Az Európa Tanács emberi jogi biztosa újabb jelentést írt a magyar sajtóhelyzetről. A legjobbak a kormány magyarázatai benne: a KESMA a sajtószabadság záloga, az alapjogi biztos azért nem szólal fel a kisebbségek védelmében, nehogy az "visszafele süljön el".
HIRDETÉSTovább romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete Magyarországon, állapítja meg az Európa Tanács emberi jogi biztosának, Dunja Mijatovicnak kedden megjelent jelentése.
A dokumentum rendszerszerűen veszi sorra a magyar sajtó jogi és piaci környezetét, és már sokszor olvasott megállapításokat tesz. A Médiatanácsról megállapítja, hogy politikai testület, a közmédiáról, hogy abban csak a kormányzati nézőpont érvényesül, szerkesztőségi függetlenségről nem lehet beszélni. Hosszan tárgyalja a versenyjogi szabályok alól felmentett és állami hirdetésekből fenntartott kormánypárti médiakonglomerátumot, a KESMÁT. Ismerteti az LGBT-közösség, a civil szervezetek, egyes független vagy ellenzéki szereplők elleni lejárató kampányokat az állam reklámköltésén keresztül finanszírozott kormánypárti médiában. Legfrissebb fejleményként az index.hu kormánypárthoz közeli szereplők kezére kerülését és a Klubrádió ellehetetlenítését is megemlíti. Szóvá teszi a közérdekű adatigénylés határidejének meghosszabbítását is.
Megoszlanak a vélemények
Az Európa Tanács jelentése ijesztő képet mutat a magyar sajtóviszonyokról, azonban a hazai szem számára nem sok újat tartogat. Az egyetlen ok az izgalomra, hogy Dunjatovic beszélt több magyar kormánytaggal (többek között Varga Judit igazságügyminiszterrel és Orbán Balázs államtitkárral), illetve az alapjogi biztos Kozma Ákossal is, és néhol meg-megemlíti, hogyan magyarázzák ők a külső szemmel nagyon aggasztónak tűnő jelenségeket. Például azt, hogy miért kellett a több mint 400 sajtótermékből álló KESMA médiakonglomerátumot egy miniszterelnöki döntéssel kivonni a versenyjogi vizsgálat alól, azt válaszolták, hogy azért, mert ez valamennyi résztvevő médiatermék pénzügyi függetlenségét javítja. Vagyis ezzel szerintük olyan, önálló pénzügyi lábakon álló erős médiapiaci szereplő jött létre, amelynek pont a nagysága a függetlenség biztosítéka - példaként a Bertelsmannt és a Sanomát említették.
A Médiahatóság nem tapasztalt kisebbségi csoportok elleni gyűlöletkeltést akkor sem, amikor Dunjatovic számtalan példát tudott erre hozni a kormánypárti médiából, például az LGBT-közösség elleni kommunikációs kampány idején. Megkérdezte az alapjogi biztost, Kozma Ákost is, hogy nem érezte-e, hogy közbe kellene avatkoznia ebben az ügyben, mire Kozma a jelentés szerint kifejtette, hogy a komplex emberi jogi kérdésekben nagyon óvatosan kell eljárni, mert ha nem, az "visszafelé sülhet el", az LGBT-ügyekről pedig "megoszlanak a vélemények" Magyarországon. Hogy a humanitárius civil szervezetek ellen hozott törvényekkel szemben miért nem emelte fel a szavát, holott kifejezett feladata a kapcsolattartás a civil társadalommal - erre a kérdésre adott válaszát nem tartalmazza a jelentés.
Aki a kormányon ironizál, megsérti a magyarokat
Kimaradt viszont belőle a téma egyik legújabb fejleménye, amelyben összekeveredik a sajtószabadság és a jogállamiság ügye is.
A Kúria ítélete szerint két magyar magánszemély emberi méltóságát joggal sérti egy HVG hetilapban két éve megjelent véleménycikk, Tóta W. Árpád "Magyar ember nem lop, csak kalandozik" című írása, amely a kormányzati kommunikációt parodizálva az Európát fosztogató, "kalandozó" magyarokra alkalmazta a kormány és a vele szimpatizáló média jelzőit. Bár a Kúria regisztrálta, hogy itt iróniáról van szó, mégis úgy ítélte meg, hogy az akkori keresztény Európát több mint ezer évvel ezelőtt feldúló magyarokra használt "büdös" és a "bandita" kifejezések joggal sértik a magyarok közösségéhez tartozó felperesek méltóságát.
"Aki ezt írta, nem látott még szöveget"
- Ez vagy hülyeség, vagy politikailag befolyásolt ítélet - mondta az Euronewsnak a publicista. - Az indokolás annyira nem áll meg, annyira megsemmisíti saját belső logikája, hogy nincs más magyarázat. Aki ezt írta, az vagy nem látott még szöveget, ami egy receptnél bonyolultabb, vagy megmondták neki, hogy mi legyen a vége.
