NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Séta az egykori gettó utcáin, a mai pesti bulinegyed múltjára emlékezve

Az egykori pesti gettó határa, az Akácfa utca / 2021
Az egykori pesti gettó határa, az Akácfa utca / 2021 Szerzői jogok fotó: Ács Gábor
Írta: Gábor Ács
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A Dohány utca, a Rumbach Sebestyén utca, a Király utca és az Akácfa utca határolta gettóban 70 ezer zsidó embert tartottak rettegésben 1944-45 telén.

HIRDETÉS

Az egykori pesti zsidó gettót határoló utcákat járjuk be a holokauszt nemzetközi emléknapján. A pesti gettóban a történelem borzalmai szinte tapinthatók, számos épületen, utcaszakaszon emlékeztet tábla a negyedben a zsidóüldözésre.

A mai bulinegyed egybeesik a belső erzsébetvárosi zsidó negyeddel, illetve az 1944-45. között lezárt gettó területével. Most, hogy a világjárvány miatt elmaradnak a turisták, és zárva tartanak a szórakozóhelyek, csendesek az utcák. A málló vakolatú, ódon épületek között most zaj és szemét nélkül, intim hangulatban tehet sétát, aki emlékezni szeretne.

fotó: Ács Gábor
Emlékmű a Dohány utcai zsinagóga udvarán, a Wesselényi utca felől bepillantavfotó: Ács Gábor

A Dohány utcai zsinagóga épülettömbje ideális találkozóhely a történelmi sétához. Most nem az épületre hívjuk fel a figyelmet, hanem az udvarra lesünk be a Wesselényi utca felől. Az Emanuel-emlékfa a magyar zsidó mártírok emlékműve.

A szomorúfűzfát formázó emlékmű levelein a holocaust mártírjainak neveit örökítették meg. A fán körülbelül 30 ezer levél van, majdnem mindegyiken egy név olvasható. Varga Imre alkotását 1990-ben állították fel.

fotó: Ács Gábor
Tűzfalfestés a Rumbach Sebestyén utcábanfotó: Ács Gábor

Érdemes a Rumbach Sebestyén utca felé elindulni, ha az egykori gettó határvonalán sétálunk vagy kerékpározunk körbe. A Rumbach Sebestyén utca, a Király utca, az Akácfa utca és a Dohány utca volt a határa a gettónak, ahová embertelen körülmények közé zsúfolták be a félelemtől rettegő emberek tízezreit.

Egy utcai emléktábla tanúsága szerint 70 ezer embert zártak be erre a szűk területre 1944 novembere és 1945 januárja között, egészen a szovjet csapatok érkezéséig.

fotó: Ács Gábor
Az egykori gettó egyik határa, a Rumbach Sebestyén utca napjainkban / 2021fotó: Ács Gábor

A gettó délnyugati határa, az egykor szűk Rumbach Sebestyén utca ma foghíjaktól szellős. Egyik tűzfalán a Rubik-kockával, másik tűzfalán az évszázad mérkőzésével (6:3) ismerteti meg a bulinegyed turistáit a két falfestmény.

Ha állnának ezek az épületek is, a pesti zsidónegyedre jellemző, XVII. századi szűk utca borulna ránk, fényes nappal is árnyékot vetettek a szobák ablakaira a szemközti házak.

fotó: Ács Gábor
Ennek a háznak az udvarán működött az egyetlen kút a vészkorszakban, Rumbach Sebestyén utca / 2021fotó: Ács Gábor

A Rumbach Sebestyén utca 10. számú ház pincéjében működött az utolsó vízcsapok egyike a nyilas terror idején a gettó délnyugati tömbjében. Egy-egy ilyen csap vagy kút az egyetlen esélyt jelentette az életben maradásra a gettóba zárt 70 ezer ember számára.

A zsúfoltságot mutatja, hogy a 0,3 négyzetkilométernyi területen 4513 lakás tartozott a gettóhoz. Egy lakásban átlagosan 14 embert kényszerítettek össze. Az ingatlanok között sok a szoba-konyhás vagy kis méretű garzon, így egy szobában több mint tízen vártak sorsuk alakulására.

fotó: Ács Gábor
Otto Wagner alkotása, a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga / 2021fotó: Ács Gábor

A Rumbach Sebestyén utca nemzetközi mércével is jelentős nevezetessége a zsinagóga, Otto Wagner alkotása. A világhírű építész, a bécsi szecesszió mesterének ez az egyetlen budapesti épülete.

A nemrég felújított zsinagóga évtizedeken át bezárva, romosan és üresen állt. A hívek közadakozása és cégek adományai egészítették ki az állami forrásokat, így valósulhatott meg a kívül-belül igényes műemléki rekonstrukció.

