogy tudják, hogy miért és mire szavaznak" - fogalmazott.
Meglepte őket az is, hogy mennyire traumatizáló hatással volt a Pegasus-ügy az újságírók és a civil társadalom körében.
A jogállamiság nem vitatható, és nincs több definíciója
A francia EP-képviselő szerint az EU és a Magyarország közötti konfliktus elhúzódásának egyik oka az, hogy a magyar kormány szerint a jogállamiság egy vitatható dolog, aminek több definíciója létezik. Delbos-Corfield hangsúlyozta, hogy valójában "az Európai Unió olyan szövegekre és chartákra épül, melyek azt mutatják, hogy ezek a jogállamisági nézőpontok nem vitathatók és nem lehet különböző definíciójuk". Hozzátette, hogy mikor a kormány azt mondja, hogy nem ért egyet a mi definíciónkkal, onnan nehéz együtt dolgozni.
A magyar kormány mellett többször nyilvánosan kiálló két szélsőjobboldali EP-képviselőről a francia Nicolas Bayről és a spanyol Jorge Buxadé Villalbáról hangsúlyozta a delegáció vezetője, hogy nem vettek részt sokszor a találkozókon vagy később érkeztek, korábban távoztak, és külön megbeszélésekre mentek a magyar kormány képviselőivel és kormánypárti szereplőkkel. Ezért nem tekinthetők semlegesnek - emelte ki Delbos-Corfield.
A zöldpárti politikus tapasztalatai alapján a küldöttség decemberben terjeszt majd be jelentést Magyarországról az Európai Parlamentben.
Hova megy az európai pénz?
Delbos-Corfield szerint a helyreállítási alap miatti aggodalom arról szól, hogy mire használják az európai pénzt. Az összes uniós tagállam elfogadta azt, hogy szolidárisak egymással, és azok, akiknek több pénzük van, adnak azoknak, akiknek kevesebb. Ezt azt is jelenti, hogy megosztják egymással az átláthatóságot, az információt arról, hogy hova megy ez a pénz, hogy biztosítsák azt, hogy megfelelő kedvezményezettekhez kerül. Hova megy az európai pénzt, ezt a kérdést kell megválaszolni az Európai Bizottságnak.
Az értékek védelméről pedig a hetes cikkely szerinti eljárás szól (ennek része volt a mostani budapesti látogatás is - a szerk.), húzta alá a különbséget. "A labda most az Európai Tanács oldalán pattog" - tette hozzá.