Magyarország miatt nem ítélte el egységesen az orosz rendőri erőszakot az EU

Egységesen ítélte volna el az EU 27 tagállama azt, hogy az orosz rendvédelmei szervek erőszakkal próbáltak véget vetni az országszerte zajló tüntetéseknek múlt hét szombaton. Végül "csak" egy, 26 tagállam által aláírt nyilatkozat lett az ügyben, Magyarország neve nem szerepel az állásfoglalásban - adta hírül a Szabad Európa.

Az Európai Unió egységes választ adott volna az erőszakos rendőri fellépésre az Alekszander Navalnij ellenzéki politikus letartóztatása miatt tüntetők ellen Oroszországban. Ha mind a 27 tagállam egyetértett volna, az EU napirendre vehette volna a kérdést az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) csütörtöki ülésén. A Szabad Európa úgy tudja, hogy az egységes európai fellépést Magyarország akadályozta meg.

Ettől függetlenül várhatóan téma lesz az orosz rendőri erőszak az EBESZ megbeszélésen, az Egyesült Államok fogja felhozni.

A Szabad Európa brüsszeli tudósítója közölte azt a levelet, melyet az EU 26 tagállama írt alá, Magyarország kivételével. A dokumentumban a tagállamok elítélik a január 23-ai oroszországi , túlnyomórészt békés tüntetésekre adott erőszakos hatósági választ. Mint írják, független megfigyelők jelentése szerint a rendőrség számos esetben használt aránytalan erőszakot, több mint 3800 embert vett őrizetbe, köztük újságírókat és más médiaszereplőket.

A tagországok a békés gyülekezéshez való jog garantálását és az emberi jogok tiszteletben tartását kérik Oroszországtól. A levél végén sürgetik az orosz hatóságokat, hogy engedjék szabadon Navalnijt és az önkényesen őrizetbe vett tüntetőket.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben az Euronewsnak azt mondta a rendőri brutalitásról, hogy "Magyarország uniós tagállamként támogatja az Európai Unió közös álláspontját, amit a főképviselő jelentett be" (Josep Borrell aggodalmát fejezte ki az orosz ellenzéki tüntetők elleni rendőri brutalitás miatt - a szerk.).