rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Habsburg György: A magyar kormány nem euroszkeptikus, hanem kritikus

Access to the comments Kommentek
Írta: Nóra Shenouda  & Euronews
Habsburg György Az első aranykor - Az Osztrák-Magyar Monarchia festészete és a Műcsarnok című kiállításon tartott tárlatvezetésen 2017-ben
Habsburg György Az első aranykor - Az Osztrák-Magyar Monarchia festészete és a Műcsarnok című kiállításon tartott tárlatvezetésen 2017-ben   -   Szerzői jogok  Marjai János/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Betűméret Aa Aa

Az olyan időkben, amikor az európai politika számos területén kerülhetnek összeütközésbe az egyes országok érdekei a közös uniós érdekekkel és Magyarország kapcsolata sem mindig felhőtlen a nyugati országokkal és Brüsszellel, kiemelten fontos a párizsi magyar nagykövet pozíciója. Habsburg Györggyel, aki március óta tölti be a tisztséget, arról beszélgettünk, hogyan szeretné a magyar-francia kapcsolatokat előmozdítani, milyen szerepet töltenek be az Európai Unióban a visegrádi országok, de felmerültek a személye körüli érdekes történelmi ellentmondások, valamint az, hogyan segíti munkáját édesapja, a Franciaországban köztiszteletben álló Habsburg Ottó máig ható szellemi öröksége.

Shenouda Nóra, Euronews

"Március óta ön Magyarország párizsi nagykövete. Milyen célokat szeretne megvalósítani mandátuma idején?"

Habsburg György, Magyarország párizsi nagykövete

„Egy nagykövet egy országot képvisel egy másik országban. Franciaországban sajnálatos módon olyan kép alakult ki a sajtóban Magyarországról, ami nem túl kedvező – azon kell dolgozni, hogy ez változzon. Egy nagykövetnek van néhány eszköze: rendezvények, személyes találkozások, sajtókapcsolatok révén, a média széles spektrumát kihasználva próbálja meg, hogy valós kép alakuljon ki az országról. Ezzel fogok foglalkozni a következő hónapokban és remélhetőleg években, amire sok lehetőség lesz. Júliustól Magyarország veszi át a V4-országok elnökségét, így ezt követően van lehetőség a visegrádi országoknak nagyobb láthatóságot adni. Természetesen fontos lesz jövőre a francia EU-s elnökség, ami miatt nagyon sok rendezvényt és eseményt tartanak majd, és ez szintén sok lehetőséget kínál arra, hogy Magyarországnak nagyobb láthatóságot adjunk. Utána lesz az elnökválasztás az otthoni parlamenti választásokkal egyidőben. 2023-ban tartanak szenátusi választásokat, ez talán kicsit nyugodtabb év lesz, de 2024 a magyar uniós elnökség éve, és ezzel egyidőben itt, Párizsban tartják majd az olimpiát. A következő években tehát elég sok lehetőség kínálkozik Magyarország képviseletére és bemutatására."

Shenouda Nóra, Euronews

"A Le Figarónak adott interjújában felidézett néhány érdekes részletet a magyar és a francia történelem kapcsolatáról, például azt az itthon is kevésbé ismert tényt, hogy XIV. Lajos, a Napkirály katonai segítséget küldött Magyarországra a Rákóczi-szabadságharc idején, hogy segítsenek az ön felmenői ellen harcolni. Azt is megjegyezte, hogy a legtöbb esetben a két állam ellentétes oldalon állt a történelemben, ez azonban már a múlté. A magyarok fejében mégis él egy bizonyos szempontból negatív kép a franciákról, például Trianon még mindig sokakat érzékenyen érint, ráadásul a franciákban is kialakult egy potenciálisan előítéletes kép a magyarokról, amint azt említette is. Vajon nagykövetként hogyan tudja lebontani az előítéleteket? A puha diplomácia eszközeivel, például a kultúra, vagy inkább a politikai-gazdasági kapcsolatok révén?"

