NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

60 év után mennek a Castrók, de a castroizmus még marad egy kicsit. Kuba Joe Bidenre vár

Castro és Miguel Diaz-Canel: honnan hová tartanak?
Castro és Miguel Diaz-Canel: honnan hová tartanak? Szerzői jogok AP Photo
Írta: Székely Ferenc
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A világon már csak négy államban uralkodik tisztán kommunista kormányzat. A Kínai Népköztársaság, Vietnám, Laosz és Kuba az, ahol az államrend alapja a marxizmus valamilyen változata, és ahol még mindig az állampárt uralja a katonai, jogalkotói és végrehajtási szinteket.

A világon már csak négy államban uralkodik tisztán kommunista kormányzat. A Kínai Népköztársaság, Vietnám, Laosz és Kuba az, ahol az államrend alapja a marxizmus valamilyen változata, és ahol még mindig az állampárt uralja a katonai, jogalkotói és végrehajtási szinteket. Ezekben az országokban a kommunista elit hatalmát jelenleg nem fenyegeti számottevő külső vagy belső veszély.

HIRDETÉS

Vietnám márciusban döntött a kommunista rendszer zavartalan folytatásáról, Kína pedig jövő októberben fogja megtenni ugyanezt. Mindkét ország nagyon magabiztos a folyamatosságot illetően, noha gazdasági rendszereik már nehezen állnák ki a marxi elvárásokat. Kubában sem lehet politikai áttörésre számítani még jó ideig – bár az ő helyzete ingatag, bizonytalan és hanyatló, és alig hasonlítható a két ázsiaihoz. (Észak-Korea azért hiányzik kínzóan a felsorolásból, mert ott egy egészen más jellegű dinasztikus rendszer alakult ki, ami már nevében és jelszavaiban is mellőzi a marxizmust.)

A Kubai Kommunista Párt legutóbbi kongresszusán egyetlen lényeges és szimbolikus dolog történt: formailag véget ért a Castro-korszak, mivel a Nagy Diktátor öccse, Raúl leköszönt pártfőtitkári beosztásáról, és ezzel akár új szakasz kezdődhetne. Lemondó beszéde végén a forradalmi jelszó: (¡Patria o muerte! - Haza vagy halál!) jelképesen is a múlt folytatását jelenti, nem pedig egy új kezdetet.

Egy 2019-es alkotmánymódosítás újra bebetonozta a szocialista társadalmi rendet és a kommunista párt vezető szerepét, ezért az egyetlen feljegyezhető újdonság, hogy Miguel Diaz-Canel (61) személyében az első civil és az első Beatles-rajongó állt a párt élére. Az eredetileg elektromérnök főtitkár már tipikus pártállami karrier-funkcionárius, a Castro-rendszer neveltje, csakúgy, mint vietnámi kollégája, Nguyen elnök.

A pártfőtitkári és államfői funkció szétválasztásának ötlete fel sem merült, a hatalmi rendszer változatlan.

A másodhegedűs távozása

Raúl Castro Ruz sosem volt az ország meghatározó vezetője. Bár a kezdetektől, a santiagói Moncada laktanya elleni támadástól fogva (1953) ott volt Fidel mellett, ő is elszenvedte a börtönt, részese volt a partizánháborúnak és szilárd hátteret szervezett a főparancsnoknak, nem tudott, de nem is akart versengeni a forradalom csillagaival.

Vagyis a Nagy trióval: Fidellel, Ernesto Guevara őrnaggyal és Camilio Cienfuegos parancsnokkal. Még Osvaldo Dórticos első köztársasági elnökkel sem, akivel pedig holtversenyben végezhetett volna a jellegtelenségi versenyben. Az első három név lett a jelkép és a sztár, mindmáig ők azok, és maradnak még sokáig.

