Az összeesküvés-elméletek, álhírek és a koronavírussal kapcsolatos spekulációk elárasztották a közösségi médiát. De ki van a fake news mögött?
HIRDETÉSAz összeesküvés-elméletek, álhírek és a koronavírussal kapcsolatos spekulációk elárasztották a közösségi médiát. De ki kezdi ezeket a pletykákat? És ki terjeszti őket? Ki van a fake news mögött - és mi motiválja őket?
Az Euronews már korábban is foglalkozott több cikkében is azzal hogy a koronavírusnál is gyorsabban terjednek a világban a vele kapcsolatba hozott álhírek is. Pontos statisztika híján ezt a járványt nehezebb követni, pedig legalább olyan veszélyes. Egy most megjelent írásában a BBC hét csoportra osztja azokat az emberek, akik a hamis híreket terjesztik:
A vicceskedő
Az ember azt gondolná, hogy senkit sem téveszt meg egy olyan, a WhatsApp-on szárnyra kelt üzenet, amely szerint a brit kormány hatalmas lasagnét készít a londoniaknak a Wembley stadionban. Ez ugyan nem volt igaz, ám az emberek hiszékenységét mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy nem vették a poént, és néhányan komolyan vették a hírt.
Egy másik brit tréfamester pedig jó mókának gondolta, hogy készített egy screenshotot egy hamis kormánydokumentumról, amely szerint valakit megbüntettek, mert túl sokszor hagyta el a házát a karantén idején. Szerinte vicces volt így megijeszteni az embereket a szabályok megszegése miatt. Miután arra buzdította követőit, hogy osszák meg azt az Instagramon, a rémhír bekerült a helyi Facebook-csoportokba is, ahol azután aggódó emberek posztolták, mert bizony volt, aki komolyan vette.
"Nem akarok pánikot kelteni" - magyarázta a neve elhallgatását kérő csínytevő. - "De ha az emberek hisznek egy screenshotnak a közösségi médiában, akkor tényleg át kell értékelniük az interneten történő információfogyasztási szokásaikat" - írja a BBC.
A csaló
Más hamis szövegeket, amelyek állítólag a kormánytól vagy a helyi önkormányzatoktól származnak, csalók készítettek, akik így akarnak pénzhez jutni a járvány idején.
A csalók már februárban megkezdték kihasználni a pánikba esett emberek hiszékenységét és félelmét, erre már az Interpol is felfigyelt, és a rendőri szervek próbálták is figyelmeztetni az embereket arra, hogy kezeljenek óvatosan egy-egy furcsa telefonhívást vagy az interneten látható információt, hirdetést vagy ajánlatot. Erről már az Euronews is írt korábban cikket, amelyet itt olvashat!
Egyebek közt olyan e-mailek és Facebook-posztok jelentek meg Európa-szerte, amelyek emberek banki adatait akarták megszerezni olyan tévinformációkkal, mint hogy a kormány segélyt vagy épp adókedvezményt kínál nekik a járvány miatt. De óvatosan kell bánni az interneten megjelenő hamis koronavírus-gyógymódokkal és a védőfelszerelésekkel kapcsolatos hírekkel is.
Ezekben az estekben a legtöbbször nehéz visszavezetni, kitől is származik az álhír lévén, itt gyakran profi bűnözők állnak a háttérben.
A politikus
A téves információk azonban nem csak az internet sötét bugyraiból szivároghatnak ki. A politikusok is gyakran kiveszik a részüket a fake news terjesztéséből. A járvány kitörése óta nem csitulnak azok az elméletek, hogy vajon honnan is szabadult a világra a koronavírus. Az internetes platformokon azonnal elterjedtek a különböző összeesküvés-elméletek.
Ezek között szerepelt az az álhír is, miszerint a vírus egy kínai titkos biológiaifegyver- program része volt, valamint az az alaptalan állítás is, miszerint egy kanadai-kínai kémcsapat küldte a koronavírust Kínába. A kínai külügyi szóvivő nemrégiben azt az ötletet szellőztette meg, mindenféle bizonyíték nélkül, hogy a fertőzést az amerikai hadsereg vitte Vuhanba szándékosan.
És hiába teltek el hónapok, ezek a kölcsönösen egymást vádoló elméletek nem halványodtak el, hanem újabb és újabb, ellenőrizetlen állítások látnak napvilágot, amiket átvesznek kormánytisztviselők, politikusok és a média is.
