rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Az utolsó kommunista Jedi még egy hiperugrásra készül - a cél Vietnám középhatalmi státusza

Access to the comments Kommentek
Írta: Székely Ferenc
A feladat: a marxizmus és a piacgazdaság összeházasítása
A feladat: a marxizmus és a piacgazdaság összeházasítása   -   Szerzői jogok  AP/MTI
Betűméret Aa Aa

Ha lázas izgalom nem is, de a szokásosnál nagyobb érdeklődés kísérte a Vietnámi Kommunista Párt 13. kongresszusát, ahol az „utolsó konzervatív” harmadszor is befutó lett. A fő kérdés nem a „hogyan tovább?”, hanem a „milyen sebesen?”

Az 1986-ban meghirdetett „Doi Moi” megújulási program nagyjából elérte célját, a szocialista alapú és politikailag felülről irányított piacgazdaságot. (Magyarán felszámolta a tervutasításos rendszert.) A pártfőtitkár-államfő magabiztosan jelenthette ki a plénum előtt, hogy „országunk még sosem volt olyan szilárd, gyarapodó és tekintélyes, mint ma.”

A sikerjelentés jórészt megalapozott, és ezt stabil adatok igazolják.

Parányi izgalom mutatkozott, hogy a már két főtitkári mandátumot is kitöltött 76 éves Nguyen Phu Trong (aki felmentést kapott az életkori határ alól) megszerzi-e harmadik megbízatását a vezető politikai posztra. Megszerezte. Viszont az a kísérlete már léket kapott, hogy egyik bizalmasát neveztesse ki hivatalos utódjának és bebiztosítsa az ortodox vonal monopóliumát.

Nguyen már régóta a párt első számú ideológusa, Moszkvában szerzett filozófiai diplomával a vitrinjében. Politikai rutinja és tekintélye messze a pártelit fölé helyezi. Pályája töretlen, sosem került a kispadra, és már 2006-ban elérte a második közjogi méltóságot a nemzetgyűlés elnökeként.

Tavaly az a híresztelés okozott rémületet, hogy szívrohamot szenvedett el. A hivatalos közlés ezt sürgősen cáfolta, és átmeneti rosszullétről tudósított. A januári kongresszuson a megszokott, higgadt, és nagyon határozott formájában jelent meg.

A rendíthetetlen marxista-leninista Nguyennek most a saját termékével kell szembe néznie. Azzal, hogy az ország viharos fejlődése és nemzetközi pozíciói pragmatistább irányvonalat követelnek.

A sikersztori előtt alig áll akadály, de felsejlik egy jókora

Nguyen terve egy Dél-Koreához hasonló középhatalmi pozíció elérése, aminek körvonalai már kirajzolódnak. A GDP terén beérte Hongkongot és lehagyta Szingapúrt. A koronavírus előtti 6,2 százalékos növekedésével az éllovasok között robogott világviszonylatban is. Mivel a vírusválság csapásait szervezetten viselték (1 817 eset és 35 halálozás), az IMF szerint idén akár 6,5%ra lendülhetnek. Erőteljesen nő a bankszektor, amit sikerült megtisztítani a rossz hitelektől. A legkomolyabb gondok a termelékenységben mutatkoznak.

Az egyénekre vetítve a kép nem ilyen csillogó, hiszen a világ 15. legnépesebb országáról van szó, ami mérhetetlen szegénységből startolt el. Vannak viszont meglepő lakossági adatok is, például a divatpiac, a kozmetikai és a szépségipar növekedése, aminek mértéke tavaly meghaladta a 2 milliárd dollárt. Az autóeladások tavaly 11%-kal emelkedtek, miközben a világban szinte mindenütt visszaestek.

A külföldi tőkebevonások tavaly 20%-kal bővültek. A zöldmezős beruházások és az ingatlanfejlesztések előtt pedig jószerivel ledőltek az állami korlátok.

Vietnám kezére játszott, hogy a Kínának címzett amerikai szankcióktól megrettent vállalatok közül többen is kezdenek érdeklődni az ország iránt. A The New York Times összegzése szerint Donald Trump Kína-politikájának „egyetlen látható nyertese Vietnám”, ahol olyan nagyvállalatok vannak jelen, mint az Apple, a General Motors, a Tesla, a Nintendo, a Foxconn, vagy a Samsung.

