EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Magyarország utolsó, jótékony királyának nevét semmi sem őrzi Budapesten

Emlékmisét tartottak 2023. december 30-án a Mátyás-templomban
Emlékmisét tartottak 2023. december 30-án a Mátyás-templomban Szerzői jogok Elter Tamás
Szerzői jogok Elter Tamás
Írta: Nóra Shenouda
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Szentmisét tartottak december 30-án a budavári Mátyás-templomban az utolsó magyar király, IV. Károly koronázásának emlékére, amely 107 éve, 1916. december 30-án történt. Az esemény célja az volt, hogy felhívja a figyelmet az utolsó magyar király példamutató életére és tetteire.

HIRDETÉS

A szentmisét főleg latin nyelven celebrálták, a beszédekben pedig megemlékeztek a boldoggá avatott IV. Károly életéről, jótékony cselekedeteiről és példás házasságáról. 

Az esemény egyik támogatója, az Andrássy Szalon Alapítvány alapítója, Pallavicini Zita az Euronewsnak elmondta: a mai, kihívásokkal teli világban, amikor bizonytalan időket élünk, erőt lehet meríteni IV. Károly példamutató életéből. "Bátor volt, és habár nem volt könnyű politikai helyzetben, a hite, a kitartása és a szeretete, illetve a csodás házassága Bourbon-parmai Zitával... ezekből mindenképpen erőt lehet meríteni ma is. A múltbéli példaképek reményt adnak." 

A szent korona, az országalma és a jogar másolatát is kiállították a Mátyás-templomban az eseményen
A szent korona, az országalma és a jogar másolatát is kiállították a Mátyás-templomban az eseményenEuronews

Pallavicini Zita elmagyarázta: a hasonló események azért kiemelkedő fontosságúak alapítványuknak, mert az Andrássy-családot nem lehet elválasztani a Habsburg-családtól, történetük összefonódik. Idősebb Andrássy Gyula az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere volt a kiegyezés után. Az Andrássyak mindig Habsburg-pártiak voltak, sőt a Monarchia felbomlása után is a legitimisták közé tartoztak.  

A történelmi családok szempontjából pedig azért fontosak a hasonló események, mert ezáltal tudják ápolni az örökségüket. "A magyar történelmi örökség ápolása rendkívül fontos, hiszen ebből következik a jelenünk és a jövőnk is. A történelmünk fontos, kitörölhetetlen eseményeire emlékezni kell, ezért tartom fontosnak az ilyen jellegű eseményeket. Magam is segítem a kastélyprogramot, például a tiszadobi Andrássy-kastély felújítását."

Koronázási emlékmisét tartottak 2023. december 30-án a Mátyás-templomban
Koronázási emlékmisét tartottak 2023. december 30-án a Mátyás-templombanElter Tamás

Az ünnepi szentmise Dr. Berniczei-Roykó Ádám és felesége, Ágnes kezdeményezésére jött létre, hagyományteremtő szándékkal. Az eseményen részt vettek a Habsburg-család tagjai, köztük Habsburg-Lotharingiai József Károly főherceg, magyar királyi herceg, a legitim Vitézi Rend, a Máltai Lovagrend, a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend, a Habsburg Ottó Alapítvány, a Batthyány Alapítvány, az Andrássy Szalon Alapítvány, a Magyar Történelmi Családok Egyesülete, valamint a Magyar Parlamenti Imacsoport Alapítvány képviselői. 

Négy trónörökös halt meg Ferenc József uralkodása alatt

Annak ellenére, hogy ő volt Magyarország utolsó királya, és az uralkodásával bomlott fel az Osztrák-Magyar Monarchia, a köztudatban nem igazán él IV. Károly emléke. Pedig számos modern intézkedést hozott, például bevezette a katonaságban a lelkigondozási szolgálatot, kiterjesztette a választójogot és gyermeküdültetési rendszert is létrehozott. 