Forradalmi romantika és nosztalgia - mindmáig

Az ötvenes-hatvanas évek harcos lendülete, a határozott megjelenés és szóhasználat, a machós stílus máig bűvöletben tartja a kubai népet, és sokakat a világban. Végeláthatatlan szónoklatok tömeggyűléseken (a rekordot Castro tartja 4 órával „a történelem fel fog menteni” címmel), olívazöld zubbonyban és oldalfegyverrel, erőteljes szóhasználattal és pezsdítő nyelvi fordulatokkal. A kemény hang ravaszsággal és fölényességgel párosult, ennek iskolapéldája az alábbi interjú, amiben az amerikai sajtóprofik saját terepükön kerestek fogást Che Guevarán, de sehogy nem találták.

Ernesto 'Che' Guevara egy amerikai tévés fórumon, 1964-ben

A magabiztos és fölényes Guevara három évre rá holtan kiterítve és megcsonkítva feküdt egy La Higuera nevű bolíviai falu iskolatermében, miután sikertelenül próbálta odaexportálni a kubai forradalmat. Az a lenini eszme vezette, hogy a forradalmakat a leggyöngébb láncszemeknél kell kirobbantani (mint Bolívia) és folyamatosan folytatni kell (permanens forradalom), de nem talált ehhez partnereket. Végül mindenki elárulta: a helyi lakosok, a konkurens bolíviai partizánvezetők és maga Castro is, aki bár kimenthette volna, de nem tette meg.

Mivel Cienfuegos már '59-ben meghalt, ezzel Castro lett a kubai rendszer egyetlen és kihívó nélküli vezetője. De azért Guevara kultuszát életben tartotta, jól tudva, hogy az argentin gerilla nagyobb enigmát jelent a világban, mint ő maga. Guevara máig ikonja a szélsőbaloldali, anarchista vagy egyszerűen csak lázadó értelmiségnek és fiataloknak világszerte. Halála után 40 évvel még Csoóri Sándor is versben emlékezett rá. Mauzóleumot kapott Santa Clarában, II. János Pál pápa pedig azt mondta róla, hogy Guevara Isten trónjánál kapott helyet, mert a szegényeket akarta szolgálni.

A róla szóló Carlos Puebla-dal mindmáig a kubai média örökzöld slágere.

Pokolian rossz viszony az USA-val

A legfőbb vezető Amerika-ellenes paranoiája vezérmotívum lett a 60-as évek közepétől. Kuba lépésről-lépésre araszolt a hruscsovi Szovjetunió felé, belevágott az amerikai érdekeltségű üzemek, kaszinók, földbirtokok és bankok államosításába és kergette el az országból a vele szembeszegülőket. Így aztán az USA is bekeményített.

Miguel Vinas/AP2011
Castro miniszterelnök intézkedik az invázió során, 1961 április 18-ánMiguel Vinas/AP2011

Még Eisenhower elnök parancsára, de már John F. Kennedy idején a CIA sikertelen puccskísérletbe vágott a sziget visszavételére. 1961 áprilisában kubai emigránsokból szervezett alakulat szállt partra a Disznó-öbölben, de a szervezetlen akciót Castro alig két nap alatt leverte. Ebben segítette az is, hogy a szovjet hírszerzés már előtte jelezte neki, hogy „valami készül”. A Disznó-öböl máig az Amerikával szembeni nemzeti ellenállás jelképe a nép körében.

Ezzel Kuba és az Egyesült Államok kapcsolata végleg kettétört, és Castro a Szovjetunió felé fordult. A szedett-vedett puccskísérlet után egy évvel megengedte szovjet ballisztikus rakéták telepítését a szigeten, és ez hajszál híján világháborúhoz vezetett.

A máig érvényes végeredmény az lett, hogy az USA meg tudott tartani egy darabkát a sziget délkeleti részén, a rosszhírű guantanamói támaszpontot (Gitmo), amit még 1903-ban vett bérbe. Kuba folyamatosan tiltakozik a bázis léte miatt, főleg amióta ez lett az emberi jogsértések egyik szinonimája a világban. Bár 2009-ben Barack Obama elnöki paranccsal rendelte el a bázis börtönként való használatának beszüntetését, erre teljes mértékben sem alatta, sem később nem került sor. Az ISIS-ra hivatkozva Donald Trump elnök inkább a tábor feltöltését szorgalmazta, a nemzetközi nyomás miatt néhány foglyot mégis visszatelepített szülőhazájába.

