Ezermilliárdos vagyon és a magyar felsőoktatás 70%-a kerül a közvetlen állami kontroll alól a jobboldal informális irányítása alá.
Megszavazta a magyar országgyűlés, hogy újabb 11 magyar egyetem kerüljön vagyonkezelői alapítvány fenntartásába. Az alapítványok gazdálkodása fölött örökre kinevezett kuratóriumok rendelkeznek, amelyeket fideszes politikusokkal, a kormánypárthoz kötődő gazdasági szakemberekkel és kisebb részben egyetemi emberekkel töltöttek fel.
Az ellenzék szerint mindez nem a felsőoktatás, hanem a kormánypártok érdekét szolgálja. Mivel az állam csak a finanszírozáson keresztül szólhat bele ezután az egyetemek életébe, egy esetleges kormányváltás után is a FIDESZ által kinevezett jobboldali politikusok, üzletemberek, illetve a kiszervezésben közreműködő, szintén a jobboldalhoz sorolt egyetemi potentátok irányítanák. Egy esetleges kormányváltás után a nagy egyetemi városok gazdasági magját képezőt, több tízezer értelmiségi állást fenntartó intézményrendszer biztosíthatná - az ellenzéki érvelés szerint - a fideszes káderek gazdasági túlélését.
A kormány érve: több pénz lesz, hatékonyabb rendszer kell
A kormány azzal érvel, hogy a korábbi rendszer nem volt elég rugalmas és hatékony, és ha a korábbi formában fejlesztették volna a felsőoktatást, feneketlen zsákba ment volna a pénz. Korábban orbán Viktor azt mondta, hogy a következő uniós ciklusban az egyetemek 1500 milliárd forintos forrást kaphatnak - ugyanakkor lehet, hogy ezen a téren változás következett be, mert a kormányfő az Európai Bizottság vezetőjének, Ursula von der Leyennek azt mondta, hogy az uniós újraindítási csomagból a kedvezményes hitelt egyelőre nem veszi igénybe Magyarország. (Sajtóértesülések szerint ezzel pont az egyetemeknek szán források csappanhattak meg.) Az ITM parlamenti államtitkára, Schanda Tamás azzal érvelt - még az április 9-én tartott parlamenti vitában - hogy ha nem tudnak nyitottabban működni ezek az intézmények, ha nem tudják jól felhasználni a soha nem látott mértékű fejlesztési forrásokat, akkor nem lesznek versenyképesek.
Több neve elhallgatását kérő egyetemi szakemberrel is beszéltünk, a fő problémájuk az, hogy szerintük nem lett volna szükség az átszervezésre, egyszerűen a magyar felsőoktatás krónikus alulfinanszírozottságát kellett volna megszüntetni. (A témáról részletesen írtunk a vidéki egyetemi központok kapcsán a szenátusi döntések előtt, ezt itt lehet elolvasni.)
Mi lesz, ha elül a csatazaj?
Fábri György felsőoktatási szakértő, az ELTE egykori rektorhelyettese szerint ha a hatalomtechnikai és költségvetési szempontoktól eltekintünk, és pusztán a konstrukciót és a fejlesztés tényét nézzük, annak vannak előnyei a magyar felsőoktatás számára, de a csatazaj elültével a rendszerre még ráfér a korrekció.
- Úgy hiszem még egy szempont van, amire figyelni kell, amit valószínűleg törvénymódosítással kel majd elérni, hogy hogyan lehet a kuratóriumi tagok személyes felelősségét kifejezni - mondta Fábri György - Mégiscsak nagyon komoly rendelkezési joggal bírnak, hogy az egyetem jól vagy rosszul működik, annak vissza kell hatnia a személyes felelősségükre, ez jelenleg nem rendezett, és be kell majd kerüljön valamilyen jogszabályba.
Fábri arról is beszélt az Euronewsnak, hogy a magyar kormány fejlesztési koncepciója, amely az alkalmazott kutatást preferálja az alapkutatással, a reáltudományokat a társadalomtudományokkal szemben, éppen a közelmúltban vált meghaladottá, ezért ezen a téren is korrekcióra számít. (A koronavírus-vakcinákat megalapozó alapkutatások komoly vessszőfutáson mentek keresztül a nyugati világban, végül azonban óriási elismerést és anyagi sikert is hoztak a kitartó kutatóknak, köztük a magyarországi elbocsátása után a kutatásait az Egyesült Államokban folytató Karikó Katalinnak. A big data, a közösségi média és még számos más tényező pedig felértékelte a társadalomtudományokat is.) Abban Fábri derűlátónak mutatkozott, hogy a politikai csatazaj elültével a kormány által kinevezett kuratóriumok fognak az egyetemek és a tudomány szempontjaihoz idomulni.
A korábbi 31 állami egyetemből mindössze hat maradt állami fenntartásban. Az átalakítással egyidőben több ezer milliárd forint értékű közvagyon kerül át az alapítványokhoz.