rendkívüli hír
Advertising
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Majdnem minden, amit tudunk a hétvégén becsapódó kínai rakétáról

euronews_icons_loading
A kínai Hosszú Menetelés 5B rakéta fellövése 2021. április 29-én
A kínai Hosszú Menetelés 5B rakéta fellövése 2021. április 29-én   -   Szerzői jogok  AP/Chinatopix
Betűméret Aa Aa

Az előttünk álló hétvégén lehet, hogy nem egy felhő fogja eltakarni a napot. Egy 20 tonnás kínai rakéta ugyanis a fellövés után elszabadult, és őrületes tempóban kering a Föld körül. Cikkünk írásakor 28 ezer kilométeres sebességgel halad, vagyis másfél óránként kerüli meg a bolygót, a tömegvonzás miatt pedig előbb-utóbb be fog csapódni. Azt még nem tudjuk, hogy hol és mikor, és azt sem, hogy mekkora része fog elégni a légkörben, mielőtt földet ér. Amit tudunk: elég látványos lesz, és valamikor szombat hajnal és vasárnap este között fog bekövetkezni.

A kínai Hosszú Menetelés 5B nevű rakétát a Kínai Nemzeti Űrhivatal fejlesztette ki, és az épülő kínai űrállomás főmodulját szállította. A rakéta azonban egy egész más rekordot készül felállítani: ez lesz a legnagyobb ember által alkotott eszköz, ami becsapódik a Földbe. Kisebb-nagyobb aszteroidák rendszeresen érkeznek, kiöregedett műholdak és az egyszerhasználatos űrhajók üzemanyagtartályai és gyorsítófokozatai eddig is visszahulltak a Föld felé, de ezek általában elégtek az atmoszférában. A súrlódástól annyira felhevültek, hogy tűzgolyóként elégtek még azelőtt, hogy bárkire veszélyt jelenthettek volna. (A Miért éppen Alaszka? című amerikai tévésorozatban tűnt fel egy olyan szereplő, aki amiatt halt meg, mert táborozás közebn a fejére esett egy műhold. A valóságban ilyesmi aligha fordulna elő.) A kínai külügyminisztérium szóvivője szerint is el fog égni a légkörben a jármű.

A kínai külügyminisztérium szóvivője szerint a rakéta el fog égni a légkörben, ahogy az ilyenkor lenni szokott

A Hosszú Menetelés 5B egy egyszerhasználatos hordozórakéta, amelyet Hainan szigetéről lőtt fel a kínai űrügynökség. Elérte a 370 kilométeres magasságot, pályára állította a főmodult, majd valami történt, a terhétől megszabadult hordozórakéta elkezdett sodródni, és jelenleg körülbelül 28 ezer kilométeres óránkénti sebességgel a Föld körül kering. Ahogy a gravitáció miatt egyre közelebb kerül a Földhöz, egyre sűrűsödik majd körülötte a levegő. Ez lelassítja a járművet, ennek pedig az lesz a következménye, hogy a keringési sebessége csökken, és még alacsonyabb pályára kerül. Körülbelül 80 kilométeres magasságban már annyira sűrű a légkör, hogy a súrlódástól izzásig hevülnek a rakéta haladási irányba eső elemei. A kisebb elemek valószínűleg elégnek, a nagyobb darabok viszont földet érhetnek. Azt nagyjából ki lehet számolni, hogy mikor fog becsapódni, de hogy hol, csak néhány órával előtte fog kiderülni.

Az amerikai űrparancsnokság szerint a folyamatot nem lehet befolyásolni, csak megfigyelni. Felmerült, hogy a roncsot esetleg még a levegőben kilőnék, de az amerikai honvédség szakértői hamar lehűtötték a kedélyeket.

Az amerikai védelmi minisztérium nem tervezi, hogy lelövi a kínai roncsot

"Reméljük, hogy olyan helyen fog becsapódni, ahol senkit nem bánt" - mondta az amerikai védelmi miniszter, Lloyd Austin. Elég nagy az esélye, hogy tényleg senki nem fog megsérülni: a Föld felszínének 72 százalékát víz borítja, javarészt a Csendes-óceán víztömege. Ha ide zuhan, akkor elég kicsi az esélye annak, hogy emberek közelében érjen véget a rakéta pályája.

A kínaiak összeszorított szájjal figyelik az eseményeket, egyelőre semmit nem mondtak arról, hogy bármilyen módon tudják-e még befolyásolni a jármű mozgását. Az állami média azt hangsúlyozza, hogy valószínűleg lakatlan területen fog becsapódni az eszköz. De 2020 májusában is ezt mondták, amikor egy másik Hosszú Menetelés típusú rakéta ugyanilyen véget ért, annak roncsai több épületet megrongáltak Elefántcsontparton. Szerencsére senki nem sérült meg.

De nem csak Kínának volt ilyen balszerencséje: 42 évvel ezelőtt az amerikai SkyLab űrállomás darabjai zuhantak Nyugat-Ausztrália földjére. És ahogy egyre több ország akar részt venni az űr kutatásában és kihasználásában, egyre több ilyen törmelék kering a Föld körül.

Annyira sok van belőlük, hogy a kaliforniai Vandenberg légibázison egy külön század foglalkozik ezek nyomonkövetésével. Jelenleg 27 ezer darab ember által alkotott űrszemét mozgását figyelik éjjel-nappal. Ha valamelyik darab veszélyt jelent az emberiségre, akkor a század feladata, hogy figyelmeztesse a hatóságokat.

Egy harvardi asztrofizikus, Jonathan McDowell azt mondta a Reutersnek, hogy a mostani rakétaroncs valószínűleg el fogja kerülni a pólusokat. Északon a New York-Madrid-Peking vonal, délen pedig Chile és Új-Zéland déli csücske által meghatározott vonal között fog földet érni a Hosszú Menetelés 5B roncsai.