Brennan Linsley/AP2007
Iszlamista fogoly érkezik a guantanamói bázisra, 2007-benBrennan Linsley/AP2007

Így Guantanamo is megmaradt a kapcsolatokat terhelő irritáló kérdésnek.

Drog, terrorizmus és befolyásvásárlás

A kubai forradalmi rendszer nem találta a helyét a latin-amerikai közegben és képtelen volt tartós szövetségeket szervezni. A forradalmi permanenciát Guevara eltűnése után sem adták fel, és szerte a kontinensen próbáltak beavatkozni a társadalmi folyamatokba.

Városi gerillák támogatása Argentínában, merényletek szervezése dél-amerikai vezetők ellen, baloldali gerillák finanszírozása Nicaraguában, Guatemalában és Hondurasban, kétes barátkozás Noriega panamai diktátorral, Salvador Allende ösztökélése olyan reformokra, amikre Chile nem állt készen és a vége egy brutális ellenterror lett. Chilei látogatása alkalmával Castro kifejezetten a mártíromságra ösztökélte Allendét, ami 1973-ban be is következett. Ő maga viszont nem jelentkezett ilyen hősi szerepre.

Kuba és Castro nem lett vezető ereje a latin-amerikai függetlenség gondolatának, hanem inkább a bajkeverője. Mindezt tetézték, amikor már nemzetközi terrorszervezetekkel is kapcsolatokat építettek, sőt maguk is részt vettek terrorcselekményekben. A szerteágazó polip legismertebb csápja a világszerte rettegett Carlos, a Sakál volt (Ilich Ramirez Sanchez), aki – egy-egy magyarországi vagy keletnémet üdülés közben – személyesen is egyeztetett Castróval Havannában. Ő bízta meg Carlost az elkergetett nicaraguai diktátor, Anastasio Somoza meggyilkolásával, amire Paraguayban sor is került.

HIRDETÉS
AP Photo
Castro, Carlos és Somoza - egy ördögien kitervelt akció, 7 végrehajtóval - 1980. szeptember 17-én AsunciónbanAP Photo

Hivatalának utolsó hetében Donald Trump elnök visszahelyezte Kubát a terrorizmus támogató országok listájára, ahol exkluzív társaságba került Észak-Koreával, Szíriával és Iránnal. Rá egy hónappal a Biden-adminisztráció bejelentette, hogy felülvizsgálják ezt az intézkedést, de a döntés még nem született meg. Az ügy nem tartozik jelenleg az USA külpolitikai prioritásai közé, de elő fog kerülni, mert ez is a kapcsolatépítés egyik akadálya.

A terrorláncba való belegabalyodással kézen fogva járt a drogkereskedelemben való részvétel. Ez már a hatvanas évek elején elkezdődött, csehszlovák titkosszolgálati irányítással. Kubai részről Raúl Castro volt az „ügyintéző”. Nem pusztán anyagiak motiválták a műveletet, de arról is szó volt, hogy a drogbefolyással gyöngíteni lehet az amerikai társadalmat. Az USA 1982-ig tűrte ezt, de akkor keményen lecsapott: a miami vádesküdtszék 12 kubai és kolumbiai diplomatát és katonatisztet talált bűnösnek, akik az amerikai társadalmi rend meggyöngítésére szövetkeztek. Ilyen perek ettől fogva menetrendszerűen zajlottak, elsősorban floridai bíróságokon.

A DEA amerikai kábítószerellenes ügynökség sorozatosan leplezte le a kubai titkosszolgálat és a kolumbiai kokaintermelők üzleti összefonódását. A Kubán keresztüli szállítás kockázatmentesebb, mint a hagyományos útvonalak, és ezt Castro vastagon megsápolta.