Habsburg György, Magyarország párizsi nagykövete

„Mind a kettővel és minden eszközzel. Történelmileg rengeteg kapcsolatot lehet találni Magyarország és Franciaország között. A sajtóban valóban észlelhető egy bizonyos kritika, de amikor a kapcsolatok teljes palettáját nézzük, láthatjuk, hogy a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok nagyon jók, számos francia befektető van jelen Magyarországon: 40 ezer munkahelyet biztosít több mint 550 francia vállalat. A klímatéma mindkét országnak nagyon fontos és léteznek magas szintű kapcsolatok a nukleáris energia területén is. A védelmi kérdésekben abszolút egy véleményt képvisel mind Franciaország, mind Magyarország. Nagyon fontos a kritikus témákkal foglalkozni, és a valós információt továbbadni, másfelől viszont fontos azt is megmutatni, hogy hány területen létezik nagyon jó együttműködés. Várhatóan a jövőben még sokkal több befektetés érkezik majd Magyarországra. Ami a személyes lehetőségeimet illeti: édesapám Nancy-ban, Lotaringia fővárosában kötött házasságot, így nagyon különleges kapcsolata alakult ki ezzel a francia régióval. Amikor az Európai Parlamentben dolgozott, tagja volt a Frankofónia munkacsoportnak, és nagyon sokat tett azért, hogy helyet kapjon az Európai Parlamentben. Sokan azok közül, akikkel itt találkozom, dolgoztak együtt édesapámmal az EP-ben, ezért megvan a személyes kapcsolat, hiszen általa elég sok francia politikust megismertem, és ezek a kapcsolatok most segítségemre vannak. Az itteni politikusok nagyon kedvezően fogadtak engem a minisztériumban, a parlamentben és a szenátusban, pozitív élmény volt velük beszélgetni és véleményt cserélni. Nem rég jártam az Európa-ügyi bizottság meghallgatásán a szenátusban, ahol számos témáról folytattunk érdekes, hasznos és barátságos beszélgetést. Tehát sok lehetőség van, amit a jövőben a kapcsolatok erősítésére tudok használni."

ASSOCIATED PRESS/AP1951
Habsburg Ottó és újdonsült felesége integetnek az esküvőjükre odagyűlt tömegnek 1951. május 10-én a nancy-i Cordeliers templomnálASSOCIATED PRESS/AP1951

Shenouda Nóra, Euronews

"Édesapja halálának tizedik évfordulója most lesz július 4-én – ő az egész világon nagy tiszteletben álló személyiség volt. Vajon az öröksége segít-e önnek a mostani munkájában, és ha igen, milyen szempontból?"

Habsburg György, Magyarország párizsi nagykövete

„Igen, sokat segít. Nagyon hiányzik az édesapám, mert a legjobb tanácsadó volt. Az a világ, amelyben ma élünk, a kihívások, a nehézségek, problémák… milyen jó volt, amikor még oda tudtam menni hozzá, és megkérdezni, hogy mit gondol az adott politikai helyzetről! Az édesapám 98 éves koráig élt, és amikor született, 1912-ben, az Osztrák–Magyar Monarchia még létezett. 1916-ban trónörökös lett, szóval részletesen ismerte a múlt század egész történelmét. Mindig aktívan foglalkozott a politikával, óriási tapasztalatot szerzett. Nagyon jó lenne tudni az ő véleményét, amikor felmerül egy olyan kérdés, mint mostanában a brexit, a Covid vagy egyéb európai kérdések, a konferencia az Európai Unió jövőjéről. Az ő tudása arról, mi történt a múlt században, nagyon hiányzik. Próbálok kicsit úgy gondolkodni, mint ő. Mindig optimista volt, nem emlékszem rá, hogy bármikor is pesszimistának láttam volna valamilyen politikai folyamattal kapcsolatban. Én is próbálok optimista lenni, és mindig inkább olyan kérdésekkel foglalkozni, ahol valami jól működik – ilyenkor a problémákat is egyszerűbb kezelni.”

