Franciaország 2030-ig további 250 ezer hektár erdőt véd meg, ebből 180 ezret Francia Guyanában.
A francia guyanai esőerdőktől Franciaország keleti, ősi erdőségeiig több ezer hektárnyi erdő kap új védelmet.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Június 9-én, kedden Franciaország bejelentette, hogy hét új biológiai rezervátumot hozott létre, és kettőt kibővített a meglévők közül. Ezek együtt további 157 ezer hektár (forrás: angol) erdőt helyeznek védelem alá, miközben az ország azon dolgozik, hogy 2030-ra területének 10 százalékát „szigorú védelem” alá vonja.
„Ez a gyakorlatban kevesebb nyomást jelent a természetes élőhelyekre, és erősebb védelmet a fajok és élőhelyek számára” – mondja Monique Barbut, az ökológiai átmenetért, a biodiverzitásért, valamint a nemzetközi klíma- és természetvédelmi tárgyalásokért felelős francia miniszter.
A terület túlnyomó része – mintegy 99,5 százaléka – azonban egyetlen rezervátumban található Francia Guyanában, Franciaország dél-amerikai tengerentúli területén. A kontinentális Franciaországban létrehozott új rezervátumok együttesen kevesebb mint ezer hektárt fednek le.
Mely erdőket védik?
Az új védelem alatt álló területek rendkívül változatos tájakat ölelnek fel.
A messze legnagyobb az Armontabo Rocky Peaks integrális rezervátum Francia Guyanában – egy 156 290 hektáros trópusi esőerdő és gránitcsúcsok alkotta terület, amely csaknem a teljes most bejelentett felszínt adja.
A fennmaradó nyolc rezervátum a kontinentális Franciaországban található, a Vogézekben lévő Bannes-Ravines hegyvidéki erdőitől egészen a Hérault megyei Pas de la Lauze mediterrán erdőségeiig.
A frissen védetté nyilvánított területek közé tartozik a Seine-et-Marne megyei Buronnières ősi erdeje, a Cantal megyei Chamalière-Peyre-Ourse magashegyi erdői, valamint az ökológiailag gazdag erdők Bas-Rhinben (Chatte-Pendue), illetve Meuse megyében (Twins of Ornes és Vau des Loups).
A minisztérium közlése szerint az új rezervátumok egy részét teljesen magukra hagyják, hogy erdeik természetes módon fejlődjenek tovább, fakitermelés vagy más jellegű hasznosítás nélkül, míg másokat kifejezetten kezelni fognak az érzékeny fajok és élőhelyek védelme érdekében.
A bővítés nyomán a francia területnek az a hányada, amelyet a kormány úgynevezett „szigorú védelem” alatt állónak minősít – vagyis ahol az emberi tevékenységeket erősen korlátozzák az ökoszisztémák megóvása érdekében – 6,43 százalékra emelkedett. Ezzel Franciaország biológiai rezervátumainak száma 276-ra nőtt.
Franciaország szélesebb körű erdővédelmi célja, hogy 2030-ig további 250 ezer hektárnyi erdőt helyezzen védelem alá – ebből 180 ezer hektárt Francia Guyanában jelöltek ki.
Világszintű erőfeszítések a természet védelmére
Világszerte új védett területeket hoznak létre a kormányok, miközben azon dolgoznak, hogy 2030-ra a bolygó szárazföldjeinek és tengereinek 30 százalékát megőrizzék – ez az úgynevezett 30x30 (forrás: angol) cél, amelyről 2022-ben született megállapodás.
A környezetvédelmi világnapon, június 5-én az UNESCO 14 új bioszféra-rezervátumot (forrás: angol)jelölt ki 11 országban, köztük Olaszországban, Mongóliában, a Fülöp-szigeteken, Dél-Koreában és Szaúd-Arábiában.
Ez azt követte, hogy tavaly további 26 bioszféra-rezervátumot vettek fel újabb 11 országban, amit az UNESCO globális hálózatának „példátlan bővüléseként (forrás: angol)” jellemzett.
A szervezet szerint a bioszféra-rezervátumok egyszerre segítenek megóvni a biodiverzitást, és támogatják a tudományos kutatást, az oktatást és a fenntartható fejlődést. Együttesen ma már százmillió hektáros nagyságrendű területet fednek le több mint 130 országban.
Máshol közben visszavesznek a védelemből
Nem minden ország halad Franciaországgal azonos irányba.
Brazíliában környezetvédelmi csoportok élesen bírálták az ország úgynevezett „pusztítási törvényét”, amely tavaly lépett hatályba, annak ellenére, hogy a természetvédők hevesen ellenezték.
A törvény enyhíti a környezeti engedélyezési követelményeket, egyes projektek esetében kiterjeszti az önengedélyezést, és felgyorsítja a stratégiailag fontosnak minősített beruházások jóváhagyását.
Eközben Donald Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok mindent megtett attól kezdve, hogy megnyisson egy, a Csendes-óceánon található, a világ legnagyobb védett tengeri területei közé tartozó zónát a kereskedelmi halászat előtt, egészen addig, hogy új járműforgalmat és kereskedelmi tevékenységeket javasoljon a nemzeti erdőrendszer egyes részein.