Ellenlépések: robbanó szivar és mérgesgáz-mikrofon

A jogász végzettségű Castro semmilyen érzéket nem mutatott a nemzetközi vagy az emberi jogok iránt. A rendszer egyre elnyomóbb és véresebb lett. Egészen fantasztikus legendák is keringenek erről, amik akár igazak is lehetnek. Például, hogy Castro azzal is segítette a dél-vietnámi partizánokat, hogy kivégzések előtt lecsapolták az elítéltek vérét és elküldték a Viet Kongnak. Az viszont biztos tény, hogy a kivégzések, eltűnések, jogsértések mindennaposak lettek.

Castro Amerika-ellenes érzületeit folyamatosan táplálták az ellene tervezett merénylet-kísérletek is. Az első feljegyzett akció még nem is rá, hanem öccsére irányult 1960-ban, amikor a CIA 10 ezer dollárt ajánlott egy pilótának, hogy Raúl prágai repülőútján „rendezzen balesetet” utasa ellen. Az akciót menet közben lefújták. Ezt a régi sztorit a mostani pártkongresszus nyitónapján hozta nyilvánosságra az amerikai Nemzeti Biztonsági Archívum.

HIRDETÉS

Ezután már maga Fidel lett a fő célpont. Több mint 600 merényletkísérletet vagy tervet jegyeznek fel ellene, amik közül némelyik a komikum határát súrolta, például a robbanó szivarok vagy a mérgezett golyóálló mellények ötlete, de azért nem mindegyik volt vicces. A kísérletek legtöbbje nem CIA ügynökökhöz, hanem kubai emigránsokhoz fűződött, akiket a kaszinók államosítása csődbe vitt, és szinte bármire vállalkoztak. Több százra teszik az italába csempészett mérgek esetét, de volt ötlet mikrofonba rejtett mérgesgázra egy rádióbeszéd alkalmával.

Az esetek közül olyan sok lepleződött le, hogy 1976-ban Gerald Ford elnök már kénytelen volt vizsgálatot indítani, és a Church Bizottság jelentése alapján megtiltani a további merényletkísérleteket. (Pláne, hogy a CIA más sötét ügyei is feltárultak, például a kongói Lumumba, a dominikai Trujillo vagy a vietnámi Diem kapcsán.)

Castro persze sosem hitte el, hogy a veszély elhárult, és paranoid óvatossága élete végéig megmaradt – nem is minden alap nélkül.

Siralmas gazdasági teljesítmények

Az Egyesült Államok politikai befolyása Kuba felett gyakorlatilag megszűnt és megkezdődtek az amerikai blokádok és szankciók évtizedei, melyek súlya alatt Kuba felemelkedése esélytelenné vált. A kilencvenes évek elején-közepén szinte szakadékba zuhantak, aminek fő oka a KGST összeomlása és a szovjet megrendelések elveszítése volt. Ez felszámolta külkereskedelmi kapcsolatainak háromnegyedét.

Javier Galeano/AP2008
60 éves modelleket bütykölnek - egyre kilátástalanabbulJavier Galeano/AP2008

2000-ig a gazdasági növekedés nem tudta meghaladni Dominika és Puerto Rico szintjét sem. Az amerikai álom idején kiépült infrastruktúra és géppark lerohadt, és a termelés monokulturális maradt. Cukor, dohány, rum és némi ásványkincs – minden maradt a régiben. Autója már bárkinek lehet, ezt a reformok egyik vívmányaként ünnepelték, de egyre kevésbé van mit vezetni.

HIRDETÉS

Egy-egy dúsabb év után tartós hanyatlások következtek, egészen le a fél százalék alatti növekedésig. Kubának nagyon kevés jobban fizető kereskedelmi partnere maradt (Kanada Spanyolország, Hollandia), ezért Hugo Chávez Venezuelájához, majd Kínához kezdte lavírozni magát. Az előbbi kudarc lett, utóbbi viszont a jövő egyik valószínű lehetősége a számukra. Illetve lehetne, de még nem az. A 2015-ös kimagasló év után a kínai-kubai árucsere lelassult, bár folynak tovább egyes kínai fejlesztések és beruházások. A hagyományosan erős politikai kapcsolatok viszont fennmaradtak. Például Kuba tavaly Kína mellé álltaz ENSZ-ben a Hong Kongi nemzetbiztonsági törvényről szóló szavazáson.