A vietnámi háború óta eltelt impozáns fejlődési ívet az alábbi videó rajzolja meg.

Vietnam fejlődése az indokínai háború után - máig

Nem csak a nagyragadozóknak, de a második vonalban jelentkező nemzetközi cégeknek is bőven jut piac és beruházási lehetőség. Magyar szempontból is érdekes fejlemény, hogy a csehországi bejegyzésű, de budapesti székhelyű és többségében magyar tulajdonú Aero Vodochody repülőgépgyártól kiképző vadászgépeket vásárolt a vietnámi hadsereg.

Magyarország eddig 11 nagyobb vietnámi projektről állapodott meg, főként a vízgazdálkodás és az egészségügy terén, de létrejött az elektronikus személyi igazolványokról szóló közös terv is.

A még mindig olcsó és tömeges munkaerő (párosítva a társadalmi stabilitással) mágnesként vonzza a nemzetközi tőkét. A kínai befektetések is szárnyalnak és ötszörösükre nőttek 2010 óta.

Haszonleső ország? Inkább szemfüles és alkalmazkodó USA-partner

Első és megkerülhetetlen lépés volt a mindkét felet véreztető háború utáni megbékélés. Ez már Bill Clinton és az ifj. Bush látogatásával megkezdődött. Ezt követhette a szankciós politika enyhítése és a kapcsolatok felpörgetése Obama 2016-os vizitjével. Őt szinte már országos lelkesedéssel köszöntötte a lakosság.

A folyamat ezután sem áll le, bár a Trump-kormányzat érzékelte, hogy a nemzeti valuta (a dong) manipulálásával Hanoi export-előnyökre tesz szert. Ezért büntetővámokat helyezett kilátásba. Szokásos hajnali tweet-rohamainak egyikében az elnök a „legrosszabb haszonlesőnek” nevezte Vietnámot. Jelentős törés mégsem állt be, sőt, Donald Trump kihasználta az ország köztes helyzetét, hogy ott randevúzzon Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel, 2019 februárjában.

Más vélemény szerint Vietnám egyáltalán nem haszonleső, hanem fürge és alkalmazkodó piaci partner.

Vonzó előny, hogy az ország tartományai nagyjából szabadon dönthetnek a területükön megvalósuló külföldi befektetésekről, míg a régió más országaiban ez nehézkes, bürokratikus és gyakran visszaélésektől terhelt.
Carolyn Turk
a Világbank regionális igazgatója

Ez utóbbi szempont nagyon fontos Vietnám életében, mert a nép kezdett torkig lenni a visszaélésekkel. Nguyen elnök piros pontjai közé sorolják rideg fellépését az állami szintű korrupcióval szemben. A lakosság lelkesen táplálja a „Lángoló kemencét”, az elnök dörgő kampányát az állami visszaélésekkel szemben.

A tisztogatás még egy politikai bizottsági tagot is börtönbe juttatott, akit magas vállalatvezetői pozíciója sem védett meg. Ám a rendrakás nem zabolátlan, hanem megfontolt, mert a főtitkár ebben is az egyensúlyt keresi. A pártkongresszuson megígérte a megtisztulás folytatását, de egy Lao-ce minőségű metaforával is megajándékozta közönségét.

Csapd rá a bögrét a patkányra, de úgy, hogy ne törjön el!
Nguyen Phu Trong
Vietnám elnöke és a VKP főtitkára

Vagyis a társadalmi nyugalom és a gazdaság olajozott fejlődése ugyanúgy fontos szempont. Nem óhajt populista őrjöngést beindítani, és nem kívánja szétveretni a keservesen felépített apparátusokat sem, tehát tanult a Kulturális Forradalomból.

Üdvözlendő fejlemény az is, hogy megoldottnak látszik a legnagyobb kisebbség, a hoák helyzete. Ők a 18. század táján települtek be Kínából, és számuk jelenleg már csak két millió. Az emlékezetesen kaotikus amerikai kivonulás során nem csak dél-vietnámi, de kínai lakosok is százezernyien menekültek a környező országokba, csónakon és tutajokon, vagy akár úszva is, csak megmeneküljenek a Vietkong bosszújától.

