Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

A magyar kormányzati hirdetések piactorzító hatását vizsgálja az uniós hatóság

A Magyar Hang szerkesztősége
A Magyar Hang szerkesztősége Szerzői jogok  Euronews
Szerzői jogok Euronews
Írta: Gábor Tanács
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztása Kommentek
A cikk megosztása Close Button
Másolja a cikk videójának embed-kódját Copy to clipboard Copied

Panaszt adtak be független magyar médiavállalkozások az Európai Unió bizottságának versenyhivatalához, mert álláspontjuk szerint a kormányzati hirdetések súlyosan torzítják a médiapiacot. Ha a panasznak helyt adnak, 450 milliárdot kell visszafizetnie a kormánypárti sajtónak.

HIRDETÉS

A panaszosok - a Magyar Hang szerkesztősége és egy magát megnevezni nem kívánó magyar médiavállalkozás - beadványukban több évre visszamenőleg pontos adatokkal érvelnek amellett, hogy a magyar kormányzati hirdetések nem kötődnek eléréshez, csak a kormánypárti sajtó jutalmazását szolgálják ezzel súlyos hátrányt okoznak a független szerkesztőségeknek.

Az adatokat éveken keresztül gyűjtötték össze, és a szakmai részt az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának korábbi vezető közgazdásza, Kai-Uwe Kühn készítette, és elég világosan mutatja, hogyan válik el az egyes médiumok közönségének a száma és az adott médiumnál elköltött adóforintok száma. Különösen jól mutatja ezt a Magyar Nemzet példája, amelynél ajelentős összegeket költött el a magyar állam az első Fidesz-kormány idején, majd 2010 után, viszont amikor a lap akkori tulajdonosa, Simicska Lajos szembefordult Orbán Viktorral, ezek a hirdetések azonnal elapadtak, majd akkor tértek vissza, amikor Simicska Lajos eladta a lapot, és az visszakerült a kormányzati médiabirodalomba.

- Ezek a grafikonok világosan mutatják azt, ahogy a magyar állam beavatkozik a piaci folyamatokba - mondta az Euronewsnak Lukács Csaba, a Magyar hang lapigazgatója. - Mi azt próbáltuk bizonyítani, hogy mindenhol máshol a sajtópiac leköveti a nézettségi olvasottsági változásokat, és ha vannak állami hirdetések, akkor ugyanazt a mintát követik mint a piaciak. Magyarországon egy egészen másik trend látszik.

Lukács Csaba azt a példát hozza, hogy a COVID idején, amikor a kormány folyamatosan kommunikálta a járványkezelésre vonatkozó szabályokat, népszerűsítette az oltásokat visszakeresték hogy a tíz akkori hetilapból hányba jutott kormányzati hirdetés. Azt találták, hogy a négy kormányzati hetilapban több mint 500 oldalnyi közclú hirdetés jelent meg, addig a hasonló méretű, kicsit nagyobb közönséggel rendelkező 6 független hetilapban egyetlen egy sem.

A beadvány szerint a független médiumokba szinte egyáltalán nem jut állami hirdetés, míg a kormányközeliekben akár minden értelem és cél nélkül is hirdetnek közpénzből.

- Ha ugyanabban az újságban a harmadik oldalon találsz egy egész oldalas hirdetést, hogy a kormány boldog karácsonyt kíván neked, akkor nem kell emlékeztetned őt a 10, 15 és a 18. oldalon is erre - véli Lukács.

Amennyiben a versenyhivatal egyetért azzal, hogy tiltott állami támogatásról van szó, akkor a kormánypárti médiumoknak mintegy négyszázötven milliárd forintot kell visszafizetniük a magyar államnak.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
A cikk megosztása Kommentek

kapcsolódó cikkek

"Elindultunk a média orbanizációjának irányába" - riport Pozsonyból, az új szlovák médiatörvényről

Európa Tanács: tovább romlott a szabad sajtó helyzete Magyarországon

Újságírás ellenszélben - a Magyar Hang-sztori