rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Sebek, tények és legendák – 100 éve írták alá a trianoni békeszerződést

A versailles-i Nagy Trianon-palota, ahol aláírták a végzetes békeszerződést
A versailles-i Nagy Trianon-palota, ahol aláírták a végzetes békeszerződést   -   Szerzői jogok  Rémi Jouan
Betűméret Aa Aa

A magyaroknak gyásznap, a románoknak ünnepnap – 100 éve írták alá a trianoni békeszerződést, ami megfosztotta területének kétharmadától Magyarországot. A magyar delegáció hiába vett részt az antanthatalmak diktálta egyenlőtlen küzdelemben, az elismert politikus, Apponyi gróf hiába mondott megrendítő beszédet a békekonferencián, a Magyar Királyság érveinek szinte teljes lesöprésével megszületett az évszázados sérelmeket okozó szerződés. Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tényeket a trianoni békeszerződésről, a körülötte keringő legendákat, kollégánk, Magyar Ádám pedig a téma szakértőjét, Romsics Ignác történészt kérdezte arról, miért gyógyulnak nehezen a Trianon okozta sebek.

Euronews: Mi a legfájdalmasabb tény a trianoni békeszerződéssel kapcsolatban?

Romsics Ignác történész: Azt gondolom, hogy a legfájóbb az, hogy a győztesek maguk által meghirdetett elvet, az etnikai elvet sem tartották be, ott se, ahol betarthatták volna. Vagyis nemcsak nemzetiségi többségi területeket csatoltak el a régi Magyarországtól, hanem olyanokat is, ahol a magyarok alkották a többséget, és ezeknek a fele közvetlenül a határ mellett élt, Csallóközben és a Partiumban.

- Mennyire volt determinált a világháború végén, hogy így fognak alakulni a trianoni határok?

- Az, hogy pontosan így fognak alakulni, az nem volt determinálva. Az volt többé-kevésbé előre látható, hogy az a Magyarország, amely lakosságának fele nem magyar etnikumokból áll, a nacionalizmusok korában valamilyen módon fel fog bomlani, át fog alakulni. Ez megtörtént az Oszmán Birodalommal, megtörtént velünk, az Osztrák-Magyar Monarchiával az első világháború után, 89-90-ben megtörtént az orosz birodalommal, a Szovjetunióval, és utoljára megtörtént a versailles-i rendezés két pillérállamával, Csehszlovákiával és Jugoszláviával is. Ezeknek a fölbomlásoknak az alapvető oka mindig a nacionalizmus volt, de ez nem írta elő törvényszerűen ezeket a határokat. Abban, hogy ezek a határok alakultak ki végül, része volt a román, szerb, cseh területi követeléseknek, része volt a győztes nagyhatalmak stratégiai elgondolásainak, és része volt a magyar államhatalom gyöngeségének is.

Balogh Zoltán/MTVA
Romsics Ignác történész beszédet mond a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál megnyitóján 2019. április 25-énBalogh Zoltán/MTVA

A fiatal generációt már nem is igazán érdekli Trianon

Míg az érintett területeken élők nap mint nap érzik ma is a békeszerződés hatását, addig a Trianon 100 kutatócsoport friss felmérése szerint a magyar gimnazisták egyre kevésbé foglalkoznak a békeszerződés hatásaival.

„Fokozatosan távolodik ennek a generációnak a tudásából az ezzel kapcsolatos tényanyag. Ha foglalkoznak is vele, történelemnek tekintik, ami igazságtalanság, de úgy gondolják, hogy a jövővel kell foglalkozni - most nagyon egyszerűsítek, és ez egy áttételes élmény, nem közvetlenül a középiskolásokat kutattuk, hanem az őket tanító tanárokat" - mesélte az eredményekről a kutatócsoport vezetője, Ablonczy Balázs történész.

A szomszéd államokhoz került területekről nagyjából egymillió ember települt át Magyarországra az elmúlt száz évben. Ők és leszármazottaik együtt 2-3 millióan vannak Ablonczy szerint. Számukra Trianon következményei sokkal inkább kézzel foghatók, mint az anyaországi gyökerekkel rendelkező gimnazistáknak, a most is a határon túl élőknek pedig még inkább.

