rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Több mint 200 pszichológus segít ingyen a magyar egészségügyi dolgozókon

euronews_icons_loading
Orvos a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. április 9-én.
Orvos a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. április 9-én.   -   Szerzői jogok  Balogh Zoltán/MTI
Betűméret Aa Aa

Majdnem kétszázötven magyar pszichológus, pszichiáter és mentálhigiénés szakember ajánlotta fel ingyenes segítségét a járvány alatt a betegekért küzdő egészségügyi dolgozóknak. Az orvosok és nővérek sokféle problémával kérhetnek támogatást, a kríziskezeléstől a gyászfeldolgozásig. Sok szakember pedig a civileknek is segít önkéntes alapon.

Több mint egy éve végzik munkájukat a koronavírus-járvány árnyékában az egészségügyi dolgozók. Az intenzív osztályokon a betegek életéért sokszor reménytelenül küzdő emberektől a oltási programot a nyakukba vevő háziorvosokig szinte mindenkire extra terhet rakott a világjárvány.

A nyomás sokféle irányból jelentkezik. „A betegek mennyisége miatt nő a munkaterhelés. Aztán ott van a folyamatos készenlét, az az állapot, hogy bármikor, bármilyen feladatra felkérhetnek" - magyarázta az Euronewsnak Lázár Gergely pszichológus, aki a Félúton Alapítvány munkatársaként maga is vállal ingyenes segítségnyújtást.

Az állandó készenlét szorongást szül, és ezt egészen az idei év elejéig az is erősítette, hogy az orvosok és nővérek nem tudhatták, mikor kapják el a vírust kollégáiktól vagy betegeiktől. A felgyülemlett stresszt ráadásul sokan otthon is kevésbé tudták levezetni, mert próbálták távol tartani magukat családtagjaiktól, nehogy megfertőzzék őket - vagy éppen orvosként nekik kell tartaniuk a lelket a többiekben.

Elvesztik a kontrollt

Knapek Éva klinikai szakpszichológus még egy komoly veszélyforrást említett: „Az az egyik legnagyobb kihívás a járvánnyal kapcsolatban, hogy nagyon kiszámíthatatlan. Nem feltétlen tudnak az orvosok válaszokat adni arra a kérdésre, hogy milyen helyzetben mi segít. Emiatt sokkal nagyobb stressznek vannak kitéve, és elveszíthetik a kontroll érzetét, teljesen természetes módon."

Ezen a szakember szerint az segíthet, ha valamilyen formában megtanulja az ember áttolni más életterületekre, vagy a munkáján belül más területekre a kontroll érzetét. „El kell fogadnunk azt, hogy nem mindent fogunk tudni kontrollálni, és olyan területeken kell próbálnunk kontrollt gyakorolni, amire van ráhatásunk. Ez elég komoly mentális erőfeszítést igényel" - magyarázta.

Balogh Zoltán/MTI
Orvos a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. április 9-én.Balogh Zoltán/MTI

Létszükség a segítség

Mindkét általunk megszólaltatott pszichológus hangsúlyozta, hogy az orvosoknál és ápolóknál komoly poszttraumatikus állapotok is kialakulhatnak az őket érő ingerek miatt. Ráadásul Lázár Gergely szerint minél inkább ki van téve valaki annak, hogy újra és újra visszamenjen a trauma helyszínére, és minél kevésbé tudja megbeszélni a problémáit másokkal, annál rosszabb:

Ez egy adott idő után vihet a depresszió felé, szorongás felé, akár az önmagamnak való ártás irányába. Itt gondolhatunk szerhasználatra, de ennél akár tragikusabb megoldásokra is.

Ezért rendkívül fontos, hogy akinek segítségre van szüksége, az ne féljen igénybe venni azt. „Nagyon rendben van és nagyon érthető, hogy extrém körülmények között extrémen reagálunk, és mondjuk rémálmaink lesznek, szorongunk, vagy nem érezzük azt, hogy ugyanúgy el tudnánk látni a munkánkat. És teljesen normális, helyénvaló és szükségszerű dolog segítséget kérni ilyenkor" - mondta Knapek Éva, aki szerint a kórházak vezetésének és a kormányzatnak is fontos lenne hangsúlyoznia azt, hogy egészséges embereket is nagyon megvisel a mostani helyzet, és egyáltalán nem minket minősít, ha nem tudunk megbirkózni vele egyedül.

Ingyenes a lelki támasz

A segítség ráadásul karnyújtásnyira van: a pszi.hu weblapon majdnem kétszázötven pszichológus, pszichiáter és mentálhigiénés szakember elérhetősége van feltüntetve, sokukhoz telefonszámot is közölnek.

Ők mind vállalták, hogy segítenek a bajban lévő egészségügyi dolgozókon. Aki szorongással küzd, rosszul alszik, fáj a mellkasa, megterhelőnek érzi a kórházban szerzett élményeit, nem tud egyedül megbirkózni a veszteségekkel, vagy úgy érzi, hogy beszippantja a munkája, itt megoldást találhat. A kezdeményezés keretében három csoport is működik, egy esetmegbeszélő, egy kríziskezelő és egy gyászfeldolgozó.

