Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Óriási a különbség az uniós tagállamok átoltottsága között

Access to the comments Kommentek
Írta: Magyar Ádám
Az AstraZeneca oltás ampullája egy szófiai kórházban
Az AstraZeneca oltás ampullája egy szófiai kórházban   -   Szerzői jogok  Valentina Petrova/AP

**Már több mint 250 millió adag koronavírus elleni vakcinát adtak be az Európai Unióban. A legalább egyszer átoltottak száma meghaladta a 170 milliót, aránya pedig közelít a 40 százalékhoz. A közös vakcinabeszerzés ellenére azonban jelentős különbségek vannak a tagállamok között: ****Málta a kormány szerint elérte a nyájimmunitást, Bulgáriában viszont a lakosság nagyjából tizedét oltották csak be.**

Az uniós listavezető már a kezdetektől fogva Málta - a szigetországban egyelőre nem csökkent az oltási kedv, így az utóbbi időszakban növelték előnyüket a második helyezett Magyarországhoz képest. A valettai kormány a múlt héten jelentette be, hogy az ország elérte a nyájimmunitást, mivel a felnőttek több mint 70 százalékát már legalább egyszer beoltották.

Málta a magas átoltottságot - Magyarországgal ellentétben - kizárólag az uniós vakcinabeszerzésen keresztül kapott oltóanyagokkal érte el. Chris Fearne egészségügyi miniszter még februárban ki is emelte, hogy ha minden országnak magának kellett volna beszereznie a vakcinákat, akkor Málta rosszul járt volna, mert nem tudta volna felvenni a versenyt a nagyobb államokkal. A magas átoltottság fő oka az ország alacsony, nagyjából félmilliós népessége és a beszerzések melletti elkötelezettség lehet - a máltai kormány vett a más tagállamoknak járó, de általuk végül nem lehívott készletekből is..

Az uniós középmezőnyből még Magyarország lóg ki felfelé, ahol a közös vakcinabeszerzésen túl orosz és kínai oltóanyagokkal sikerült az átlag fölé emelni az átoltottságot. Jelenleg a lakosság több mint 53 százaléka kapott legalább egy dózist, kettőt pedig 38 százalék (Máltán a kétszer oltottak aránya is már az 50 százalékot közelíti).

Az uniós átlag az egyszer oltottaknál nagyjából ott tart, mint Magyarországon a kétszer oltottak aránya. Az elmúlt két hónapban az egész EU-ban felpörgött az oltási program, április elején sok országban tíz emberből még csak egy kapott oltást. Az Európai Bizottság célja, miszerint a nyáron el kell érni a felnőtt lakosság 70 százalékának beoltását, elérhetőnek látszik.

Bulgáriában reménytelen a helyzet

Egy ország, Bulgária azonban nagyon le van maradva az uniós átlagtól, sőt, még az előtte lévő Lettországban és Romániában is kétszer annyi embert oltottak be, mint náluk. Az első adagot alig több, mint a bolgárok tizede kapta meg május végéig.

Pedig Bulgária már februárban lehetővé tette bárki számára, hogy felvegye a vakcinát - ekkor ugyan több órás sorok alakultak ki az oltópontokon, de három nap alatt így is csak harmincezer embert oltottak be. A készletek kimerítéséhez ez is elég volt, néhány nap múlva a programot lefújták.

A kormány úgy döntött, hogy az AstraZeneca vakcinára építi a védekezést, ami olcsóbb és könnyebben tárolható, mint a hírvivő RNS-en alapuló oltóanyagok. A Pfizer vakcináiból ráeső részt így Szófia nem is hívta le teljes egészében.

A készlethiány fő oka így az volt, hogy az AstraZeneca képtelen volt teljesíteni az uniós megrendeléseket, így Bulgáriába kevesebb vakcina jutott, mint más tagállamokba. A bajt aztán tetézték azok a hírek, melyek arról szóltak, hogy az oltóanyag vérrögösödést okozhat. Ezek után nagyon sokan elbizonytalanodtak az oltást illetően.

Az Eurobarometer idén februárban és márciusban készített felmérésén csak a bulgáriai válaszadók 21 százaléka mondta azt, hogy még 2021-ben be szeretnék oltatni magukat. Egy tavalyi közvélemény-kutatás eredménye szerint ráadásul a bolgárok 17 százaléka úgy gondolja, hogy a koronavírus egyáltalán nem is létezik.