Bela Szandelszky/AP
Habsburg Ottó fiával, Györggyel a 95. születésnapjára az akkori magyar köztársasági elnök, Sólyom László által rendezett eseményenBela Szandelszky/AP

Shenouda Nóra, Euronews

"Ön szerint a mai arisztokrácia, illetve ami megmaradt belőle, kap-e megfelelő szerepet a politikában, a közéletben? Beszéltem olyanokkal Magyarországon, akik a régi arisztokrácia tagjai, és szerintük méltatlanul kevés szerep jut nekik, háttérbe szorítva érzik magukat."

Habsburg György, Magyarország párizsi nagykövete

„Ez nem arisztokrácia kérdése. Nagyon sok nagyon jóképességű ember van, köztük van néhány arisztokrata, aki jól tud dolgozni, mindenkinek meg kell találnia a saját helyét. Ha valaki szeretne elérni egy pozíciót, akkor azért dolgoznia kell, harcoljon érte, teljesen mindegy, hogy arisztokrata vagy sem."

Shenouda Nóra, Euronews

"Ma már mindenkinek van erre lehetősége..."

Habsburg György, Magyarország párizsi nagykövete

„Igen, ez a szép dolog.”

Shenouda Nóra, Euronews

"Ön egy hatalmas dinasztia sarja, egy császár és király unokája, az utolsó trónörökös, Ottó fia, aki világszerte tiszteletnek örvendett és nagy européer volt, bábáskodott az EU létrejötténél is. Manapság számos kritika éri a magyar kormányt, hogy euroszkeptikus álláspontot képvisel. Nem érez-e ellentmondást abban, hogy ilyen ősökkel a háta mögött egy euroszkeptikus köztársaság kormányát képviseli Párizsban?"

Habsburg György, Magyarország párizsi nagykövete

„Én nem látom úgy, hogy a kormány nagyon euroszkeptikus lenne. Egy olyan kormányt látok, amely kritizál folyamatokat és politikai struktúrákat az Európai Unióban. És szerintem ez jogos, mert az EU-ban sok a probléma, sok dolog nem jól működik, ami jobban tudna működni. Egyetlenegy politikust sem láttam Magyarországon, aki el tudná képzelni, hogy jobb lenne nem EU-tagnak lenni. Nem látok semmiféle szándékot arra, hogy ki kéne lépni az EU-ból. Mi bent vagyunk ebben a családban, tagok vagyunk, és az is fontos, hogy azzal foglalkozzunk, mit lehetne jobban csinálni. Ilyen formában nem mondhatjuk, hogy „minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve”. Az Európai Unióban is kell, hogy kritizáljunk, megmondjuk, ami nem működik. A franciák kezdeményezték a konferenciát az EU jövőjéről, mi pedig nagyon támogatjuk annak ötletét Magyarországon, hogy kicsit foglalkozzunk azzal, mi lesz az EU-val: milyen formában kéne fejlődni, milyen témákkal kéne foglalkozni, melyek lennének a fontos pontok nekünk, Közép-Európában, amelyeket Brüsszelbe kéne vinni, hogy jobban működjön az Európai Unió. Többet kéne a szubszidiaritással foglalkozni, ami benne van a Maastrichti Szerződésben. Az Európai Unió pedig túl gyakran elfelejtkezik erről, pedig nagyon fontos téma a szubszidiaritás –annak elve, hogy a nagyobbik egységnek nem kell azzal foglalkoznia, amit a kisebbik egység magától is jól el tud végezni. A bővítés szintén nagyon fontos kérdés. Ez is egy olyan téma, amit a franciák sokszor kritikával illetnek. Képviselni kell, miért fontos a bővítés a jövőben. Az intézmények felelőssége, hogyan működnek, mi működik jól, hol lehetne javítani. Úgy gondolom, jól jön a kritika, aminek nagyon jó eszköze a visegrádi országok, mert általuk Magyarország nem csak egyedül képvisel egy álláspontot. Amikor a V4-ek együttműködnek, akkor közép-európai hatalomként tudnak pozíciót képviselni. Vannak köztük viták, de uniós kérdésekben, amikor megvan a lehetőség, közös visegrádi álláspontot képviselve sokkal nagyobb az esély arra, hogy valami változzon Brüsszelben. A kritika nem árt, csak hozzásegít a reformokhoz és ahhoz, hogy az Európai Unió jobban működjön a jövőben és hogy jobban elfogadják az EU-t a jövőben.”