Érdemes kihasználni, amikor nyitva van, mert az egyenes utcai homlokzat nyolcszögű belső teret rejt, aminek bordó, azúr és arany színvilága azonnal elvarázsolja a belépőt.

fotó: Ács Gábor
A zsidónegyed belseje, Síp utca 15. / 2021fotó: Ács Gábor

Az Erzsébetváros régi házaninak többségét évtizedeken át nem tatarozták a II. világháború után, sok épület vakolata a téglafalakig lemállott. A zsidónegyed számos épületét eredetileg gazdagon díszítették. Köszönhetően a vas keménységének, a míves kovácsolt munkák még mindig őrzik az eredeti pompát.

Egy-egy épület utcai eleganciája azonban csalóka. Ilyen a negyed belsejében a Síp utca 15. Tipikus példája, hogy a stukkós homlokzat, a kazettás mennyezetű kapualj vagy az íves lépcsőház mögötti udvari szárnyban komfort nélküli, szoba-konyhás lakások sorakoznak, csak az utca épületrészben voltak két- és háromszobás lakások.

fotó: Ács Gábor
A pesti zsidónegyed belseje, Síp utca 11. / 2021fotó: Ács Gábor

Budapest különlegessége világviszonylatban, hogy azon kevés fővárosok egyike, ahol nagy területen megmaradt az eklektikus óváros. A pusztulóban lévő erzsébetvárosi zsidónegyed épp ezért érdemes megmentésre.

A Síp utca 11. móros hatású épülete a negyeden belül is ritkaságnak számít, egyike a velencei gótikát idéző neogótikus házaknak. A homlokzatán még ma is láthatók a lövésnyomok, amik nem engedik elfeledni a II. világháború borzalmait.

fotó: Ács Gábor
Emlékfal a Dohány utcában / 2021fotó: Ács Gábor

A Dohány utcai emlékfalat 2014-ben állították a holokauszt 600 ezer magyar áldozatának emlékére. A gettó falaiból mára alig maradt egy-egy rövid szakasz. A Dohány utcai vas és beton installáció pontosan ott található, ahol egykor az eredeti fal húzódott.

HIRDETÉS

Napjainkban ez a bulinegyed egyik legpezsgőbb utcája, éjjel-nappal üzemelő szórakozóhelyekkel. Részegek gyakran vizelik le az emlékművet, anélkül, hogy tudatában lennének, hol is vannak pontosan, mit is jelent ez a hely. A járvány miatt elcsendesedett a környék, most tiszta az emlékmű.

fotó: Ács Gábor
Dohány utca, az emlékfal részlete / 2021fotó: Ács Gábor

Az emlékfal részletén megjelenik az a mintázat, ami a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga belső terének meghatározó faldíszítménye. Ha épp zárva találtuk a zsinagógát, itt elképzelhetjük, hogy milyen lehet belülről.

A Dohány utcából az Akácfa utcára kanyarodunk, ha az egykori gettó határvonalát akarjuk követni. Ezen a részen különösen nagy küzdelem zajlik az örökségvédők és az ingatlanbefektetők, beruházók között.

fotó: Ács Gábor
Az egykori pesti gettó határa napjainkban, Akácfa utca / 2021fotó: Ács Gábor

A gettót magas deszkapalánkkal vették körül és 1944. december 10-én lezárták. Területét csak különleges esetekben lehetett elhagyni, így például kórházi kezelés, temetés miatt.

Négy központi kapuját fegyveresek őrizték. A beköltözők a központi fekvésű Klauzál térre érkeztek, ahol ékszereiket, értéktárgyaikat elkobozták.

HIRDETÉS
fotó: Ács Gábor
Az egykori gettó északkeleti határa, az Akácfa utca / 2021fotó: Ács Gábor

A zsúfolt gettóban a félelem mellett a legnagyobb gondot az élelmiszerhiány okozta. A hosszas nélkülözés és éhezés egyre több áldozatot követelt.

A holttesteket elkülönített helyeken, a Kazinczy utca 40. szám alatti rituális fürdőben, a Klauzál téren és a Dohány utcai zsinagóga udvarán is, halomba rakva tárolták. A járvány kitörését csak a hideg akadályozta meg 1944-45 telén.

fotó: Ács Gábor
A Dohány utcai zsinagóga főhomlokzata / 2021fotó: Ács Gábor

1945. január 17–18-án a szovjet csapatok elérték Pest központi részeit. A harcok Budán tovább folytatódtak, de a pesti gettó felszabadult, fegyveres őrsége elmenekült.

A terület köré vont palánkot szinte azonnal tűzifának használták fel. Az ostromot 68 ezren élték túl, sokan betegen, egy életre szóló traumával.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Bulinegyed: megállapodás a vendéglátósok és az önkormányzat között

Az Euró első évében tíz százalék fölött nőtt a horvát idegenforgalom - helyszíni riport

Orbán Viktor és Polt Péter lemondását követelte a tömeg Magyar Péter tüntetésén