NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Izraelt vádolja az iráni vezetés a natanzi leállás miatt

Izraelt vádolja az iráni vezetés a natanzi leállás miatt
Szerzői jogok Atomic Energy Organization of Iran via AP
Írta: Anna Flori
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az atomlétesítmény egy részében megszűnt az áramszolgáltatás vasárnap, amit Teherán először meghibásodásnak nevezett, majd terrorcselekménynek minősített.

HIRDETÉS

Irán immár nyíltan vádolja Izraelt a natanzi atomlétesítmény vasárnapi áramkimaradása miatt, ami alig több mint fél nappal azután történt, hogy az iráni elnök felavatta az új, nagy teljesítményű urándúsító centrifugasort.

Az illetékes hatóság első nyilatkozatában meghibásodásról beszélt hozzátéve, hogy senki sem sérült meg, és szennyező anyag sem került ki a reaktorokból. A Twitteren viszont azt írják, hogy az iráni atomenergia-ügynökség szóvivője megsérült a natanzi terepszemlén. Állítólag lezuhant valahonnan hétméteres magasságból, eltörte a bokáját, és betört a feje is, kórházba kellett vinni.

A perzsa állam atomenergia-ügynökségének vezetője későbbi közleményében a balesetről nem tett említést, de az áramkimaradást nukleáris terrorcselekmény eredményének nevezte anélkül, hogy konkrétan megvádolt volna bárkit. Az iráni diplomácia vezetője, Mohammad Dzsavad Zarif nem sokkal később már egyértelműen Izraelt hibáztatta, és válaszlépéseket helyezett kilátásba.

A gyanú eközben nemcsak szokás szerint, hanem okkal terelődött Izraelre, miután az izraeli sajtó meg nem nevezett titkosszolgálati forrásokra hivatkozva már vasárnap arról számolt be, hogy a natanzi leállás a Moszad sikeres akciója volt.

Ezt az izraeli kormány először nem kommentálta, majd az új kormány megalakításával megbízott ügyvezető kormányfő, Benjamin Netanjahu az általánosság szintjén reagált rá, de ez a The Guardian szerint felér egy beismerő nyilatkozattal.

Netanjahu azt mondta, hogy az Iránnal és szövetségeseivel, illetve az iráni fegyverkezéssel szemben folytatott harc egy hatalmas küldetés. És hozzátette azt is, hogy a jelenlegi helyzetet nem feltétlenül lehet fenntartani a jövőben.

A 164 új urándúsító centrifuga üzembe helyezésének időzítése nyilván nem véletlen. A múlt hét elején ugyanis tárgyalások kezdődtek a volt amerikai elnök, Donald Trump által 2018-ban felmondott nemzetközi atomalku helyreállításáról. Irán csak kivárással, 2020 januárban vonult ki az egyezségből, amelyhez csak azzal a feltétellel hajlandó visszatérni, ha Washington előre feloldja az összes szankciót, amit csak az atomprogram miatt kivetett Iránra.

A vélhetően izraeli akció is összefüggésben állhat az atomtárgyalások felújításával, az izraeli vezetés ugyanis kitartóan tiltakozik a megállapodás ellen azzal, hogy a nemzetközi közösség hibát követ el, amikor alkudozik Teheránnal ahelyett, hogy egy az egyben felszámolná az iráni atomprogramot, amely csak színleg szolgál békés célokat.

Az biztos, hogy Irán kritikus dátumot választott új urándúsító centrifugáinak beindítására. Az ünnepélyes aktust két nap választotta el az izraeli Holokauszt-emléknaptól, miközben köztudott, hogy az iráni vezetés tagadja a Holokausztot.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Egyelőre zsákutcában az iráni atomalkuról szóló bécsi tárgyalások

Mit jelent Izraelnek a „teljes győzelem”? Mikor érhet véget a gázai háború?

Guterres teljes támogatásáról biztosította az UNRWA-t