A következő csapás a '79-es kínai-vietnámi háború idején sújtott le rájuk. Az amerikai japánok történetéhez hasonlóan váratlanul a hoák is belső ellenségnek, kémnek vagy hazaárulónak minősültek le. Ezért erőszak, internálás, vagyonelkobzás, vagy akár halál lett a sorsuk. Voltak, akiket egy szál papucsban egyszerűen átlökdöstek Kínába az északi határon át.

Azóta az emigránsok közül sokan visszatelepedtek és aktív szereplői lettek a piaci nyitásnak. A legnagyobb város, Ho Chi Minh City (Saigon) kínai népessége immár a helyi kereskedelem és vállalkozások jelentős részét birtokolja. Közben a metropolisz teljes közigazgatása az online térbe költözött, és ez további üzleti lehetőségeket kínál számukra.

Maradtak bőven szépségfoltok is – párjuk a naiv idealizmus

A meggyőző eredmények mellett sincs kétség afelől, hogy a vietnámi rendszer elnyomó jellege fennmarad és nem tűri a pluralizmust. Politikai pártokról és társulásokról szó sem lehet. Szigorú kontroll alatt tartják a véleményszabadságot, és a sajtócenzúra teljeskörű.

Az Amnesty International adatai szerint 100 fölött van a politikai elítéltek száma, és ismétlődően zajlanak az újságírók elleni büntetőperek. Legutóbb januárban ítéltek 11-15 év börtönbüntetésre – államellenes propaganda vádjával – három szabadúszó újságírót. A tavaly elítéltek száma elérte a 25-öt.

AP/MTI
az emberi jogok helyzete ellentmondásosAP/MTI

A néphadsereg kiber-alakulata (Task Force 47) szoros ellenőrzés alá vonta az online kritikákat. (A szolgáltatók kötelesek kiadni a felhasználók személyes adatait és üzeneteit). A magánszemélyek mellett kiemelt célpont a Békés Forradalom nevű laza csoport, amiben írók, újságírók, művészek ábrándoznak arról, hogy a rendszer óvatos demokratizálással is átalakítható.

Eszméjük az „önkéntes változás”, melynek során a hatalmi elit lassacskán magától is ráébred a rendszer avultságára, majd teret nyit a nyugati eszmék és életforma előtt. Úgy gondolják, hogy a 98 milliós ország népességében nő a fiatalok és a városlakók aránya, ezért a Nguyen-vezetés már az átmeneti rendszert képviseli, nem pedig a jövőt. (A pártkongresszuson is felmerült, hogy a felsővezetők átlagéletkora 50-55 év között legyen.)

A csoportnak egyelőre nincs látható hatása a társadalomra.

A vallásszabadság tájáról nem érkeznek sűrűn drámai hírek, de azért vannak. A hatóságok éberen figyelik a keresztény, a hoa és egyes buddhista gyülekezetek tevékenységét. Rendezvényeiket gyakran oszlatják fel a köznyugalomra, a nemzeti egységre vagy a közérdekre hivatkozva.

A halálbüntetések adatait Vietnám államtitokként kezeli.

Ázsiai viszonylatban az ország LMBT-toleránsnak mondható. A homoszexuálisokat nem üldözik, párkapcsolatuk sem törvénytelen, bár védelmet nem élveznek. A melegfelvonulásokat országszerte megtarthatják. Nem áll tilalom alatt a homoszexuálisok katonai szolgálata sem.

A melegházasságról szóló törvényjavaslat még nem jutott túl a parlamenten. Meleg párok esetén az egyik fél örökbe fogadhat gyermeket.

A homoszexuális kapcsolat jórészt a tabuk körébe sorolódik. Az érintetteket inkább a saját családjuk bántalmazza, mintsem az állam. A körzetben egyedüliként Vietnám szavazta meg az ENSZ határozatát, hogy foglalkozzanak mélyebben az LMBT-személyek jogvédelmével.

Szigorú előfeltételekkel sor kerülhet nemváltoztató műtétekre is.

Egy világméretű konfliktus lehetősége

Abban nem lehet kétely, hogy az egyensúlyozás világbajnokaként megismert Nguyen külpolitikája nem fog változni. „Jóban lenni mindenkivel, és kerülni a konfliktusokat” - ebben foglalható össze az a diplomácia, ami keretet adott a gazdasági célok eléréséhez. Bakugrások ebben nem várhatók.

