Már a kontextust sem jól határozta meg a közös EU-s nyilatkozat, magyarázta tovább a döntést a magyar külügyminiszter.
HIRDETÉSAz EU külügyminiszteri találkozójának szünetében a járvány óta először válaszolt személyesen a brüsszeli magyar újságírók kérdéseire Szijjártó Péter magyar külügyminiszter.
A találkozó témája elsősorban az EU és az USA közötti kereskedelmi kapcsolatok, illetve a Kereskedelmi Világszervezet tervezett reformja voltak. Szijjártó erről azt mondta, hogy miközben az EU mintha Csipkerózsika-álmát aludta volna, a világkereskedelem súlypontja áthelyeződött Nyugatról Keletre. Ennek az egyik elsődleges oka a Kínát és Japánt is magban foglaló távol-keleti szabadkereskedelmi övezet, amely a világkereskedelem 30%-át, a világ lakosságának pedig 28%-át öleli át.
A Nyugat részaránya világkereskedelemben csökken, a Keleté nő - érvelt Szijjártó. Ma már az USA és az EU is nagyobb volumenű kereskedelmet folytat Kínával, mint egymással. Az EU részesedése a világ GDP-jéből 20 év alatt 24%-ról 18%-ra csökkent. Ennek pedig nemcsak az az oka, hogy a Kelet nagyon megerősödött, hanem az is, hogy az EU politikai/ideológiai feltételeket kever a kereskedelmi szempontok közé, ezzel sok lehetőségtől elvágja magát. Különösen aggasztónak tartja Szijjártó, hogy ez veszélyeztetheti a Kínával kötendő beruházásvédelmi megállapodást. A külügyminiszter szerint tavaly a legnagyobb értékű beruházásokat Kína hozta Magyarországra, de minden egyes ilyen nyilatkozat rontja az együttműködést.
Hasonlóképpen nem támogatja Magyarország a globális minimumadót, egy 20%-os globális adóminimum Magyarországon 12%-os adóemeléssel járna, miközben a magyar kormány az adócsökkentést tekinti követendő iránynak.
Közös nyilatkozat: nincs miről tárgyalni
- Lehet, hogy ők szeretnének még tárgyalni, de mi világossá tettük az álláspontunkat - válaszolta a közel-keleti helyzetről szóló közös nyilatkozat megtorpedózására vonatkozó kérdésre. Az uniós külügyi főképviselő, Josep Borell azt mondta, még egyszer megpróbálja megszerezni valamennyi tagállam támogatását a kérdéses nyilatkozathoz.
- Végig egyeztettünk az izraeli kollégákkal, és ők ezt meg is köszönték nekünk. Máskor is egyeztetni fogunk - mondta a magyar külügyminiszter.
Szijjártó azt is elmondta, hogy a közös nyilatkozatnak már a kontextusa sem volt megfelelő, rögtön az elején le kellett volna szögezni, hogy Izraelt, amely az unió egyik lefontosabb szövetségese, egy terrorszervezet rakétákkal lövi, és ezért joga van magát megvédeni.
Arra a kérdésre, hogy nem tart-e Magyarország attól, hogy az állandó vétózás devalválja ezt az eszközt, és a magországok előbb-utóbb kerülőutat fognak választani azért, hogy Magyarország ne blokkolhassa a közös döntéshozatalt, Szijjártó azt felelte, hogy az EU-s alapszerződések ezt nem teszik lehetővé, az EU-s döntéshozatal legnagyobb része egyhangúságot követel meg, és ennek megkerülése jogállamisági kérdéseket vetne fel.