Shenouda Nóra, Euronews

"Akkor ön erre gondolt, amikor a Le Figarónak adott interjújában azt mondta: „Néhány, az unióban megfigyelhető gyakorlat vagy döntés értékelésünk szerint nem felel meg az európai alapító atyák alapgondolatainak”?"

Habsburg György, Magyarország párizsi nagykövete

„Igen, abszolút. Sajnos az Európai Unió túl sok részletkérdésbe akar beleszólni. Nézzük, hogy mi volt az alapötlet, amit túl gyakran elfelejtünk, amikor az Európai Unióról beszélünk: a béke és a biztonság. Az is jó alap és segít, hogy a gazdaság jól működjön az országok között, de a béke és a biztonság a legfontosabb. Aki kicsit is figyelt az iskolában a történelemórán, és látja, mi történt ezen a kontinensen a múlt században: az első és második világháború, a hidegháború, szétesett a kontinens Keletre és Nyugatra… az, amit sikerült az Európai Uniónak felépítenie csodálatos! De sajnos sokszor elfelejtjük, hogy az Európai Unió legfontosabb alapelve a béke és a biztonság, túl sokat foglalkozunk más problémákkal, és elfelejtjük, hogy mi lenne a fő feladata.”

Shenouda Nóra, Euronews

"A már említett interjú alatt több kommentelő is rácsodálkozott arra, hogy Magyarország önt küldte Párizsba, és ezekből a hozzászólásokból az is kitűnt, hogy a franciáknak is vannak még ellenérzései a Habsburgokkal szemben, például Marie Antoinette-tel kapcsolatban is rossz emlékeket táplálnak. Ennek a felfogásnak érzi-e ma bármilyen hátrányát?"

Habsburg György, Magyarország párizsi nagykövete

„Nem. Hála istennek szabad Európa van, mindenkinek joga van a saját véleményéhez. Természetesen vannak olyanok, akik mindent szívesen kritizálnak. Ezekben a kommentekben sokkal kevesebb bírálatot láttam, mint ha összehasonlítom például olyan cikkekkel, amelyek Ausztriában vagy más országban jelennek meg. Nekem személyesen sokkal fontosabb, mi a saját tapasztalatom. Még nem teljesen három hónapja vagyok itt, de sok találkozásom volt ez alatt az idő alatt, és a személyes tapasztalatom nagyon pozitív. Természetesen segít a nyelvtudás és a személyes kapcsolódási pontjaim is. A családom valóban befolyásolta az európai történelmet, de Franciaországban látják az emberek, hogy közös történelemről van szó: ott van nagyanyám, Zita királyné, aki a Bourbon-ház parmai ágából származik, amelynek rengeteg francia kötődése van, az ő nagyanyja pedig az Elysée-palotában született. Voltak konfliktusok, de vannak barátságos közös pontok is. Kicsit a 21. században kéne látni a dolgokat. A Habsburg-család, az édesapám megmutatta, hogy a mostani politikával is képesek vagyunk foglalkozni, és én nagyon örülök, hogy megkaptam a lehetőséget arra, hogy Franciaországban Magyarországot képviseljem. A közös pontok segítenek abban, hogy sok emberrel felvegyem a kapcsolatot, és ezáltal Magyarország iránt is felkeltsem az érdeklődést.”

AP/AP
Zita volt magyar királyné fia esküvőjén 1951. május 10-én a franciaországi Nancy-banAP/AP

Shenouda Nóra, Euronews

"Nincsenek azzal kapcsolatban rossz érzései, hogy megvonták a Habsburg-ház uralkodói címeit és jogait, hogy a rokonságát Ausztriából egy időre kitiltották és hogy a Habsburg-törvény a Habsburg–Lotaringiai-ház teljes vagyonát az állam javára elkobozta?"

