rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Az Európai Parlament asztalán a magyar sajtószabadság

euronews_icons_loading
Az Európai Parlament brüsszeli ülésterme
Az Európai Parlament brüsszeli ülésterme   -   Szerzői jogok  AP Photo/Francisco Seco
Betűméret Aa Aa

Az uniós kifizetések és a jogállamisági kritériumok összekapcsolásáról vitázik az Európai Parlament hétfő este. A Magyarországot ért kritikák egyik fő célpontja a hazai média helyzete. Az Európai Bizottság múlt heti jogállamisági jelentése a médiahatóságok átpolitizáltságát, az állami hirdetések elosztását és a KESMA létrejöttét is kritizálta. A torz médiapiac és a járvány gazdasági hatásai miatt a nagy független hírportálok közül többen is előfizetéses rendszer bevezetését tervezik.

A sajtószabadság magyarországi helyzete évek óta foglalkoztatja a nemzetközi közvéleményt. A Riporterek Határok Nélkül civil szervezet sajtószabadság-ranglistáján 2020-ra már a 89. helyre csúsztunk vissza, az Európai Unióban egyedül a 111. helyen álló Bulgáriát előzzük. Nem meglepő tehát, hogy az Európai Bizottság idén először publikált jogállamisági jelentésében több kritikát is kapott a hazai médiapiac állapota.

Túl nagy az állam befolyása

A jelentés szerint a média az egyik legproblémásabb terület Magyarországon a jogállamiság szempontjából. A jelentés kitér arra, hogy Málta és Lengyelország mellett Magyarországon is fennáll a kockázata a médiahatóságok átpolitizáltságának.

Problémaként említik továbbá a transzparencia hiányát az állami hirdetések elosztásában, mivel ezek jelentős mennyiségét kapták kormányközeli médiumok, amivel nem közvetlen módon, de politikailag befolyásolták a médiát.

Külön említést kapott a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, melyben több mint 470 kormánybarát médium olvadt össze, anélkül, hogy alaposan megvizsgálták volna a média- illetve versenyhatóságok. A jelentés a KESMA-t a média sokszínűsége elleni fenyegetésnek minősíti.

Egy alapítvány (majdnem) mind fölött

A szinte az összes kormánypárti médiumot tömörítő KESMA terjeszkedésével a 444.hu újságírója, Rényi Pál Dániel részletesen foglalkozott tavaly ősszel. Szerinte a gigantikus médiaholding létrejöttének fő oka az volt, hogy egyre nehézkesebbé vált a kormány befolyása alá került rengeteg médium (köztük az összes megyei lap) koordinálása.

„Többségük szinte kizárólag, vagy nagy részben állami hirdetésekből működik. Lényegében az állam finanszírozta a működésüket, és ezért aztán a kormány úgy döntött, vagy úgy látták jónak a miniszterelnök tanácsadói, hogy érdemes ezt szervezetileg is összevonni. Ami azért volt érdekes, mert korábban ezek a médiumok különböző Orbán-közeli oligarchák, üzletemberek kezében voltak, akik egy csapásra úgy döntöttek, hogy felajánlják az alapítvány javára a médiatermékeiket. Itt több milliárd forintos forgalmú vállalatokról is szó volt."

Vita a sajtószabadságról, az egyik oldalt a 444, a másikat a Magyar Nemzet újságírója képviseli

Az új rendszerben Rényi szerint könnyebben ellenőrizhető az a hatalmas pénzügyi forgalom, amelyet az állami hirdetések generálnak, valamint a tartalomelőállítást is könnyebb összefogni. Az alapítvány legfontosabb eleme a Mediaworks, az újságíró szerint az ernyőszervezet központi szerkesztőségében készülnek azok az anyagok, amelyeket aztán számos médiumban párhuzamosan publikálnak.

A Mediaworks Hungary Zrt. árbevétele a tavalyi évben 70,8 milliárd forint volt, ezzel messze megelőzi a 40 milliárdos árbevételt összehozó RTL Magyarországot, és csak a közmédia 97 milliárdos költségvetése miatt nem számít listavezetőnek.

Tesznek egy próbát az előfizetéses rendszerrel

Az online médiapiac jelentősen átalakult az utóbbi bő évtizedben, elsősorban a Google és a Facebook miatt. Ez a két vállalat gyakorlatilag tökéletesen targetálható reklámok megjelenítését garantálja az ügyfeleinek, amivel a hagyományosan működő weblapok nem tudnak versenyezni. Tőlünk nyugatra erre egyre több hírportál adománygyűjtéssel vagy előfizetéses rendszer bevezetésével próbál meg reagálni.

