Németország törvénnyel készül módosítani a tartalékosokra vonatkozó kötelezettségeket, de nem kényszerít senkit katonai szolgálatra.
A Bundeswehrnek bővülnie kell, ebben pedig a tartalékos állomány szerepe egyre fontosabbá válik. Az állomány tagjaira a kettős önkéntesség elve vonatkozik, azaz a feleknek egyenrangúan, kényszermentesen kell együttműködniük, tehát nemcsak maguknak a tartalékosoknak kell önként jelentkezniük a szolgálatra, hanem a munkáltatójuknak is hozzá kell járulnia a munka alóli felmentésükhöz. Boris Pistorius német védelmi miniszter egy új tartalékostörvénnyel szeretné részben felpuhítani a rendszert, és kötelező szolgálati gyakorlatokat vezetne be.
Bastian Ernst a szövetségi parlament alsó-szászországi CDU-képviselője 2026 áprilisa óta a német tartalékosok szövetségének az elnöke. A szervezet mintegy 110 ezer tagot képvisel, ezzel Németország legnagyobb tartalékos érdekképviseletének számít. A berlini New Age Defence Summiton az Euronews beszélgetett vele a tartalékos erők jövőjéről, a szövetségi kormány reformterveiről és Németország biztonságpolitikai kihívásairól. A csúcstalálkozó két legfőbb témája az volt, hogy milyen tanulságokat kell levonni az ukrajnai háborúból, és hogy Európa fegyveres erőinek miként kell felkészülnie az új fenyegetésekre.
Euronews: Adódik a kérdés: vajon Németország a védelmi képességeinek és tartalékosainak megerősítésében már ott tart-e, ahol tartania kellene?
Bastian Ernst: Még nem tartunk ott, de sokat tanulhatunk. Egyrészt megvan a párbeszéd az iparági szereplők között, illetve a politikával is. Előrébb járunk, mint három-öt évvel ezelőtt, ma már jóval intenzívebb az eszmecsere. Rengeteget tanulunk ukrán barátainktól és a tapasztalataikból, melyekért sajnos keservesen megfizetnek.
Majdnem két hónapja a tartalékosok szövetségének elnöke. Elődje tavaly azt mondta, hogy ha ma törne ki a háború, a tartalékosoknak a saját járművükkel kellene a frontra menniük. Még mindig így áll a helyzet? Elméletben ma is a saját drónjukat kellene magukkal vinniük a frontra?
A tartalékos erők éppen újjászervezik magukat. Dolgozunk a tartalék megerősítéséről szóló törvényen, amelyet még a nyári szünet előtt el fogunk fogadni. Ezzel első ízben lesz egy költségvetési alapdokumentumunk. A célunk egy teljesen felszerelt tartalékos állomány létrehozása, ami azt jelenti, hogy az eszközök, a személyi állomány és az infrastruktúra is rendben lesz, beleértve a drónokat is. A drónok új belépők ebbe a világba, az eszközök használatát mindenkinek el kell sajátítania, ezért kezdtük el a kiképzéseket.
Tehát lesz külön drónkiképzés a tartalékosoknak?
Pontosan. Nálunk már most is létezik drónpilótáknak szóló tanfolyam a katonai kiképzés részeként. Az is kérdés ugyanakkor, hogy a végén mindig szükség van-e egy bonyolult drónvezetői engedélyre. Ha a Z generációra nézek, amely úgy nő fel, hogy természetes számára a drónok irányítása és használata, úgy gondolom, még kevesebb bürokráciára és egyszerűbb szabályokra van szükségünk. .
Egy másik nagy vitatéma most a kettős önkéntesség. Arról van szó, hogy a tartalékos gyakorlatok alapvetően továbbra sem kötelezőek, és a munkáltatók egy része akadályozza a részvételt. Hol tartanak ezzel kapcsolatban az egyeztetések?
Egy több mint 80 millió lakosú országnak meg kell tudnia oldani, hogy 200 ezer tartalékost berendeljen, felszereljen és rendszeres kiképzésben tartson. Más országok, például a skandináv államok jó példát mutatnak erre, mivel anélkül teszik ezt, hogy összeomlana a gazdaság, vagy az emberek tömegesen elfordulnának a kormánytól. Úgy gondolom, a gazdaság aggodalmait komolyan kell venni. Szükség van kiszámíthatóságra és megbízhatóságra, amit éppen a tartalék megerősítéséről szóló törvény fog biztosítani. Pontos számokat kapunk arra, hogy szolgálati időtől függően mennyi gyakorlatra van szükség. Tervezhető modellt szeretnénk megalapozni, kiemelve, hogy mindenekelőtt országunk és szövetségünk biztonságáról van szó, amihez a munkáltatóknak és a gazdaságnak is alapvető érdeke fűződik, hiszen a vállalatok csak egy biztonságos országban, egy biztonságos Európában tudnak zavartalan gazdasági tevékenységet folytatni. Akik a tartalékos szolgálatra jelentkeznek, azok azért teszik ezt, hogy megvédjék az országot, vagy legalábbis ezért gyakorolnak. Vezetői felelősséget vállalnak, ami munkavállalóként is fontos tapasztalat, tehát ér valamit, amikor az illető visszatér a munkahelyére.
A tartalékosokat elsősorban Németország védelmére szánják, és nem a NATO keleti szárnyán való bevetésre. Ezt elég egyértelműen kommunikálják? Ha a leendő tartalékosok, akiknek például eddig semmi közük nem volt a Bundeswehrhez, tudnák, hogy - sarkítva fogalmazva - nem a keleti frontra küldik őket, nem lehetne több embert megszólítani?
Olyan témát boncolgatunk, amely az elmúlt tíz-tizenöt évben egyáltalán nem létezett. A sorkötelezettség felfüggesztése után ez a téma teljesen lekerült a napirendről. Volt két nagy külföldi missziónk, egy Maliban és egy másik Afganisztánban, most viszont újra erről beszélünk: sok iskolai osztályban, amelyek ellátogatnak hozzám, azt látom, hogy a sorkatonaság, valamint az értékeink és a szabadságunk védelme ismét aktuális témává váltak, miként az is, hogy a szolgálatot meg lehet tagadni. Fontos szempont és érték, hogy valaki bizonyos okokból kimondhatja, hogy nem akarja, ennek ellenére szükségünk van emberekre, akik lelkesedni tudnak azért, hogy szolgálatot vállaljanak a hadseregben, ahogyan korábban én is így tettem sorkatonaként. El kell magyaráznunk, miért fontos mindez, miért helyes dolog harcolni az országunkért és Európáért. Békében és szabadságban nőttem fel, de ez korántsem magától értetődő helyzet, ezért értelmes szolgálati formákat kell kínálnunk, például a hazai védelem területén, ahol az, aki letöltötte a sorkatonai szolgálatát, később a saját régiójában tud tevékenykedni, például kritikus infrastruktúrák védelmében vagy más, a térségéhez kapcsolódó feladatokban. Úgy gondolom, ez motiválja is az embereket, mert érthető számukra, és látják az összefüggéseket. Természetesen vannak hosszabb, önként vállalt gyakorlatok is, de ezek inkább a kivételt jelentik, nem a szabályt.