A 2020-as események sokakban felkorbácsolták a vágyat, hogy újra közelebb kerüljenek a természethez. Szerbiában ez egyfajta vidékre vándorlásban mutatkozik meg.
HIRDETÉSA világ nagy részéhez hasonlóan Szerbia is rendkívül zűrös évet tud maga mögött. Ennek a zűrzavarnak az oroszlánrészét a koronavírus-járvány okozta, de az éghajlatváltozás és a kihívásokkal küzdő gazdaság is arra kényszerítette az embereket, hogy teljesen átértékeljék életmódjukat.
Sokakban felerősödött a vágy, hogy újra szoros kapcsolatba kerüljenek a természettel és Szerbia vidéki örökségével. A vidék éveken át tartó elnéptelenedése után a falusi élet mint fenntartható, környezetbarát választás, vonzóbbá vált, mint valaha.
Marija Babic évek óta szeretett volna a természet közelében élni, és végül párjával úgy döntöttek, hogy három gyermekükkel és kutyájukkal Belgrádból a Stara Planina lejtőire költöznek.
Marijának határozott elképzelései vannak arról, hogy mit jelent számára az öko-életmód: "Csekély hulladékot termelünk, a szerves hulladékot komposztáljuk, mi termesztjük az élelmiszert magunknak, óvjuk a környezetet, tisztán tartjuk. Aktivisták vagyunk. Nem veszünk új ruhát: vagy secondhandben vásárolunk, vagy a családtól és a barátainktól szerezzük be a dolgokat" - mondja.
Noha az ökofalu-életmód Szerbiában annyira még nem elterjedt, Marija reméli, hogy hamarosan egyre több követőjük akad.
"A következő néhány évben sokkal több ember lesz, aki vidéken szeretne élni, és talán csatlakozik a meglévő közösségekhez. Egy ökológiai felkelés zajlik, az emberek elkezdtek felébredni, tudatosak és harcolnak az egészségükért és a környezetükért. Jelenleg ilyen településnek számít Vrmdza falu, népszerű még a Fruška Gora, a Stara Planina, Kelet- és Nyugat-Szerbia pedig még az ébredezés fázisában van.
Vrmdza falu lélekszáma egy évtizede csak csökkent, tipikus példája volt a hanyatló szerb falunak. De ez elég hamar megváltozott. Dragana Tomic Pilipovic, belgrádi vállalati karrierrel a háta mögött, oda költözött.
Szenvedélyesen dolgozik azon, hogy "a városi készségeket felhasználja arra, hogy fenntartható megoldást találjon a vidéki élethez, hogy jobban kapcsolatba kerüljön a természettel egy jó gazdaság, a társadalomtudatos vállalkozások és az erős közösségek fejlesztésével. "Fontos tudni, hogy nem kötelező mindannyiunknak gazdálkodni!" - vallja.
Megalapította a Társadalmi Felelősségteljes Vállalkozás Központját és a Vidéki Csomópontot, egy együttműködési teret, ahol a falulakók összejöhetnek, ötletelhetnek és értékes üzleti készségeket fejleszthetnek. A közösség virágzik. A falusi ingatlanokat feldarabolták és átalakították, és folyamatosan áramlanak oda a városból menekülők, ami nem csoda, hiszen csomó dolog van ott, aminek képtelenség ellenállni: hegymászó útvonalak és túraútvonalak, házi készítésű bioélelmiszerek, gyönyörű környezet, no és a távmunka lehetősége.
Dragana Vrmdza a siker titkát a készségek és ismeretek nyílt cseréjének tudja be a helyiek és az újonnan érkezők között.
"Vrmdzában, ha valaki virágot akar vásárolni, akkor Miladinkához megy, ha ajándéktárgyakat szeretne, akkor Saskához, sajtért Snezanához. A faluban minden embernek megvan a maga szakterülete. És minden kifizetett fillérrel az adott családot támogatjuk mi, vevők" - mondja. "Az emberek össze tudják vetni, milyen előnyökkel jár az, ha városban élnek és milyenekkel az, ha falun. Kicsit veszek ebből is, abból is, és létrehozom a tökéletes keveréket" - magyarázza.
A takarmányozás fenntartható szuperélelmiszerek forrása lehet?
Nevena Savić, a Zeleno Doba ökológiai civil szervezet részéről egyetért abban, hogy Szerbiában határozottan zajlik a változás. "Vidéken egyértelműen növekszik az újonnan érkezők száma, és mindenféle korú ember mutat egyre nagyobb érdeklődést a fenntarthatóság iránt" - mondja. "Nyilvánvalóvá vált, hogy a karantén idején az emberekben hatalmasra nőtt az igény egy darab földre és felette a kék égre" - mondja.
A szervezet olyan embereket támogat, akik fenntarthatóbban szeretnének élni, vagy éppen a vidékre költözés folyamatában vannak.
"Csupán egy-két generációval ezelőtt az emberek még tudták, hogyan ismerjék fel a növényeket, tudták, hogyan kell dolgozni a kertben, hogyan kell termelni - most nagy szükség van a régi készségek újratanulására. Nagyon sok sikeres kezdeményezés van: elképesztő és félelmetes, mit meg nem tesznek az emberek annak érdekében, hogy fenntartható eredményeket érjen el" - magyarázza Nevena.
"Őszintén reméljük, hogy tevékenységeinknek köszönhetően ráirányítjuk a figyelmet a fenntarthatóság, a megértés, az empátia fontosságára. Hogy pozitívabb hozzáállást, többi nevetést, több egészséget és örömöt, több jót hozunk ebbe a világba" - teszi hozzá.