32 zöld szervezet írt alá nyílt levelet. Több európai ország már döntött a glifozát teljes vagy részleges kivezetéséről, ilyen Németország, Ausztria és Franciaország is.
Magyarországi zöld szervezetek szerdán nyílt levélben fordultak Nagy István agrárminiszterhez, hogy ne támogassa az egészségre kockázatosként emlegetett glifozát növényvédőszer-hatóanyag újbóli uniós engedélyezését.
A korábban már valószínűsíthetően rákkeltő kategóriába sorolt gyomirtót 2017-ben hazánk támogatásával korlátozott időre újra engedélyezték az EU-ban.
A glifozát további sorsáról 2022-ben lesz uniós döntés. A közelmúltban Magyarország a témáért felelős három másik tagállammal közösen ismét engedélyezésre javasolta ezt az egészségünkre és környezetünkre egyaránt kockázatos vegyszert, pedig számos szakértői vélemény látott napvilágot a glifozát egészségügyi kockázatairól.
32 szervezet írta alá a nyílt levelet
32 zöld szervezet csatlakozott a Greenpeace Magyarország, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország által kezdeményezett nyílt levélhez, melyben az aláírók a glifozát tilalmát követelik a kormánytól.
Az aláíró szervezetek megdöbbenve olvasták a magyar, holland, francia, svéd illetékes hatóságok közreműködésével készült Assessment Group on Glyphosate jelentést, amely azt állítja, hogy a glifozát hatóanyag „kockázatmentes”.
Az eredetileg a Monsanto által kifejlesztett vegyszert az ENSZ rákkutatási ügynöksége, az IARC ugyanis már évekkel ezelőtt „valószínűleg emberi rákkeltő anyagként” sorolta be.
A szert kimutatták kismamák szervezetében is, továbbá a vizsgálatok alapján a vegyszer súlyosan károsíthatja a méhlepény- és embrionális sejteket, és ún. nem programozott és programozott sejthalált válthat ki.
A félelmek ellenére az EU meghosszabbította az engedélyt
Az európai hatóságok ennek ellenére nem követték ezt a besorolást, és 2017-ben, hosszú viták után az EU egy korlátozott, 5 éves engedélyt adott ki a glifozát használatára.
Mint később kiderült, az uniós engedélyező hatóság álláspontját megalapozó tanulmányok olyan cikkekre hivatkoztak, amelyeket a glifozátot gyártó és használó óriásvállalatok finanszíroztak, például a Monsanto.
Magyarország is támogatta az engedélyezést
A zöld szervezetek azt is várják az Agrárminisztériumtól, hogy hozza nyilvánosságra, hogy az „Assessment Group on Glyphosate anyag milyen hazai kutatásokra támaszkodik.
A glifozát 2017-es újraengedélyezését a magyar kormány is támogatta: a glifozát tilalma ellen szavazott, és a kockázatos gyomirtó használatának meghosszabbítását támogatta. Az agrártárca későbbi nyilatkozataiban is a glifozát további megtartása mellett érvelt.
Több EU-tag részleges vagy teljes tilalomról döntött
Eközben több európai ország már döntött a glifozát teljes vagy részleges kivezetéséről, ilyen Németország, Ausztria és Franciaország is.
A glifozát kivonása mind az emberi egészség, mind az élővilág védelme szempontjából elengedhetetlen, és a számítások szerint csak minimális kárt okozna a gazdálkodóknak, hangsúlyozzák a környezetvédők.
A glifozát mellett más vegyszerekre is felhívják a figyelmet
A zöldek szerint a kockázatosként emlegetett gyomirtó tilalmára az Európai Unió 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiája miatt is szükség lenne, legalább 50 %-kal kell csökkenteni a növényvédő szerek használatát uniós szinten, hogy mérsékelni lehessen a természet- és egészségkárosító vegyszerek okozta kockázatokat.
Az aláíró szervezetek arra kérik az agrárminisztert, hogy Magyarország ne támogassa a glifozát újbóli uniós engedélyezését a mezőgazdaságban, illetve bármilyen alkalmazását lakókörnyezetben (parkok, játszóterek, töltések), valamint vasútvonalak mentén.
Az egész világon, Európában és Magyarországon is a jelenlegi vegyszeres mezőgazdasági gyakorlat a biodiverzitás drámai csökkenésének egyik legfontosabb oka.
Annak érdekében, hogy a mezőgazdaság valamennyi funkcióját képes legyen ellátni, a kifejezetten környezetkárosító és egészségre ártalmas hatóanyagok alkalmazását haladéktalanul be kell tiltani.
A civil szervezetek nyílt levele itt olvasható.
Aláíró szervezetek:
“Bihar” Kis-sárréti Civilek Társasága
Biokultúra Közép-Magyarországi Egyesület
Börzsöny – Ipoly-mente Polgári Természetőrség
CEEweb for Biodiversity
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
Dunakanyar Környezetvédelmi Egyesüle
Energia és Környezet Alapítvány
ETK, Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület
Éghajlatvédelmi Szövetség
Fridays For Future Budapest
Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány
Gyűrűfű Alapítvány
Hidra Természetvédelmi és Ifjúsági Egyesület
Karátson Gábor Kör
KÖRLÁNC Szegedi Munkacsoport
Közép-magyarországi Zöld Kör
Levegő Munkacsoport
Magház Egyesület
Magosfa Alapítvány
Magyar Ökológiai Gazdálkodásért Egyesület
Magyar Permakultúra Egyesület
Mozgalom az Egészséges Város Környezetéért Civil Társaság
Nyitott Kert Alapítvány
Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért
Ökotárs Alapítvány
Pécsi Zöld Kör
Reflex Környezetvédő Egyesület
Serpentes Alapítvány
Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért
Védegylet
Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület
Zsámboki Biokert