Semmi kétség, hogy Magyarországot igazságtalanság érte, s ez az igazságtalanság olyan természetű volt, amelybe jó lélekkel nehéz volt belenyugodni: a történeti Magyarország területi állományát az etnikai elv alapján bontották széjjel, ugyanakkor azonban ezt az etnikai elvet Magyarország terhére nyilvánvalóan megsértették.
Bibó István történész

Tények a békeszerződésről

Mikor kötötték meg?

A szerződést a felek magyar idő szerint 1920. június 4-én 16 óra 32 perckor írták alá.

Hol volt az aláírás?

Az egykor a francia királyok székhelyének számító, Párizstól mintegy 20 kilométerre nyugatra fekvő versailles-i Nagy Trianon-kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján, a La galérie des Cotelles-ben.

Benoit Prieur
Az aláírás helyszíneBenoit Prieur

Mi áll a szerződésben?

A dokumentumban a győztes felek kijelentik, hogy Magyarország felelős a háborúban győztes államoknak okozott károkért, és részletesen szabályozzák az ennek következtében teljesítendő jóvátétel feltételeit.

A paktum következtében az ország elvesztette területének 67, lakosságának 57 százalékát. Ráadásul egyáltalán nem csak a nemzetiségi területeket csatolták el. A korabeli magyarság harmada, több mint hárommillió ember az új Magyarország határain kívül rekedt.

Az okirat Magyarország (akkor Magyar Királyság) új határainak megállapítása mellett 35 ezer főben korlátozta a magyar hadsereg létszámát, megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását. Tartalmazta az akkor létrejött Népszövetség alapokmányát is.

A szerződés szellemét nagyban befolyásolták az Edvard Beneš cseh politikus által megfogalmazottak, aki így vélekedett:

Az egész világ elborzadt ... és megértette, hogy a háborút nem egyedül az egykori Osztrák–Magyar Monarchia végzetes politikája robbantotta ki, hanem sokkal inkább Budapesten, mint Bécsben készítették elő.

Kik írták alá a szerződést a Magyar Királyság nevében?

A Simonyi-Semadam-kormány képviseletében és felhatalmazásával Benárd Ágost, a magyar kormány népjóléti és munkaügyi minisztere, a küldöttség vezetője és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és államtitkár írta alá.

Public Domain
A szerződés magyar aláírói Benárd Ágost küldöttségvezető (balra, cilinderrel a kezében) és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ, államtitkár (jobbra, fedetlen fővel) távoznakPublic Domain

A választás azért esett rájuk, mivel a rangos és közismert politikusok egyike sem akarta magát kompromittálni a végzetes trianoni békeszerződés aláírásával.

Kik írták alá a szerződést az antant nevében?

Az Amerikai Egyesült Államok, a Brit Birodalom, Franciaország, Olaszország és Japán, mint a szerződés szövetséges és társult főhatalmai, Belgium, Kína, Kuba, Görögország, Nicaragua, Panama, Lengyelország, Portugália, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Állam, Sziám és Cseh-Szlovákország, mint a főhatalmakkal együtt a szövetséges és társult Hatalmak. Az Amerikai Egyesült Államok, amely akkor nem lett tagja a Népszövetségnek, a szerződést ugyan aláírta, de később nem ratifikálta.

Public Domain
Balról jobbra: a brit, az olasz, a francia miniszterelnökök és az amerikai elnökPublic Domain

Mi volt az antanthatalmak célja?

Az első világháborúban győztes államok elsődleges célja Németország és a háborúban vele szövetséges országok meggyengítése volt. Ezen felül jelentős háborús jóvátételt is követeltek, és meg akarták törni a soknemzetiségű nagyhatalmak egységét is, mint amilyen az Osztrák-Magyar Monarchia is volt.

A döntéshozók a magyarokkal szembeni Európa-szerte létező ellenséges hozzáállást sem hagyták figyelmen kívül.

Kik voltak a magyar delegáció tagjai?