Habsburg György, Magyarország párizsi nagykövete

„Nem, nincsenek rossz érzéseim. Amikor én születtem, mindez már megtörtént, a helyzet adott volt. Ezeket a dolgokat csak történelmi könyvekből vagy személyes beszélgetésekből ismerem, nem befolyásolták jelentősen az életemet. Hál’ istennek sok munkám van, ilyenkor nincs idő rossz érzésekre, boldog ember vagyok.”

Shenouda Nóra, Euronews

"Akkor mondhatjuk, hogy abban is az optimizmusa köszön vissza, hogy nem a múlton kesereg?"

Habsburg György, Magyarország párizsi nagykövete

„A jelen olyan érdekes, és a jövő kilátásai olyan pozitívak, hogy nagyon elégedett embernek nevezhetem magam.”

Shenouda Nóra, Euronews

"Pedig az ön helyében lehet, hogy sokakban felvetődne az a kérdés: vajon mi lett volna, ha…"

Habsburg György, Magyarország párizsi nagykövete

„Az édesapámtól azt tanultam, hogy azzal, hogy „mi lett volna ha” a történelemben nem jó dolog foglalkozni. Örüljünk annak, ami van, és próbáljuk meg a legjobbat kihozni belőle, ez az első dolog, amit az édesapámtól tanultam. Mindig meg kéne próbálni a legjobbat kihozni abból, amit az ember éppen csinál. Ezt tettem egész életemben, és most is így próbálok cselekedni.”

Shenouda Nóra, Euronews

"Mit üzenne azoknak, akiket zavar, hogy úgymond „egy Habsburg” azt mondja magáról, hogy magyar?"

Habsburg György, Magyarország párizsi nagykövete

„Egy olyan család tagja vagyok, amely össze van kapcsolva Közép-Európával. Én döntöttem úgy, most már 30 évvel ezelőtt, hogy Magyarországra költözöm. Ott kezdtem dolgozni, ott kötöttem házasságot, ott születtek a gyerekek, ott jártak iskolába, ez az életem központja. Volt már a történelemben több családtag, akik úgy döntöttek, hogy Magyarországon fognak élni. Több mint az életem felét Magyarországon töltöttem; az első felében nem tudtam ott lenni, ez azonban nem az én hibám volt, a politikai helyzet nem adott rá lehetőséget. Hál’ istennek nagyon jól alakult ez az együttélés. Magyar útlevelem van, Magyarországot képviselem, és úgy gondolom, ez elég jól sikerült az utóbbi években, és remélem, még jól is fog működni.”

AMEL EMRIC/AP2007
Habsburg Ottó a boszniai Banja Luka városába látogatott, itt ünnepelte 95. születésnapját 2007. november 20-án. 007.AMEL EMRIC/AP2007

Shenouda Nóra, Euronews

"Július 4-én Pannonhalmán tartanak megemlékezést édesapja halálának tizedik évfordulóján, ökumenikus formában..."

Habsburg György, Magyarország párizsi nagykövete

„Nagyon érdekes, amit a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója szervezett, és tudom, hogy nagyon tetszett volna az édesapámnak. Különleges volt a temetésén is, hogy ott is jelen voltak a különböző közép-európai vallások képviselői. Ez is olyasvalami, amiről mindig próbálok mesélni, hogy milyen kivételes volt Közép-Európa – az Osztrák–Magyar Monarchia hadserege volt az egyetlen a világon, amelyben egymás mellett szolgáltak katonai püspökök, katonai rabbik és katonai imámok. Ezt ma már olyan nehéz elképzelni! Az, hogy a megemlékezésen nem csupán katolikus, hanem zsidó és muszlim vallási vezetők is jelen lesznek, nagyon tetszett volna az édesapámnak.”