Már 300 millió koronavírus elleni vakcinát adtak be az EU-ban.
HIRDETÉSTöbb mint 300 millió adag koronavírus elleni vakcinát adtak be az Európai Unióban az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerint. Sok uniós tagállamban már a felnőttek több mint fele megkapta az első oltását, de néhány keleti ország nagyon lemaradt a többiektől.
Közelítenek az uniós tagállamok Magyarországhoz az egy dózissal oltottak arányát tekintve. Miközben itthon az oltási program lelassult az utóbbi hetekben, sok országban egyelőre még tart a növekedés, így kezd eltűnni az az előny, amit a kínai és az orosz vakcina használata biztosított Magyarországnak.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint az uniós listát továbbra is Málta vezeti, az ECDC szerint a felnőttek 67,7 százalékát oltották be már legalább egy dózissal. Magyarország a második 64,3 százalékkal. A 60 százalékot már Finnország is elérte, Írország, Belgium és Olaszország pedig nagyon közel van hozzá.
Sőt, a valóságban lehet már el is érte, az adatbázis ugyanis nem a legfrissebb információkat tartalmazza: miközben Ursula von der Leyen már 300 millió beadott dózisról írt a Twitteren, az ECDC kedd délután még csak 288 milliót tart számon. Az összehasonlíthatóság kedvéért mi az ECDC hivatalos információira hagyatkozunk az egyes országok adatainak bemutatásánál.
Ahogy az a fenti térképen is látszik, a 2004 előtt csatlakozott tagállamok közül egyedül Svédországnak és Görögországnak nem sikerült még beoltania a felnőtt lakosságának legalább felét, de ők sincsenek messze ettől. A fejlettebb, gazdagabb országokban jellemzően jól halad az oltási program, de a keleti tagállamok közül is sokan sikeresen használják fel eddig a rendelkezésre álló vakcinákat - Magyarország mellett Lengyelország, Csehország és Észtország is elérte az 50 százalékot.
A sor végén a legkésőbb csatlakozott és hagyományosan legelmaradottabbnak tartott Románia és Bulgária áll. A bolgár oltási program hatalmas kudarcával többször isfoglalkoztunk már, de Románia sem lehet büszke arra, hogy a lakosságának még a 30 százalékát sem sikerült beoltania (ennek okairól angol nyelvű oldalunk számolt be részletesen).
Az oltási görbe ellaposodása viszonylag magas átoltottság elérése után egyáltalán nem magyar kuriózum, más olyan országokban, így Izraelben vagy az Egyesült Államokban is megfigyelhető volt ez a jelenség az elmúlt időszakban. Így az egyáltalán nem meglepő, hogy a többi uniós tagállam közelít Magyarországhoz, ha a legalább egy dózissal beoltottak arányát hasonlítjuk össze. A teljesen átoltottak, vagyis a mindkét vakcinát (a Janssen esetében csak egy vakcinát) megkapók arányát tekintve viszont óriási a különbség Magyarország és Málta, valamint a többiek között.
Magyarországon a felnőtt lakosság több mint 50, a Máltán több mint 55 százaléka már teljesen beoltottnak számít. A harmadik helyezett Ciprus ehhez képest nem sokkal van 36 százalék felett, sok tagállam pedig csak a lakosság negyedénél tart még.
Érdekes Finnország esete - ők az első oltást tekintve az élmezőnyben vannak, a teljes védettséget tekintve viszont az utolsók között, a lakosság mindössze 14,8 százalékával. Ennek oka, hogy Finnországban az mRNS alapú-vakcinák második dózisára 12 hetet, az adenovírus-alapú AstraZeneca második adagjára pedig 8-12 hetet kell várni.