A magyar küldöttség 1920. január 7-én érkezett Párizsba, gróf Apponyi Albert vezetésével, hét főmegbízottal (gróf Teleki Pál, gróf Bethlen István, Popovics Sándor, Lers Vilmos, gróf Somssich László, Zoltán Béla, Ottlyk Iván), valamint számos más, a magyar állam érdekeinek képviseletére felkért megbízottal, tanácsadóval és szakértővel. A delegáció titkári teendőit Praznovsky Iván követ látta el.

Public Domain
Apponyi 1920. január 15-én megérkezik a francia külügyminisztériumba, hogy átvegye a békeszerződés tervezetét a külügyminisztérium híres óratermébenPublic Domain

Az már korábban eldőlt, hogy a delegáció elnöke Apponyi Albert gróf lesz. A döntésről azonban kortársai között és utólag is megoszlottak a vélemények. Apponyi ugyanis a 19. századi politika és a történelmi Magyarország szimbolikus alakja volt. Megbecsült politikusként sokan örültek a választásnak, mások viszont helytelenítették kinevezését. A békekonferencia néhány befolyásos politikusa egyenesen provokációnak tartotta, hogy a magyar delegációt éppen az a politikus vezesse, aki megalkotta a nemzetiségek asszimilációját ösztönző 1907. évi oktatási törvényt, 1914 nyarán pedig támogatta az Osztrák–Magyar Monarchia hadüzenetét Szerbia ellen.

A francia diplomácia mindent megtett azért, hogy Apponyit, aki szerintük "dühödt németbarát és a kis nemzetiségek elnyomásának meggyőződéses híve volt" távol tartsa Párizstól. A győztes hatalmak végül tudomásul vették a magyar kormány döntését.

Ekkor került elő gróf Teleki Pál híres, a Kárpát-medence etnikai viszonyait ábrázoló térképe, amelyen piros színnel jelölte a magyarságot. Innen az elnevezés: „a vörös térkép”.

Public domain
Teleki "vörös térképe"Public domain

A delegációt azonnal a Neuilly-ben lévő Château de Madrid nevű szállóba szállították, és ott házi őrizetben tartották, azaz valójában nem vehettek részt a konferencián. Csak 1920. január 16-án – a béketervezet végleges lezárása után – nyílt lehetőség arra, hogy a magyar küldöttség is előadhassa az álláspontját. Ekkor tartotta meg gróf Apponyi Albert a francia külügyminisztérium földszinti dísztermében, a békekonferencia Legfelső Tanácsa előtt, híres „védőbeszédét”.

"Igen tisztelt Elnök úr, Uraim!

Engedjék meg, hogy még egyszer megköszönjem, hogy alkalmat adtak nekünk álláspontunk kifejtésére. …

…Ily nehéz és különös helyzet előtt állva, kérdezzük, hogy a fent említett elvek és érdekek mely szempontja váltotta ki ezt a különös szigorúságot Magyarországgal szemben? Talán az ítélkezés ténye lenne ez Magyarországgal szemben?

Önök, Uraim, akiket a győzelem a bírói székhez juttatott, Önök kimondották egykori ellenségeiknek, a Központi Hatalmaknak bűnösségét és elhatározták, hogy a háború következményeit a felelősökre hárítják. Legyen így; de akkor, azt hiszem, hogy a fokozat megállapításánál a bűnösség fokával arányban kellene eljárni, és mivel Magyarországot sújtják a legszigorúbb és létét leginkább veszélyeztető feltételekkel, úgy azt lehetne hinni, hogy éppen ő az, aki az összes nemzetek közül a legbűnösebb.

Uraim! Anélkül, hogy e kérdés részleteibe bocsátkoznék, hiszen ezt benyújtandó okmányaink fogják megtenni, ki kell jelentenem, hogy ezt az ítéletet nem lehet kimondani oly nemzet fölött, amely abban a pillanatban, amidőn a háború kitört, nem bírt teljes függetlenséggel és legfeljebb csak befolyást gyakorolhatott az Osztrák–Magyar Monarchia ügyeire és amely nemzet ezt, mint a legutóbb nyilvánosságra hozott okmányok bizonyítják, fel is használta arra, hogy helytelenítse azokat a lépéseket, amelyeknek a háborút elő kellett idézniök.…

Volt-e súlya a szavuknak?