A rendszer monolit jellege miatt a munkavállalók hatalmas többsége még mindig állami alkalmazott, szerény bérezéssel. A magánvállalkozókat viszont olyan adóterhek sújtják, ami sokak kedvét elveszi a kockázatvállalástól. Az infláció tartós, és a koronavírus évében még be is lendült.

Mindebben valóban jelentős változás csak akkor képzelhető el, ha javulni kezdenek az amerikai-kubai kapcsolatok, és enyhül a washingtoni szigor. Ez viszont nem fog viharsebesen bekövetkezni, közben pedig dörömböl a 11%-os gazdasági visszaesés.

Az USA-ba Floridán át visz az út - de nem csak földrajzilag

Florida hagyományosan sorsdöntő helyszín az elnökválasztások során. 1976 óta Donald Trump volt az egyetlen, aki bár legutóbb megnyerte Floridát, de nem lett elnök. Viszont senki más nem futott be, aki nem nyerte meg, kivéve Bill Clinton első mandátumát.

Donald Trump 2020-as itteni sikerének kulcsa az volt, hogy hatékonyan hitette el a kubai közösséggel, hogy Joe Biden szocialista programot képvisel, és a Kuba-Venezuela tengely csicskása. Olyan befolyásoló személyiségek is átváltottak a demokratákról Trumpra, akik '16-ban még Clintonra szavaztak. Például a népszerű Alex Otaola Youtube-sztár, aki klipek és riportok sorozatával módosította a floridai kubaiak gondolkodását.

HIRDETÉS
a latin Youtube influenszer is Trump mellé állt

A demokrata jelölt mindent megtett, hogy lemossa magáról a vádat, de a migráció kérdése döntőnek bizonyult, mivel a már beilleszkedett kubaiak 64%-a nem szeretne új bevándorlókat látni. Ehhez társul, hogy az állampolgárságot szerzett újgenerációs bevándorlók 64%-a republikánus szavazónak bizonyult – pedig az általános várakozás az volt, hogy ez fordítva fog történni.

Mindenütt ott vannak

Miami lakosságának negyede kubai származású, egyes körzetekben pedig eléri az 50%-ot. Ez a népesség sikeresebben épül be a többségi társadalomba, mint a hispánok általában. A 2004-es népszámlálás során a kubai származásúak 86%-a vallotta magát fehérnek, míg ugyanez az identitás a mexikóiak körében 60, az átlagos latin-amerikaiak körében pedig csak 50 százalék.

A fehér többség szemében a kubaiak elutasítottsága jóval alacsonyabb, mint a Mexikó felől érkezőké. A kubaiak 82%-a hazájának érzi az Egyesült Államokat, míg a latin átlag csak 32.

Politikai és üzleti befolyásuk az állam életében nagyon jelentős (Marco Rubio floridai szenátor is kubai-amerikai). Szerintük Kubát lassan ki lehetne engedni a szorításból, de csak nagyon szigorú feltételekkel, és úgy, hogy az amerikai befolyást vissza lehessen ott állítani. A legradikálisabb csoportok kárpótlást és reprivatizációt sürgetnek (földek, ingatlanok, szállodák), és még tovább mennek azok, akik szerint Kubának át kell állnia a dollárra.

Pablo Martinez Monsivais/AP
Raúl Castro és Obama 2016-ban - ez a látogatás sokat rombolt Clinton esélyeinPablo Martinez Monsivais/AP

A belső törésvonal a Castro elől ide menekült idősebbek és a már az USA-ban született fiatalabbak közt húzódik. Előbbiek szinte teljesen republikánus pártiak, míg az ifjabbak hajlanak a demokraták lágyabb politikája felé Kuba irányába. De ez nem elég. Figyelmeztető jel Joe Biden számára, hogy Obama elnök 2016 tavaszi kubai látogatása lerontotta Hillary Clinton floridai esélyeit, és veszített itt, pedig maga Obama kétszer is megnyerte az államot.

