Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A trianoni békeszerződés okozta traumákat használja ki az orosz dezinformációs hálózat

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Kárpátaljáról terjesztenek álhíreket
Kárpátaljáról terjesztenek álhíreket   -   Szerzői jogok  EU vs disinfo

Az évszázados szerződés okozta fájdalmakat kihasználva terjeszt félinformációkat és gerjeszt ellenségeskedést Magyarország és Ukrajna között az orosz fake news hálózat, áll az Európai Unió tényellenőrző szervezetének legfrissebb elemzésében.

A leghatékonyabb dezinformáció mindig a meglévő társadalmi feszültségeket és igazságtalanságokat használja ki, ezekkel lehet a legkönnyebben felborítani a kétoldalú kapcsolatokat. Magyarországon a világháborús veszteségek és megaláztatások még élénk emlékek, de Ukrajna oldalán is könnyű célpontot jelent a trianoni békeszerződés. A Magyarországon működő Kremlpárti média az ukrajnai eseményeket úgy tálalja, mintha az lehetőséget adna Magyarországnak az elveszített területek visszaszerzésére. Ez a nézet könnyen terjed, még akkor is, ha a budapesti kormányzat nem lép fel területi igényekkel a szomszédos államokkal szemben - derül ki az elemzésből.

Magyarország az I. világháború következtében elvesztette területe kétharmadát és lakossága jelentős részét. A trianoni békeszerződés szentesítette ezeket a veszteségeket. Ezt a fájdalmas emléket használja ki az orosz propagandagépezet.

Trianon traumája nemcsak azért része még mindig a magyar emlékezetnek, mert az egypártrendszer idején nem lehetett róla szabadon beszélni, hanem azért is, mert sok magyar családnak élnek rokonai a határon túl - emlékeztetnek a jelentésben.

A Pew Research 2020. februári felmérése alapján a magyarok 67 százaléka gondolja úgy, hogy az országot körülvevő területek egy része "igazából hozzánk tartozik". Egy másik felmérés szerint a magyarok 94 százaléka szerint igazságtalanul bántak Magyarországgal a békeszerződésben, sőt, egyharmaduk (tévesen) úgy tudta, hogy a békeszerződés 100 év múlva lejár.

A magyar politikai fősodrába tartozó pártok általában nem használják Trianon emlékét saját polgáraik és a szomszédos országok érzelmeinek felkorbácsolására. Csak néhány szélsőséges csoport próbálkozik a trianoni szerződés revíziójával - noha Magyarország jelenlegi határait az 1947-es párizsi békeszerződés jelölte ki.

Az orosz propagandagépezet legfontosabb üzenete szerint Magyarországnak még lehetősége van Kárpátalja visszaszerzésére. Ezzel párhuzamot vonnak Oroszország kelet-ukrajnai akcióival, amely során Ukrajna egyes régióit Oroszországba annektálták 2014-ben.

Az első ilyen dezinformációs akció Vlagyimir Zsirinovszkij 2014-es ötlete volt, amely szerint felosztották volna Ukrajnát, és Kárpátalja Magyarországhoz került volna. Egy másik jelentős propagandaüzenet volt az, amelyben azt fejtegették, hogy Ukrajna nem jelentette be határait az ENSZ-nél, vagyis nincsenek hivatalosan elismert határai. Az erről szóló cikk szerint ezért Ukrajnának át kellene adnia a magyarlakta területeket Budapestnek.

Hasonló nézeteket terjesztenek Ukrajna keleti végeivel, illetve a Krím-félszigettel kapcsolatban is. A dezinformációs oldalak ezzel kapcsolatban is azt állítják, hogy az Ukrajnában folyó harcok "csupán helyrehoznak egy történelmi hibát" - szinte szóról-szóra megismételve a Kárpátaljával kapcsolatos revizionista ötleteket. A hasonlóság az Orosz Hírek nevű oldalon a legszembeötlőbb: itt azt állítják, hogy Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának első titkára adta Ukrajnának a Krímet, vagyis "Ugyanúgy csatolnak el embereket akaratuk ellenére, mint ahogy történt ez Trianonban a magyar etnikummal".

A harmadik sokat ismételt üzenet szerint Ukrajna ugyanúgy ki akarja irtani az orosz kisebbséget, ahogy a magyarokat is. Egy ilyen írás szerint a "fasiszta militáns kormányzat" polgárháborút akar kirobbantani Kárpátalján, hogy "odaküldhesse a vérszomjas galíciai nácikat".

Összességében az látható - jegyzi meg az euvsdisnfo oldal cikke - hogy az orosz propaganda megpróbál a Krím elfoglalása iránti szimpátiát kelteni a magyarokban, mely szerintük "csak egy történelmi tévedés kijavítása".

A magyar politika egyelőre nem ezt az utat követi. Magyarország 2020-as nemzetbiztonsági stratégiája kimondta, hogy az ország egyetlen szomszédját sem tekinti ellenségnek, és vitáit békés úton akarja megoldani, az ENSZ chartájával és a nemzetközi joggal összhangban. A két ország között ugyan valóban van nézeteltérés az ukrán nyelvtörvény miatt, de egyik ország sem akar katonai konfliktust generálni az ügyből. Azok a híresztelések, melyek szerint a két ország között konfliktus élesedik, csak az orosz kötődésű propagandaoldalak termékei.