A pszi.hu-t ráadásul nem csak annak érdemes felkeresnie, aki az egészségügyben dolgozik. Több mint kétszáz szakember a járvány miatt segítségre szoruló civilek hívásait és emailjeit is várja, és nekik is önkéntes alapon nyújt támogatást.

Balogh Zoltán/MTI
Ápolók a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. április 9-én.Balogh Zoltán/MTI

A magyar orvosok nem beszélhetnek nyilvánosan a gondjaikról

Az egészségügyi dolgozókra nehezedő rendkívüli lelki teher világszintű probléma, Franciaországban külön klinika is nyílt a mentális zavarokkal küzdő orvosoknak és nővéreknek. Magyarországon azonban ez alig-alig szerepelhet a közbeszédben.

A független média a kórházak dolgozóit nem kérdezheti arról (sem), hogy mit élnek át, a közmédia pedig nem jeleníti meg a problémáikat. Hónapokig még képeket sem közöltek a kórházakból az oltópontokon kívül, de azután, hogy 28 szerkesztőség közösen fordult a kormányhoz az embargó feloldásáért, az MTI több fotósorozatot is kiadott - ezeket a képeket használjuk ebben a cikkben is.

Az elmúlt bő egy évben mi sem kaptunk forgatási engedélyt egyetlen állami fenntartású kórházban sem, a múlt hónapban azonban a szlovákiai Galánta járványkórházában forgathattunk. Az intenzív osztály főnővére, Zuzana Obermanová akkor azt mondta, mindenkiben nyomot hagy ez az időszak:

„Az ember ezt óhatatlanul hazaviszi magával, nem lehet elkerülni. Mindenki másképp dolgozza fel otthon ezeket a dolgokat. Én szerencsés vagyok, mert kiváló családom van, ők segítenek."

Figyelni kell, és beszélgetni

A család kulcsfontosságú lehet az orvosok és ápolók számára a traumák feldolgozásához. Lázár Gergely szerint nagyon fontos, hogy az egészségügyi dolgozók elmondhassák, mit éreznek - ebben a pszichológusok felajánlása sokat tud segíteni -, és így legalább annyi terhet letegyenek, hogy a munkájukat el tudják látni.

„Mindenkit arra biztatnék, hogy támaszkodjunk egymásra, beszélgessünk erről, mert nem lehet ilyen nagy mértékű traumát úgy feldolgozni, hogy nem foglalkozunk vele. Könnyű lehet annak a kísértésnek engedni, hogy ne is beszéljünk róla, mert nagyon rossz rágondolni is, hogy miket élünk át egy ilyen traumatizáló helyzetben. Ha a történtek valahogy bele tudnak simulni az élettörténetünkbe, az sokat segít a feldolgozásban. Ehhez viszont beszélni kell róluk" - tette hozzá Knapek Éva.

Balogh Zoltán/MTI
Orvosok és ápolók a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. április 9-én.Balogh Zoltán/MTI

Lázár Gergely további tanácsokat is adott: „krízishelyzetben mindig az egyik elsődleges szempont az, hogy keressük meg az erőforrásokat, legyenek azok bármilyenek. Például az, hogy este kimegyek kocogni, vagy a kollégámnak el tudom mondani, hogy mióta meghalt a munkatársunk, rettegek bejönni. Vagy az, ha tudok egy kis relaxációs gyakorlatot végezni, elvonulni egy tíz percre. Az a fontos, hogy ne szűküljön be az ember ebbe az állapotba, olyankor alapvető megküzdési módok sem jutnak az eszünkbe."

Lehet, hogy a baj csak később jelentkezik

A gyors ütemben haladó oltási kampánytól mindenki azt reméli, hogy hamarosan enyhülni fog a járványhelyzet Magyarországon, és ezzel a kórházakon is csökken majd a nyomás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az orvosok és ápolók fellélegezhetnek. „Érdemes a járvány vége utáni hónapokban is figyelni magunkat, mert lehet akkor lesz szükségünk pszichológiai segítségre. Ez egyfajta tudatos önmegfigyelést fog igényelni" - magyarázta Knapek Éva, Lázár Gergely pedig így foglalta össze a járvány hosszú távú lelki hatásait:

„A baj nem kifejezetten akkor jelentkezik, amikor a trauma bekövetkezik az ember életében, hanem később: ez a poszttraumás stressz zavar. Eltelik néhány hónap, és nekem még mindig alvászavarom van, rémálmaim vannak. Beüt az a kép, hogy ott szenved mellettem a munkatársam, vagy az a betegmennyiség, ami rám zúdult, és nem tudok ettől szabadulni. Az ilyen jellegű megterhelések hosszú távú következményekkel járnak. És pont azért fontos velük valamit kezdeni, mert hosszú távon nemcsak a munka minőségét csökkenthetik, hanem az adott ember életminőségét is ronthatják."