HIRDETÉS

Szóval csak óvatosan a hirtelen gesztusokkal. Különösen ha közben olyan ügyek is kiderülnek, hogy a kubai titkosszolgálat magas frekvenciójú rádiójelekkel támadta a havannai amerikai nagykövetséget, és több munkatársnak tartós halláskárosodást okozott ezzel. Trump elnök haragjában a képviselet bezárását és a diplomácia kapcsolatoknak a mélyhűtőbe való visszahelyezését szorgalmazta, pedig a követség csak két éve nyitott újra, hosszú szünet után. Végül erre nem került sor.

Egy nagy piros pont - a koronavírus kezelése, saját vakcinafejlesztés és 600 halott

A Kubát övező mítoszok egyike az, hogy az országban nagyon magas az egészségügy és a közoktatás színvonala. Ez nem legenda, hanem valóság. A kommunista kormányzat a kezdetektől rendkívüli hangsúlyt fektetett ezekre az ágazatokra, és hangoztatta is, hogy az alacsonyabb jólétet ezekkel a szolgáltatásokkal kompenzálja. (Megjegyzendő, hogy a kubai amerikaiak versenyelőnye a többi hispánokkal szemben ebben is gyökerezik.)

A rekordévnek számító 2009-ben az állam kiadások 14%-a ment közoktatásra, és ezzel azonos volt az egészségügyre fordított forrástömeg. Ez kimagaslik a Latin-Amerikai országok sorából, és megközelíti a német szintet.

Kuba azon kevés országok egyike, ahol az állam hatósági szigorral járul hozzá az egészségvédelemhez (védőoltások, kötelező szűrések). A londoni Gazdasági és Politikatudományi Egyetem professzora, Clare Wenham meséli, hogy „Kubában az orvosok és ápolók az önkormányzatok alá vannak rendelve, és az évenként kötelező egészségügyi ellenőrzések megtalálnak minden lakost, senki nem bújhat el. Így amikor a COVID lecsapott, azonnal meg tudták találni a rizikófaktoros személyeket és folyamatosan monitorozták a kapcsolataikat és az állapotukat”.

A lakosság általános egészségi állapota ezért jó, az átlagéletkor 40 év, a várható élettartam 78.7. A kubai orvosok és mentőszemélyzetek a világ összes járvány sújtotta területén jelen vannak, Haititól Algériáig.

HIRDETÉS

A koronavírus decemberben robbant be Kubába és futott fel márciusig, de a kormány nagyon gyors válaszokat adott. A 11 milliós országban a COVID-halálozások száma 600 alatt van. Eddig kínai segítségre építettek, de a Lancet jelentése szerint folyamatban van saját vakcinájuk kifejlesztése, Soberana-2 néven. A havannai Finley Intézet vezetője a szer hatásfokát 80-95% közé teszi. A kutatás az iráni Pasteur Intézettel közösen folyik, és dolgoznak tabletták és szájspray-k kifejlesztésén is.

Fekete pont - információs jogok

A létező sikerek mellett is, a kubai rendszer továbbra is elnyomó és kevés tekintettel van a polgári jogokra. A fiatalabb politikai nemzedék már érzékeli ezt, de a Régi Gárda még erősen ellenáll.

Javier Galeano/AP2010
Politikai foglyok feleségei tüntetnek HavannábanJavier Galeano/AP2010

Mobil internet még csak 3 éve működik Kubában, de már kiváltotta a hatóságok mély aggodalmait. A lakosság információs bőséghez jutott, és nyílt némi tér a szabad vélemények és tiltakozások előtt. A pártkongresszus egyik témája ezért az volt, hogy az internet és a közösségi média az ideológiai felforgatás terepe, és lépéseket kell tenni ennek féken tartására.

A jelen állás tehát az, hogy a kubai vezetés sürgősen várakozni kezdett Joe Biden jelentkezésére.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

"Iránban akár 10 év börtönbüntetésre ítélhetik azt a nőt, aki küld nekem egy videót"

Homoszexualitás vádjával nyilvános kivégzésre ítéltek 13 embert a jemeni húszik

Szimbolikus, hogy orosz turistacsoport utazhatott Észak-Koreába