Károly kalandos módon került a hatalmas Habsburg-birodalom trónjára: miután Ferenc József császár és Erzsébet királyné (Sisi) elsőszülött fia, Rudolf trónörökös titokzatos körülmények között meghalt Mayerlingben 1889. január 30-án, Ferenc József öccse, Károly Lajos lett a trónörökös. A császári párnak két lánya volt Rudolfon kívül, Gizella és Mária Valéria, ők azonban az akkori törvények értelmében nem örökölhették a trónt. Károly Lajos főherceg azonban 1896-ban, 62 éves korában elhunyt, ezért fia, a magyarok által nem igazán kedvelt Ferenc Ferdinánd vált a trón örökösévé. Ferenc Ferdinánd  azonban úgynevezett morganatikus, vagyis rangon aluli házasságot kötött egy cseh grófnővel, Chotek Zsófiával, ezért csak azzal a kitétellel kerülhetett volna trónra, hogy lemondott jövőbeni gyermekei trónörökléshez való jogáról.

Ferenc Ferdinánd és felesége Szarajevóban, öt perccel meggyilkolásuk előtt
Ferenc Ferdinánd és felesége Szarajevóban, öt perccel meggyilkolásuk előttEuropeana 1914-1918 Walter Tausch

De végül soha nem lett belőle császár: 1914. június 28-án meggyilkolta Szarajevóban egy szerb merénylő, ami az első világháborút kirobbantó eseménynek tekinthető. 

Az idős Ferenc József tehát átélte, hogy több trónörökös is őt megelőzően hunyt el: fia, Rudolf; öccse, Károly Lajos; az ő fia, Ferenc Ferdinánd és másik fia, Ottó is, akinek így idősebbik fiából, a mindössze 27 éves Károly főhercegből lett trónörökös. 

Sokan megkönnyebbülve fogadták a hírt, hiszen Ferenc Ferdinándot nehéz természete miatt nem igazán kedvelte a család és az udvar, csehbarát politikája pedig Magyarországon keltett indulatokat. Az új trónörököst, Károlyt azonban rendkívül vallásos, szerény, kedves, megbízható embernek ismerték. Ugyanakkor nagyon nehéz körülmények között került trónra: az első világháború közepén, 1916. november 21-én, amikor Ferenc József elhunyt. 

Károly fején elcsúszott a korona, mert hiánycikk volt a parafa az első világháborúban

Koronázását gondosan elő kellett készíteni, ezért arra csak több mint egy hónappal trónra lépése után, december 30-án került sor. Az akkori magyar alkotmány szerint szükség volt az új uralkodó ceremoniális beiktatására ahhoz, hogy valóban elismerjék Magyarországon, és ennek a trónra lépés után fél éven belül kellett megtörténnie. 

Koronázási emlékképeslap
Koronázási emlékképeslapKoronázási emlékképeslap

Annak ellenére, hogy tombolt az első világháború, a koronázást igyekeztek a lehető legnagyobb pompával megtartani: díszruhák készültek, ünnepi kiadványok láttak napvilágot. Szorgalmasan dolgoztak a művészek és a zenészek, a ceremónia minden részletét bonyolult protokoll határozta meg. 

A Szentháromság tér és a Mátyás-templom IV. Károly koronázására való készülődés idején 1916-ban
A Szentháromság tér és a Mátyás-templom IV. Károly koronázására való készülődés idején 1916-banFortepan / Németh Tamás

Károllyal együtt magyar királynévá koronázták feleségét, Zita császárnét is - ősi szokás szerint Szent István koronáját a jobb vállához érintve. Újítás is volt azonban a ceremónián: a koronázások történetében először a magyar himnuszt énekelték a Mátyás templomban, nem pedig a Gotterhalte kezdetű császári himnuszt.

Károly eskütétele
Károly eskütételeKároly eskütétele

A koronát mindig az adott király fejére igazították, általában parafa segítségével csökkentették a belső kerületét, de mivel az anyag az első világháború idején hiánycikknek számított, a korona túl nagy volt Károly fejére, és az esemény után készült képeken látszódik is, hogy kicsit el is csúszott rajta.   

A barátságos, türelmes és jámbor IV. Károly

Míg a nemesség tagjai arról vitatkoztak, ki hordozza a menetben az apostoli keresztet, addig IV. Károlyt ekkor is a jótékonyság vezérelte Maczó Ferenc: Az utolsó magyar királykoronázás című könyve szerint - a ceremónia után tartott díszebéden a pohárköszöntők elhangzása után a király véget vetett az eseménynek, a meg sem kezdett ételeket pedig a város kórházaiba küldte a sebesült katonák számára. Az új király katonatisztként már megismerte a háború borzalmait, szolgált a galíciai és az erdélyi fronton, valószínűleg ezért is tudott együtt érezni a katonákkal. 