Itthon hosszú ideig tabunak számított az, hogy egy internetes lap pénzt kérjen az általa előállított tartalmakért. Ezt az elmúlt években először az adománygyűjtések törték meg, idén pedig úgy tűnik, hogy Magyarországon is megérett az idő az előfizetéses rendszer bevezetésére. Ehhez az állami hirdetések rendkívül egyenlőtlen elosztása mellett valószínűleg a világjárvány gazdasági következményei is kellettek. A 444.hu és az Indextől politikai nyomás miatt távozó újságírók új lapja, a Telex is azt tervezi, hogy tartalmai egy részét fizetőssé teszi.

„Azt látjuk, hogy az az egyetlen módja annak, hogy függetlenek tudjunk maradni a hatalmi és a hirdetési piacot befolyásoló tényezőktől, hogyha közvetlenül az olvasóinktól kapunk pénzt" - nyilatkozta az Euronewsnak Kárpáti Márton, a Telexet működtető Van Másik Kft. ügyvezetője.

AP Photo/Richard Drew
Politikai hirdetések a FacebookonAP Photo/Richard Drew

A Telex indulását a magyar média eddigi legsikeresebb adománygyűjtő akciója segíti. Több mint 34 ezer ember adott pénzt a lapnak, aminek köszönhetően még hónapokig biztosított a Telex működése. A nagyjából 70 fővel induló csapat célja, hogy még az idén elérje az 5-600 ezres napi látogatószámot. Kárpáti Márton szerint van fizetőképes igény arra, amit csinálnak, és ahogy a zenehallgatás vagy a sorozatnézés, úgy az újságolvasás esetében is elterjedhet az előfizetéses működés Magyarországon.

Egy évtizede a közönség támogatásából

Az egyik utolsó nagy elérésű, kormányfüggetlen rádiócsatorna, a Klubrádió éppen frekvenciája megtartásáért küzd a médiahatósággal. Ők már 2010 óta rendszeresen, évente kétszer kérnek támogatásokat a hallgatóiktól, mivel állami hirdetésekre esélyük sincs.

„Ez a legnagyobb szereplője a magyar reklámpiacnak, évi több százmilliárd forintról van szó. És közben a magánszereplői ennek a piacnak ugyancsak - félelemből, vagy azért, mert éppen szerződésük van a magyar állammal - azt nézték, hogy hova illik manapság hirdetést elhelyezni" - nyilatkozta Arató András, a Klubrádió elnöke.

MTI/Szigetvári Zsolt
Tüntetés az Index távozó szerkesztősége mellett 2020. július 24-énMTI/Szigetvári Zsolt

Az eddigi kampányokból összesen nagyjából 1,5 milliárd forint jött össze, és a most futó adománygyűjtés egyelőre rekordszámokat produkál. A pénz azonban azt nem tudja befolyásolni, hogy a rádió megtarthatja-e analóg frekvenciáját. Arató szerint az NMHH mondvacsinált indokokra hivatkozva szeretné elvenni a frekvenciát, a próbálkozás mögött pedig egyértelműen politikai döntés van. A rádió a bíróságon próbálja megvédeni magát.

„Nem joga van a hatalomnak elvenni a Klubrádió frekvenciáját, hanem módja van. Hogyha mondjuk Ön megy a körúton, a kezében egy féltéglával, és valaki megy Ön előtt, akkor nem joga van fejbe csapni, hanem módja van" - mondta a helyzetről Arató András.

A kormány szerint alaptalanok a vádak

A magyar kormány igazságtalannak tartja a jogállamisági jelentésben megfogalmazott kritikákat, és elutasítja azt, hogy a következő hétéves költségvetésben bizonyos kifizetéseket a jogállamisági elvek érvényesüléséhez kössenek. A múlt hét csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy Soros György áll a jogállamisági jelentés mögött.

„Soha ilyen nyilvánvaló nem volt, hogy egy jelentést Soros György mondott tollba. 12 hivatkozása van a jogállamisági jelentésnek, ami külső hivatkozás, ebből 11 Soros György által támogatott szervezet. Tehát legalább a látszatra lehetett volna ügyelni."

Gulyás azt is hozzátette, hogy szerinte nem helyes a jogállamisági vita és a koronavírus-járvány miatt szükséges uniós pénzügyi alap összekapcsolása, mert ez veszélyezteti a válságkezelő támogatások gyors folyósítását. A miniszter kiemelte, hogy a jogállamisági problémák kezelésére a Lisszaboni Szerződés értelmében már létezik egy bevett uniós gyakorlat, ez az úgynevezett hetes cikk szerinti eljárás, ehelyett, vagy emellett pedig csak a szerződés módosításával lehetne egy új eljárást bevezetni.