Egyelőre zsákutcában az iráni atomalkuról szóló bécsi tárgyalások

Egyelőre zsákutcában az iráni atomalkuról szóló bécsi tárgyalások
Szerzői jogok IRIB
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Antony Blinken provokációnak nevezte Irán bejelentését a 60 százalékos urán dúsításról és egységes fellépést sürgetett.

HIRDETÉS

„Ez elolvasásra sem érdemes” - ezzel a mondattal utasította el Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hámenei ajatollah a bécsi tárgyalásokról érkező ajánlatot, amelynek célja, a 2015-ös nemzetközi atomalku újjáélesztése. Teherán egy nappal korábban jelentette be, hogy 60%-os urándúsításba kezdett. A nukleáris fegyverekhez 90 százalékos dúsítású uránra van szükség, amihez a 60 % már vészesen közel van. Ezért nevezte Irán döntését provokációnak az amerikai külügyminiszter Antony Blinken.

"Nagyon komolyan vesszük Irán provokatív bejelentését az urán 60 százalékos dúsításának megkezdéséről, ezt egységesen kell elutasítanunk - jelentette ki Antohny Blinken. A lépés megkérdőjelezi Irán komolyságát a nukleáris tárgyalásokkal kapcsolatban, miközben aláhúzza a 2015-ös atomalkuba való kölcsönös visszatérés szükségességét ".

A bécsi tárgyalásokra már árnyékot vetett a natanzi atomlétesítmény vasárnapi áramkimaradása, amit Irán nyiltan izraeli szabotázsakciónak nevezett.

Az atomalkut, hivatalos nevén a Közös Átfogó Cselekvési Tervet (JCPOA) aláíró államok - Irán, az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Németország. 

A felek ma folytatják a tárgyalásokat az osztrák fővárosban az egyezmény jövőjével kapcsolatban. 

A cél, az Egyesült Államok visszatérése a 2015-ös hathatalmi megállapodásba.

A Joe Biden elnök vezette amerikai kormányzat az év elején jelezte, hogy kész tárgyalásokba bocsátkozni Iránnal, hogy megvitassák az Egyesült Államok visszatérését a 2015-ös atomalkuhoz, amelyből 2018-ban Donald Trump akkori amerikai elnök léptette ki az Egyesült Államokat. Az akkori amerikai kormányzat ezzel a lépéssel együtt újra szankciókat vetett ki a közel-keleti országra. 

Az amerikai külügy már a tárgyalások megkezdése előtt is csak mérsékelten volt bizakodó. Ned Price külügyi szóvivő akkor úgy fogalmazott: „Nem szeretnénk, ha a várakozások felülmúlnák azt, ahol valójában tartunk”.

Irán elutasította, hogy közvetlenül tárgyaljon az Egyesült Államokkal, ezért a megállapodásban részt vevő országok közvetítenek Washington és Teherán között.

A másiknak kellene megtenni az első lépés:

Irán kitart amellett, hogy először a büntetőintézkedéseket függesszék fel, többek között a 2018 óta külföldön befagyasztott egymilliárd dollárnyi iráni vagyon zárlatát. Amíg ez nem történik meg, Irán folytatja az urán dúsítását. Ezzel szemben Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy országa abban az esetben tér vissza a szerződéshez, ha Irán feltételek nélkül betartja a megállapodásban vállalt kötelezettségeit.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Irán Izraelt gyanúsítja a natanzi üzemzavar miatt, és bosszút ígér

Izraelt vádolja az iráni vezetés a natanzi leállás miatt

A NAÜ főigazgatója aggódik a zaporizzsjai atomerőmű miatt