- A vélemény-újságírás a legkevesebb - válaszolta Tóta W. arra a kérdésre, hogy milye hatással lesz ez a magyar vélemény-újságírásra. - Be kell menni a könyvtárba, és a magyar irodalomnak egy jelentős részét ki kell talicskázni, el kell égetni, ugyanis a nemzetgyalázás, a vallásgyalázás azok végigkísérik a magyar irodalmat - Ady Endrét, Illyés Gyulát, Babits Mihály, József Attilát és még sorolhatnám, ki mindenkit állítottak ilyen vádakkal bíróság elé. A legtöbb esetben felmentették őket, de vannak korszakok amikor a bíróság annyira kepeszt, hogy ez nem történik meg.
- Vagyunk annyira kreatívak, hogy kikerüljük az ilyen tilalomfákat - válaszolta meg az elsőre megkerült kérdést Tóta W. - Ettől nem fogunk kevesebb ügyet megírni, nem lesz az kevésbé éles, legfeljebb összekacsintunk a kedves olvasóval.
Aki az ítéletet kritizálja, a jogállamiságot támadja
Az első felháborodott reakciók összekötötték a Kúria ítéletét annak októberben kinevezett új vezetőjével. Varga Zsolt Andrást, Polt Péter legfőbb ügyész egykori helyettesét, volt alkotmánybírót úgy nevezték ki a Kúria élére, hogy ehhez kétszer kellett törvényt módosítania a Fidesz-KDNP-nek, máskülönben nem felelt volna meg feltételeknek - nem volt például tárgyalótermi tapasztalata sem.
Nem sokat segített a vádakra reagáló szűkszavú közlemény sem. "A jogállam alapja a bírák függetlenségének sérthetetlensége", írta a Kúria. "A bíróságok döntésének tiszteletben tartása nemcsak a pernyertes, hanem a pervesztes felet is kötelezi. A jogállamot rombolja, ha a pervesztes fél, vagy az álláspontjával egyetértők – adott esetben politikai vagy média-hátterüket felhasználva – a döntés miatt a bíróságok függetlenségét vitatják, aláásva ezzel a bíróságok és a bírák ítélkezési tevékenységébe helyezett közbizalmat."
Az új "láthatatlan alkotmány"
Ezzel együtt inkább az a kép látszik kirajzolódni, hogy egyelőre a régóta konzervatív értékrendű jogászok által uralt Alkotmánybíróság határozatai szabnak szűkebb kereteket a Kúriának. A HVG-t a perben védő ügyvéd, Nehéz-Posony Kata hívta fel az Euronews figyelmét arra, hogy egy hasonló ügyben indult perben az AB ugyanennek a kúriai tanácsnak egy másik ítéletét felülbírálta. (Az a per a lengyel abortusztörvény elleni tüntetésen történt performanszról szólt, amely két magánszemély szerint katolikus vallásúként sértette a méltóságukat. A Kúria elutasította a keresetet, de az AB a katolikus szentáldozást az abortusszal összekapcsoló performanszról azt mondta ki, hogy túlmegy azon, ami a szabad véleménynyilvánítás körében még megengedhető.)
- Érezhető egy olyan jellegű elmozdulás, hogy egy picit szűkebben kell értelmezni a véleménynyilvánítás szabadsága körébe beletartozó provokatív kritikai megnyilvánulásokat - mondta az Euronewsnak Nehéz-Posony Kata. - Eddig a az Európai Emberi Jogi Bíróság és a magyar Alkotmánybíróság is úgy értelmezte, hogy a véleményszabadság körébe a provokatív, a trágár, olykor bántó, metsző kritikák is beletartoznak, viszont az Alkotmánybíróság két utóbbi határozata alapján szűkebben látszik meghúzni a határt, hogy mi fér bele. De még ez a két AB-határozat is kimondta, hogy ha a megnyilvánulás, kritika szoros tartalmi összefüggésben van a közéleti témát egyébként feldolgozó cikk egészével, tartalmi mondanivalójával, akkor az nem jogsértő. A Kúria mostani ítélete ezt szerintem nem helyesen ítélte meg.
Az Európa Tanács jelentése már a sokadik dokumentum, amely súlyos megállapításokat tesz a magyar sajtószabadságról és a médiapiacról, de a jogállamisággal szemben ezen a téren még a láthatáron sincs semmilyen európai megoldásjavaslat. A jogállamisági mechanizmust csak az uniós költségvetés védelmében lehet majd alkalmazni, ezt pedig nem lehetne eredményesen összekapcsolni a magyar sajtó helyzetével.