HIRDETÉS
Katonák egy csoportja fotózkodott 1917 karácsonyán az olaszországi, Fastro-ban I. Károly osztrák császár, IV. Károly magyar király képével
Katonák egy csoportja fotózkodott 1917 karácsonyán az olaszországi, Fastro-ban I. Károly osztrák császár, IV. Károly magyar király képévelFortepan / Komlós Péter

A herceg mind gyermekkorában, mind felnőttként jámbor, barátságos és türelmes volt, a jótékonykodás egész életét meghatározta: királyként népjóléti minisztériumot hozott létre, a katonaságban a szokásos fegyelmezési módszereket (verést) megszüntette, 1918 szeptemberében a világon elsőként bevezette a lelkigondozási szolgálatot a katonák számára, a később sokszor a Tanácsköztársaságnak tulajdonított gyermeküdültetési rendszert is ő alakította ki történészek szerint.

Károlynak demokratikus kezdeményezései is voltak: kiterjesztette a választójogot, a politikai elítélteket közkegyelemben részesítette, bevezette a minimálbért, maximalizálta a lakbért, és feleségével, Zita királynével sokszor a nép közé ment. Mivel Ferenc József felesége, Sisi teljesen elzárkózott a nyilvánosságtól fia, Rudolf halála után, és már korábban is csak ritkán jelent meg, az új és fiatal uralkodópár feltűnéseit nagy lelkesedéssel fogadta a  nagyközönség. 

Budapesten semmit nem neveztek el Károlyról

Károly egy társadalmilag, politikailag és katonailag is labilis országot örökölt, és az egyre kilátástalanabb küzdelem közepette már 1917 tavaszától különbékére törekedett az antanttal. Ez utóbbinak azonban nem volt érdeke a Monarchia kiválása a háborúból, mivel ez felborította volna a háború utánra már jóval korábban kidolgozott terveiket, nevezetesen Ausztria-Magyarország felszámolását és területeinek felosztását.

A király törekvései nem jártak sikerrel, és miután a központi hatalmak elvesztették a háborút, lemondatták. Még megpróbált kétszer visszatérni a magyar trónra, de a második királypuccs után Madeira szigetére száműzték. 

HIRDETÉS

Itt halt meg rendkívül fiatalon, mindössze 34 éves korában spanyolnáthában, 1922 áprilisában.  A portugál szigeten valódi kultusza alakult ki. 

Károly két ereklyetartóját az oltárra helyezték a december 30-i szertartáson
Károly két ereklyetartóját az oltárra helyezték a december 30-i szertartásonEuronews

Elsőszülött gyermeke, Habsburg Ottó lett a trónörökös, de ő már sohasem került a trónra, és végül 1961-ben egy nyilatkozatában lemondott ausztriai trónigényéről, hogy családjával beutazhasson egykori hazájába. Magyarországi trónköveteléséről sosem mondott le, mivel ezt a kommunista vezetés nem is kérte tőle.

Károly emlékét főleg a katolikus egyház őrzi. Budapesten semmi nincs róla elnevezve és csak egyetlen mellszobra áll, a Városháza park közelében, amit augusztus 17-i születésnapján hagyományőrző szervezetek általában megkoszorúznak. 

Bár a Károly körutat egy ideig, 1916-tól 1918-ig és 1926-tól 1945-ig IV. Károly király útnak nevezték, az útszakasz 1991-ben visszakapta a Károly körút nevet, amely eredetileg nem köthető az utolsó uralkodóhoz.

HIRDETÉS
Károly és felesége, Zita
Károly és felesége, ZitaKároly és Zita

II. János Pál pápa IV. Károlyt 2004. október 3-án a Vatikánban, a Szent Péter téren boldoggá avatta. Emléknapjának – más szentektől eltérően – nem halála, hanem Zita hercegnővel való házasságkötése napját, október 21-ét jelölte ki, ráirányítva a figyelmet példás házaséletére, ezzel is hangsúlyozva, hogy a szentté válás egyik útja a házasság.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

110 éve született Habsburg Ottó, akinek politikai öröksége ma is aktuális

Habsburg György: A magyar kormány nem euroszkeptikus, hanem kritikus

Habsburg György: szélhámos a Dunaferr-ügyben felbukkant ukrán ál-Habsburg