Hasonló témában már írt az Euronews is cikket, amely arról szól, hogy több a közös a jobboldali és baloldali politikai dezinformációs portálok működésében, mint gondolnánk. A járványügyi vírusposztok elemzése megmutatja, hogy az álhíreknél nemcsak a tünetek, de a kiváltó okok is szinte azonosak. A terápia pedig várat magára. A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos márciusi álhíreket elemezte friss tanulmányában a Political Capital. Az elemzés alapjául 19 dezinformációs portál egy hónap alatt megjelent bejegyzései szolgáltak. Ezek között vannak politikailag felvállaltan elfogult hírcsatornák, megnézték a baloldalra és a jobboldalra sorolt magyar álhír-portálok tevékenységét is. Jóformán ugyanazokat a technikákat alkalmazza mindkét oldal a saját „igazának” sulykolására. Erről bővebben itt olvashat!
Az összeesküvés-elméletek gyártói
Az összeesküvés-elméleteknek valójában se szeri se száma az interneten. Egészen biztosan mindenki olvasott már ilyet az utóbbi hónapokban.
Az egyik legközkeletűbb ilyen teória volt az, hogy az 5G terjeszti a koronavírus-fertőzést. Ez a tévhit olyan mértéket öltött, hogy az Egyesült Királyságban megrongáltak sok mobilátjátszó-állomást is.
De szárnyra kapott egy olyan homályos eredetű történet is, miszerint az első önkéntes, aki részt vett a vakcina tesztelésén az Egyesült Királyságban, meghalt. Ez a rémhír pillanatok alatt elterjedt a különböző összeesküvéssel foglalkozó Facebook-csoportokban is. Pedig ez is csupán fikció volt.
A bennfentes
Talán az egyik legkényesebb helyzet, amikor a téves információ néha megbízható forrásból származik - orvostól, professzortól vagy kórházi dolgozótól.
HIRDETÉSDe sokféle, úgynevezett „bennfentes” álhír is szárnyra kel. Vannak, akik úgy terjesztenek ilyeneket, hogy név nélkül hivatkoznak orvosi vagy kórházakból származó belső információkra. Azt nem lehet tudni, hogy ők valóban rendelkeznek-e belső kapcsolatokkal, sokszor csak az derül ki egy idő után, hogy az általuk terjesztett hírek megalapozatlanok.
Az ismerős, rokon
A rémhírek és tévhitek gyorsan terjednek az interneten, elég például, ha az aggódó emberek megosztják ezeket a családtagjaikkal, ismerőseikkel vagy barátaikkal. Érthető módon ide tartoznak most a járvánnyal és a fertőzéssel kapcsolatos álhírek, és gyakori, hogy azzal kapcsolatban keringenek téves információk, hogy például a gyerekeket milyen veszély fenyegeti.
Ilyenkor sokan érzik úgy, hogy pusztán segítőszándékból továbbítaniuk kell ezeket a nem igazolt történeteket.
Ők a legjobb szándékkal járnak el, és azt gondolják, hogy valami pozitív dolgot csinálnak, ám természetesen ez még önmagában nem teszi igazzá a továbbadott üzeneteket.
A híresség
Nem csak a barátaink vagy a családtagjaink ültek be ebbe a körhintába, hanem a hírességek is világszerte. A fake news terjedésében komoly szerepet játszanak a különböző celebek is.
HIRDETÉSAz énekes M.I.A. és a színész Woody Harrelson például szintén azok között van, akik népszerűsítették a korábban már emlegetett 5G-elméletet a közösségi médiában.
A dezinformáció a vírussal együtt terjed a világban
Az Euronews már korábban is foglalkozott azzal hogy a koronavírusnál is gyorsabban terjednek a világban a vele kapcsolatba hozott álhírek is. Pontos statisztika híján ezt a járványt nehezebb követni, pedig legalább olyan veszélyes. Új gazdatesteket és terjesztőket keresnek a téveszmék, éppen a világméretű fertőzést, illetve az annak nyomán kialakuló bizonytalanságot és az egyszerű válaszokra várók védtelenségét kihasználva. A járvány hírhullámjára felkapaszkodó dezinformátorok sok újat nem mondanak: az üzenetek ugyanazok, a pandémia témájával frissítve.
A Political Capitalt a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos márciusi álhírek elemzésére kértük. A budapesti székhelyű független politikai elemző intézet a magyar dezinformációs portálok közösségi médiás (Facebook) posztjait vizsgálta, és kereste tartalmukban a valótlan elemeket. Már februárban figyelmeztettek arra, hogy a magyar portálokon is felbukkannak félrevezető állítások. Erről bővebben itt olvashatnak!