AP Photo
Az egyensúlyozás művészeteAP Photo

A kötéltáncot megbillentheti a kezdetben testvéri-harci szövetséges, majd ellenség, végül partneri szomszéd; a Kínai Népköztársaság. A történet neve: Dél-kínai-tenger.

Ennek lényege, hogy Kína tempósan növeli katonai jelenlétét a térségben, új bázisokat és mesterséges szigeteket létesít. Korlátozni igyekszik a szabad hajózást és a halászatot is, amit Vietnám, Indonézia, Japán és a Fülöp-szigetek hevesen elleneznek, maguk mögött tudva az Egyesült Államok határozott támogatását.

A helyzet súlyát magyarázza a körzetben évente áthaladó 3.3 trilliárd dollár értékű kereskedelmi forgalom, és a régióban feltárásra váró tengerfenéki olaj- és gázkészletek. Pekingnek szüksége van a zavartalan mozgásra hadiflottája és tengeralattjárói számára, ezért is igényli az útvonalak ellenőrzését. A tágabb környéken elhelyezett amerikai erőket látva Kína aggodalmai nem nélkülözik a logikát.

Google Earth
Az amerikai haderő teljesen lefedi a körzetetGoogle Earth

Ebben a felállásban Vietnámra ismét egyensúlyozó szerepe várakozik. Kivált azok után, hogy fagyosra sikeredett az első kínai amerikai egyeztetés Alaszkán, ahol a Dél-kínai-tenger sem maradhatott ki a diskurzusból.

Jó hír viszont, hogy nagy ugrás történt Európa irányába is, az Unió és Vietnám teljes vámmentesség felé mutató tavalyi egyezményével. Ezáltal az eddigi pár milliárd eurós EU-befektetések óriásléptekkel bővülhetnek.

A Dél-kínai-tenger körüli helyzet viszont az Unió vezetőit is aggasztja. A Michel-Merkel-von der Leyen-Macron kvartett tavaly szeptemberben megpróbált egyezkedni Hszi kínai elnökkel, ám eddig látható siker nélkül. Az EU nemcsak térségbeli befektetéseit és kereskedelmi érdekeit félti, hanem attól is tart, hogy a dél-kelet ázsiai helyzet romlása átszivároghat a sarkvidéki és a mediterrán térségre is. (Ezekre a veszélyekre a NATO is figyelmeztet újabb elemzéseiben.)

az európai négyek és Hszi kínai elnök videókonferenciája, 2020. szeptember 14-én

Az Unió a tengeri jogok maradéktalan betartását kéri Kínától, és szeretne közvetítő szerepet vállalni a vitában, mielőtt az nagyobb konfliktussá mérgesedne. A járvány közepette ez nagyon nehéz diplomáciai kihívás, de időt kellene rá szakítani.

Miközben a kínai-vietnámi gazdasági kapcsolatok meghatározók maradnak, ezekkel egyensúlyban szaporodhatnak az USA és a Nyugat felé tett gesztusok is. A biztonságpolitikai közeledésnek volt látványos jele tavaly márciusban a USS Theodore Roosevelt nukleáris anyahajó újabb látogatása Da Nang kikötőjében. A vizit nem csak jelképes volt (itt léptek először vietnámi földre amerikai tengerészgyalogosok), de egyben kardvillogtatás is Kína felé.

A „Kemény lovas” kódnevű szuperhordozó látogatása

Ha fennmarad, vagy netán még éleződik is a katonai és kereskedelmi feszültség Washington és Peking között, abból Hanoi újra profitálni fog. Nem „haszonlesésből”, hanem inkább életszerűen. Az Amerika felé irányuló kivitel decemberben a 9. helyre repítette Vietnámot az USA külkereskedelmi partnerei között. Az exportlistán immár nem csak élelmiszerek és bútorok, hanem elektronikai eszközök és alkatrészek is szerepelnek.

Az amerikai külügyminisztériumnak a pártkongresszusra időzített közleménye megállapítja, hogy a két ország kapcsolatai zavartalan fejlődést mutatnak. A pártkongresszus előtt barátságos és egyetértő telefonbeszélgetés zajlott a két külügyminiszter között is, egyetlen zavaró szó nélkül.

A dolgok tehát nagyjából jól alakulnak Vietnám számára, csak háború ne legyen. Akkor a fent leírtak érvénytelenek.