rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Bíróság előtt a belarusz ellenzék két vezetője

Access to the comments Kommentek
Írta: Gábor Ács  & Euronews/MTI/AP
Marija Kalesznyikava és Makszim Znak, az ellenzéki Koordinációs Tanács (KT) elnökségének két tagja
Marija Kalesznyikava és Makszim Znak, az ellenzéki Koordinációs Tanács (KT) elnökségének két tagja   -   Szerzői jogok  AP Photo
Betűméret Aa Aa

A minszki területi bíróság szerdán megkezdte a Marija Kalesznyikava és Makszim Znak, az ellenzéki Koordinációs Tanács (KT) két elnökségi tagja elleni büntetőeljárás zárt tárgyalását, közölte a BelTA állami hírügynökség.

Több vádpontot fogalmaztak meg ellenük

Marija Kalesznyikavát tavaly szeptember 8-ra virradó éjszaka tartóztatták le azzal a gyanúval, hogy a hatalom megragadására hívott fel. Az ügyész jóváhagyásával előzetes letartóztatásba helyezték.

Szeptember 16-án vádat emeltek ellene az államhatalom megragadására vagy a fehérorosz alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló nyilvános felhívás miatt.

2021 februárjában Kalesznyikava ellen a büntető törvénykönyv két további cikke - a hatalom megragadására irányuló összeesküvés és szélsőséges szervezet létrehozása - alapján emeltek vádat.

Tut.By via AP
Marija Kalesznyikava egy tüntetésen 2020-banTut.By via AP

Znakot tavaly szeptember 9-én vették őrizetbe, és azzal vádolták meg, hogy a nemzetbiztonságot veszélyeztető akciókra szólított fel.

Akár 12 év börtönbüntetést kaphatnak

Decemberben a főügyészség két új büntetőeljárást indított a Koordinációs Tanács tagjai ellen szélsőséges csoport létrehozása és vezetése, tevékenységeinek finanszírozása és az államhatalom megragadására irányuló összeesküvés címén.

Február 10-én Znakot is e két cikkely alapján vádolták meg. Kalesznyikava és Znak akár 12 év börtönbüntetésre is számíthat.

AP Photo/Sergei Grits
Makszim Znak 2020 augusztusábanAP Photo/Sergei Grits

Lukasenka elnök győzelmét vitatja az ellenzék és a nyugat

Fehéroroszországban az augusztus 9-i elnökválasztás óta tart a belpolitikai válság. A vitatott tisztaságú választáson az országot 26 éve irányító, 66 éves Aljakszandr Lukasenkát hirdették ki hivatalosan elnöknek a szavazatok 80,1 százalékával.

Az ellenzék szerint meghamisították az eredményeket, és valójában jelöltjük, Szvjatlana Cihanouszkaja győzött, aki a választást követően, az üldöztetés elől külföldön keresett menedéket. Az országban tömegtüntetések kezdődtek, amelyeket a biztonsági erők brutálisan levertek.

AP Photo
Marija Kalesznyikava és Makszim Znak mellett tüntető táblája: "Nem engedjük a fasizmust!"AP Photo

Az ezt követő hét végi tiltakozásokon többször százezren is részt vettek, ami rekordnak számít az 1991 óta független volt szovjet tagköztársaságban.

Lukasenka nem hajlandó lemondani, ehelyett alkotmányreformot ígért. A belbiztonsági erők tüntetők elleni brutális fellépésének legalább három halálos áldozata volt, s a hatóságok ezreket vettek őrizetbe, hogy megtörjék a Lukasenka rendszerével szemben kibontakozott békés ellenállást.