A konferencia legfelső szervei a magyar felvetéseket meghallgatták, azonban végül érdemi változtatások nélkül hagyták jóvá az év eleji tervezetet. 1920. március végén a magyar tárgyalódelegáció, gróf Apponyi Albert vezetésével végleg elhagyta a békekonferencia helyszínét, és hazautazott Budapestre.

Több legenda is kering Trianon körül

Senkit nem érdekelt a beszéd, amit Apponyi Albert gróf mondott

Ez csak részben igaz. Apponyi Albert három nyelven, ékesszólóan mondta el érveit Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország képviselői előtt 1920 januárjában. A nagyrészt franciául elmondott (majd angolul és olaszul összefoglalt) érveket valóban nem fogadta nagy rokonszenv a békekonferencián, de egyértelmű ellenszenv sem. Történészek szerint nem a beszéd, hanem az ezután született magyar memorandumok némelyike érhetett el olyan hatást, hogy a magyar határokról a békekonferencia egyes utódszervezeteiben még 1920 március-áprilisában is komoly vita folyt. Sok veszhetett azon, hogy 1919 januárja és 1920 januárja között nem volt magyar képviselet a békekonferencián, mivel a döntéshozók egyik magyar kormányt sem hívták meg, a kései rendezés miatt pedig a megváltoztatáshoz túl sok mindent kellett volna megváltoztatni.

A francia miniszterelnök azért volt ellenséges a magyar igényekkel kapcsolatban, mert gyűlölte magyar menyét

Ez az állítás szakértők szerint hamis. George Clémencaeu fia, Michel Clemenceau valóban magyar nőt vett feleségül. Galántán ismerte meg Michnay Idát, akivel 1901-ben házasodtak össze, két fiuk született. A házaspár a háború alatt elvált, de Ida Clemenceau-t nem taszították ki a családból. Apósával a fennmaradt levelek tanúsága szerint szeretetteljes viszonyt ápolt.

A magyar békeszerződést a Kis Trianon- palotában írták alá

Ez hamis állítás. Az aláírás helyszíne az ettől körülbelül 500 méterre levő Nagy Trianon-palota folyosója volt. Még a korabeli dokumentumok sem voltak teljesen egyértelműek ezzel kapcsolatosan, és még a francia sajtóból is nehéz kihámozni, a versailles-i két Trianon-palota közül melyik lehetett az aláírás helyszíne. Azonban a szerződést aláírók nagy száma miatt logikus, hogy a nagyobikk Trianon-palotában került sor a dokumentum aláírására. A Kis Trianon-palota egyébként arról híres (hírhedt?), hogy a szerencsétlen sorsú Marie-Antoinette francia királyné ide vonult vissza az udvar intrikái elől, úgy kialakítva a kastélyt, hogy az főleg intim, kisebb összejövetelek színhelye lehessen.

Public domain
A Le Petit Journal aznapi címoldalán szemléltették, hogyan csonkítják meg a történelmi MagyarországotPublic domain

A csehszlovák delegáció patakokat, vízfolyásokat állított be hajózható folyónak, hogy így kapjanak minél több területet

Ez a legenda is hamisnak bizonyult. A csehszlovák delegáció valóban délebbre tolt határokat szeretett volna, de ehhez nem használt vízrajzi érveket. Ezek az érvek Sátoraljaújhelyen (Ronyva) és Balassagyarmaton (Ipoly) bukkantak fel, ezeken a helyeken a határ valóban vitás volt egy darabig, de nem a patakok, hanem a vasútvonalak miatt. A legenda először a húszas évek végén bukkant fel az országos irredenta sajtóban, majd onnan átszivárgott a közbeszédbe.

Olyan legenda is kering, hogy az utódállamok hazafias kéjhölgyek szolgálatait vették igénybe, hogy kedvezőbb döntésre sarkallják az antant politikusait és szakértőit

Történészek szerint ez hamis állítás, forrása Henri Pozzi francia újságíró teljesen megbízhatatlan műve a Századunk bűnösei.

A trianoni békeszerződés bizonyos idő múlva lejár, esetleg titkos záradékot tartalmaz

Ez az állítás sem igaz. A trianoni békeszerződés már nincs hatályban, nemzetközi jogi értelemben az 1947-es párizsi békeszerződés váltotta fel. Titkos záradéka sosem volt.