NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

100 éves lenne Stanislaw Lem

Stanislaw Lem
Stanislaw Lem Szerzői jogok JACEK BEDNARCZYK/Magyar Távirati Iroda Zrt.
Írta: euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Rangot adott egy lenézett műfajnak a keleti blokkban, de meg is haladta azt.

HIRDETÉS

Szeptember 12-én lett volna száz éves Stanislaw Lem. A keleti blokk első, nemzetközileg elismert science-fiction írója volt, aki már életében sikert sikerre halmozott, de sokáig csak egy kissé lesajnált zsáner jótollú szerzőjeként vették számításba.

Bár orvosnak tanult, és kutatóként kezdett dolgozni, már az negyvenes évek végétől íróként tört magának utat. Filozofikus, a jövő nagy kérdéseit firtató regényeit és esszéit számtalan nyelvre fordították le. A hatvanas-hetvenes években születtek legnépszerűbb munkái, mint a Kiberiáda című, robotok között játszódó, kíméletlen humorú filozofikus történetfüzér vagy a Solaris című kisregény.

A bolygónyi nagyságú idegen lénnyel, egy különös óceánnal való kapcsolatfelvételi kísérletekről szóló történetből Andrej Tarkovszkij készített filmtörténeti mérföldkőként számon tartott mozit.

Az idei év Lem-emlékév Lengyelországban - többek között ennek a jelentőségéről is szót ejtett Jerzy Snopek lengyel megbízott nagykövet, irodalmár a Waclaw Felczak alapítvány pódiumbeszélgetésén.

- Amikor 2006-ban meghalt, 85 éves korában, élete végéig elégedetlen volt, mert annak ellenére hogy több mint 60 nyelvre le volt fordítva, Lengyelországban nem elegendő mértékben értékelték a műveit.

Lemet ma már nem egy lenézett zsáner népszerű kismestereként, hanem egyedülálló, látnoki, filozofikus íróként tartják számon. Nagy szerepe volt abban, hogy a science-fiction, mint műfaj polgárjogot nyert az egykori keleti blokkban - hangsúlyozta Nemere István író.

- Volt ennek az embernek egyfajta mágneses hatása egyrészt a műfaj felé, másrészt gondolkozásra késztette azt embereket, ami odáig nem igazán volt divatban: hogy gondoljunk arra, hogy a scifi nem csak az, hogy világűr meg emberek meg utazás, hanem van emögött egy jövőkép is, amit elképzelünk: hogy milyen lehet az egyik jövő, milyen lehet a másik.

Utolsó regényét 1987-ben publikálta, 2006-ban bekövetkezett haláláig már csak esszéket írt és jövőkutatással foglalkozott. Nevét a Naprendszer kisbolygóövében található, 3836-os számú aszteroida is őrzi.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Halálra gázolták Putyin egyik kritikusát, Lev Rubinstein orosz költőt

Rácz Zsuzsa: A nők önbecsülése a béka feneke alatt van - interjú

A német irodalmár, aki újrateremtette Ady legendás törzshelyét Budapesten