Nekiment az ügyészségnek és a KESMA-nak a jogállami jelentés

A magyar ügyészség nem túl aktív a korrupciógyanús politikusok ügyeiben, és nem vizsgálták meg a hatóságok a magyar média sokszínűségét fenyegető kormányközeli médiaalapítványt - többek közt ezek az ügyek szerepelnek a magyar jogállamiságról szóló jelentésben, melyet szerdán hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.

Ez egy megelőző mechanizmus, fontos rést töm be. Három célja van. Azonosítsa a lehetséges jogállamisági problémákat kezdeti fázisban, hogy párbeszédet indítson, és hogy erősítse a jogállamiságot - hangsúlyozta Vera Jourová bizottsági alelnök a jelentés szerdai bemutatásakor.

A koronavírus-járvány okozta válság leküzdése az Európai Unió egészében próbára tette a jogállamiság kereteinek rugalmasságát, és a kormányok által hozott rendkívüli intézkedések némelyike határozottan túlzó volt - emelte ki Jourová, akit több újságíró kérdezett Orbán Viktor magyar miniszterelnök Ursula von der Leyennek címzett leveléről, melyben a lemondását követeli. A bizottsági alelnök nem kívánta kommentálni az ügyet, csak annyit mondott, hogy hálás a bizottsági elnöknek, aki a támogatásáról biztosította. Jourová hangsúlyozta azt is, hogy az Európai Bizottság ajtaja mindig nyitva áll a tagállamok előtt a párbeszédre.

Az országspecifikus értékelések azt mutatják, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége továbbra is komoly veszélyben van egyes tagországokban, volt olyan eset, amely az unióról szóló szerződés 7-es cikke szerinti eljáráshoz vezetett - emlékeztetett a biztos. Továbbra sem elégséges a korrupciós ügyekben a nyomozás, a büntetőeljárás és az ítélethozatal hatékonysága több tagországban - sorolta a több tagországban megjelenő problémákat.

Egyes tagállamok esetében emellett komoly aggályok vetődnek fel a médiára és a médiahatóságokra gyakorolt politikai nyomás, illetve az újságírókat és más médiaszereplőket érő megfélemlítések és támadások miatt is - tette hozzá.

Egyenlő bánásmód

Minden tagállamot egyenlően kezeltünk, minden esetben ugyanazt a módszert használtuk – emelte ki Didier Reynders jogérvényesülésért felelős biztos.

Négy pillérből áll a jelentés, vizsgálják az igazságszolgáltatást, a korrupcióellenes intézkedéseket, a médiát, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerét.

Az Európai Unió összes tagállamáról készített jogállamisági jelentést az Európai Bizottság. Most először készült ilyen átfogó felmérés a tagállamokban tapasztalható helyzetről. Magyarországon több terület miatt is aggodalmát fejezte ki a testület, az említett ügyek többségében már korábban is jelezték, hogy problémásnak találják azokat.

Reynders hangsúlyozta, hogy az ezentúl évente elkészülő jelentés nem váltja ki az egyéb eszközöket, a 7-es cikkely szerinti eljárást, a kötelezettségszegési eljárást, és említette, hogy az európai költségvetés jogállamisági kritériumát, amelyről egyelőre folynak a tárgyalások, hogy konkrétan milyen mechanizmust jelent majd.

A magyarországi helyzetről szóló jelentés részletei

Ügyészség

Bár Magyarországon egyes magas szintű korrupciós ügyekben folyamatban vannak büntetőeljárások, ezek továbbra is nagyon korlátozott formában zajlanak. Úgy tűnik, hogy hiányzik a következes és határozott fellépés ahhoz, hogy súlyos megfogalmazott vádak esetén bűnügyi nyomozást indítsanak olyan korrupciós ügyekben, ahol magas rangú tisztségviselők és közvetlen köreik érintettek.

Média

Az egyik legproblémásabb terület Magyarországon a jogállamiság szempontjából a média. A jelentés kitér arra, hogy Málta és Lengyelország mellett Magyarországon is fennáll a kockázata a médiahatóságok átpolitizáltságának.

Problémaként említik továbbá a transzparencia hiányát az állami hirdetések elosztásában, mivel ezek jelentős mennyiségét kapták kormányközeli médiumok, amivel nem közvetlen módon, de politikailag befolyásolták a médiát.

Külön említést kapott a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, melyben több mint 470 kormánybarát médium olvadt össze, anélkül, hogy alaposan megvizsgálták volna a média- illetve versenyhatóságok. A jelentés a KESMA-t a média sokszínűsége elleni fenyegetésnek minősíti.

Bár nem említik név szerint, de az index.hu-val történtekre utalva azt írják, további aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy egy közelmúltbeli hatalomátvétel mintáját követve további gazdasági hatalomátvételek lesznek a megmaradt független híroldalak esetében is.

Civilek szerepe

A civil szervezetek instabil környezetben végzik a tevékenységüket, de továbbra is a jogállamiság védelmének fontos szereplői - áll a jelentésben. Említik a 2017-es magyarországi civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt, melyről 2020 júniusában kimondta az Európai Unió Bírósága, hogy sérti az uniós jogot, mert a tőke szabad mozgását és az egyesülési jogot is diszkriminatív módon korlátozza.

A luxemburgi testület szerint a törvényben szereplő megkülönböztető előírásokkal a civil szervezetek egy részét megbélyegezték, és bizalmatlanságot igyekeztek kelteni velük szemben.

Független igazságszolgáltatás

Magyarországon az Országos Bírói Tanács komoly kihívásokkal szembesül, mikor megpróbálja egyensúlyozni az Országos Bírói Hivatal elnökének a hatalmát a bíróságokat érintő kérdésekben. A jelentésben aggasztónak minősítik azt az új szabályozást, mely lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat mandátumuk lejárta után, kérésükre a köztársasági elnök kinevezze a Kúria (korábban Legfelsőbb Bíróság) bírájának.