rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Keveset tudnak az európaiak a kriptovalutákról, ezért nem veszik őket

Access to the comments Kommentek
Írta: Noemi Mrav
Kriptovaluta-ATM
Kriptovaluta-ATM   -   Szerzői jogok  Charles Krupa/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved.
Betűméret Aa Aa

Az európaiak többsége azt szeretné, ha a kriptovaluták bevezetéséről nem az EU, hanem országa saját hatáskörben dönthetne - tárta fel egy exkluzív, az Euronews által készíttetett közvélemény-kutatás.

A Redfield & Wilton Strategies által augusztus 4. és 10. között, 12 országban végzett kérdőíves kutatásban 31 ezer embert kérdeztek pénzügyi és kriptovalutákat érintő kérdésekben. Soha még ekkora volumenű közvélemény-kutatást nem végeztek a kriptovaluták és pénzügyi szabályozások kérdéskörében Európában. Észtország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Litvánia, Lettország, Hollandia, Lengyelország, Portugália és Spanyolország lakosai mondhatták el a véleményüket.

Az eredményeket még az előtt hozták nyilvánosságra, hogy az Európai Bizottság szeptembertől nekilátott volna előzetesen bejelentett tervének, miszerint új európai uniós keretrendszert dolgoznak ki a kriptovaluták kezelésére.

Távolodunk a készpénztől

A koronavírus-járvány alatt az európaiak többsége kénytelen volt online bankolni, készpénz helyett bankkártyát használni, stb. A járvány hatásai pedig nem múltak el az enyhítések bevezetésével sem: az európai társadalom egyre inkább távolodik a készpénzhasználattól és közeledik a digitális opciók felé, ideértve az online bankolást, digitális fizetést is. Ezeket a trendeket az Európai Központi Bank is figyelemmel kíséri - bár abban a kérdésben, hogy az EKB-nak mekkora beleszólása legyen az egyes tagállamok pénzügyi szabályozásába, nincs egyetértés.

A litvánok 41 százaléka, a spanyolok 39 százaléka, a portugálok és észtek 36 százaléka szerint az EKB "a megfelelő arányban" avatkozik bele a nemzeti ügyekbe. Arra a kérdésre, hogy kinek kéne a pénzügyi szabályokat hoznia, a válaszadók többsége (a magyarok 49 százalékától a hollandok 76 százalékáig bezárólag) úgy gondolta, hogy a nemzeti kormányoknak, nem pedig az EU-nak.

A válaszolók többsége azzal is egyetértett, hogy a kriptovaluták esetleges bevezetését-szabályozását is a tagállamokra kellene bízni, és egyre többen támogatnák a nemzeti kriptovaluták bevezetését is.

Még mindig sokan gondolják úgy, hogy az euróválság az EU hibájából történt

A válaszadók jelentős része (a görögök 61 százaléka, a németek 34 százaléka és a lettek 31 százaléka) úgy látja, hogy az EU és az EKB túlságosan is beleavatkozik országuk gazdaságaiba.

"Még mindig érezni az egy évtizeddel ezelőtti euróválság hatásait a görögöknél vagy épp az olaszoknál - mondta Dimitar Lilkov, a brüsszeli Wilfried Martens Center kutatója. - A lakosság egy nagy része meg van győződve róla, hogy a válságot az uniós szinten hozott rossz döntések gerjesztették, és nem az, hogy ezeknek az országoknak a nemzeti bankszektora súlyos deficittel küzdött, az államadósságuk kilőtt, a munkaerőpiacuk pedig elavult volt."

Keveset tudnak az európaiak a kriptovalutákról

A kérdőív eredményei azt is megmutatták, hogy a legtöbb európai "csak egy kicsit" hallott a kriptovalutákról. Főleg ez az információhiány az, ami miatt nem is vesznek belőlük az emberek. Jelenleg a Bitcoin a legismertebb kriptovaluta.

A megkérdezettek igen kis része rendelkezett csupán kriptovalutával - ők leginkább személyes érdeklődésből és azért vásároltak, mert nagy megtérülést várnak a befektetéstől.

Miközben a kriptovaluták ismertsége jelenleg alacsony az EU-n belül, növekvő népszerűségük felveti a kérdést, hogyan és kinek a dolga lenne szabályozni ezeket. A megkérdezettek nagy százaléka azt felelte: a nemzeti kormányokra bízná a szabályozást.

Kriptoszabályozás Európában

A felvetés, miszerint egy nemzeti kriptovaluta létrehozásával az EU-tól való monetáris függetlenséget lehetne erősíteni, vegyes reakciókat kapott. A válaszadók többsége bizonyos szinten egyetértett az ötlettel. Olaszországban (41 százalék), Görögországban (40 százalék), Észtországban (39 százalék) és Spanyolországban (37 százalék) regisztrálták a legnagyobb támogatást. Egyedül a hollandok voltak azok, akik nagyobb százalékban voltak ellene, mint mellette (37 százalék támogatta csupán). Németországban abszolút megoszlottak a vélemények: a válaszadok 30 százaléka igen, másik 30 százaléka nem támogatna egy ilyen megoldást.

Pedig Kínától az Egyesült Államokig egyre több országban vetődik fel a kérdés, hogy a jelenlegi decentralizált kriptovaluták helyett nem volna-e jobb bevezetni egy, a nemzeti bank(ok) által támogatott kriptopénzt, mely a fizikai fizetőeszköz digitális változata volna - ennek lehetőségét a britek is fontolgatják.

Az EKB júliusban jelentette be, hogy aktívan keresi a lehetőségét a digitális euró vagyis az e-euró bevezetésének. "Azoknak az eurózóna tagországoknak, akik digitális valuta bevezetésén törik a fejüket, nincs más lehetősége, mint támogatni a digitális eurót, melyet az EKB favorizál - mondja Lilkov. - Ha a görögök vagy a hollandok saját kriptopénzt, például e-drachmát akarnának, nem lenne más opciójuk, mint előbb kilépni az eurózónából és létrehozni a drachma e-változatát."

Az eurózónától független tagállamok viszont sokkal szabadabban kísérletezhetnek a nemzeti e-valutákkal. Svédország, mely nem tagja az eurózónának például már el is kezdte az e-korona pilotverzióját tesztelni.