Cégek, alapítványok, alapkezelők, a pénz elvesztette közpénz jellegét. Hová és milyen úton tűntek el a százmilliárdok a Magyar Nemzeti Bankból? Interjú Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország jogi igazgatójával.
Matolcsy György (70), az első Orbán-kormány gazdasági minisztere (2000-2002), az unortodox gazdaságpolitika “atyja”, 2013 márciusától 2025 márciusáig, 11 éven át töltötte be a Magyar Nemzeti Bank elnöki tisztségét. Utóda, Varga Mihály, addigi pénzügyminiszter úgy vette át a jegybankot tőle, hogy már tisztában volt az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ellenőrzéséről szóló jelentésével. Az megállapítja: “az MNB nem mindenben teljesítette a takarékos működés követelményét, a gazdálkodása feletti kontrollok nem működtek teljes körűen. Az ellenőrzés elsősorban az MNB és az általa alapított gazdasági társaságokon keresztül lebonyolított ingatlanberuházásokra fókuszált.”
Varga idén októberben jelentette be, hogy “megkezdőtt a rendrakás időszaka az MNB-ben”, és megtette a feljelentést a túlárazott székházfelújítás ügyében. Ez azonban csak a “jéghegy csúcsa”. A tényleges kár mintegy 600 milliárd forint.
/Hogy ez mennyi pénz, az szinte felfoghatatlan. Ezért itt-ott, néhány összevetéssel igyekszem érzékeltetni. Az interjú végén pedig néhány ötlet - az AI segítségével -, hogy mire lenne elég a hazai egészségügyben és az oktatásban ez a hatalmas összeg./
A Transparency International Magyarország már 2016-ban feljelentést tett az MNB “pénzmozgatása” miatt és azóta sem hagyja, hogy elsikkadjon az ügy.
Mit tudhatunk most, mi az, ami biztos, és mi az, ami alaposan feltételezhető? Valamint meddig gurulhat a hólabda a nyomozás során, és elveszhet-e a jog útvesztőjében? A szövevényes ügyet Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója segít átlátni.
"A teljes összeg, amit az MNB-n keresnek, 500-600 milliárd forint lehet. Az úgy jön ki, hogy egyrészt volt az alaptétel, az 266 milliárd forint volt. Ennyit vettek ki az MNB-ből és tettek alapítványokba. Aztán a több alapítványból lett 2019 augusztusára egy darab alapítvány. Aztán 2020/21 folyamán ezt megtolták még 127 és fél milliárddal, amit a Kecskeméten működő Neumann János Egyetemért Alapítványtól vettek át olyan módon, hogy a jegybanki alapítvány befektető cége kötvényeket bocsátott ki és ezeket lejegyezte az egyetem alapítványa. Ezen túlmenően ez a jegybanki alapítványi vagyonkezelői konstrukció, konglomerátum felvett még 170 millió eurót a Mészáros Lőrinc féle banktól (MBH), ami biztosított kölcsönt. Tehát annak van fedezete, ílletve nincs vagyonfedezete, de van rá végrehajtási jog. Az lehívható, az bedöntheti az MBH-t. Amikor ez az ügylet történt, akkor az MBH-ban lényegesen nagyobb hányadban volt állami tulajdon. Azóta ez már 20 százalékra mérséklődött, de akkor még bőven 1/3 fölött volt. A 170 millió eurót különböző árfolyamokon lehet számolni. Ha nagyon leegyszerűsítjük és 400-al szorozzuk be, mert a visszaváltási összeg forintfedezetben van, akkor ez kb. 65-68 milliárd forintra jön ki. Akkor ennek a három tételnek a végösszege picivel 500 milliárd alatt van. És akkor ezenkívül van az a nettó 81, bruttó 103 milliárd forint, amit a jegybank a pazarló, tolvajló székházfelújítására költöttek. Tehát így Matolcsy György regnálásával a közvagyonban ütött luk mérete nagyságrendileg 600 milliárd forint. De ezek ugye különböző ágakon tűntek el" – világított rá a jogi szakember. /600 milliárd forint 400-as átváltással számolva 1,5 milliárd euró./
Mennyi szerezhető vissza ebből az öszegből?
Azt is fontos tudni, hogy a jegybanki alapítványos befektetősdi – ugye ebből vették a varsói tőzsdén a GTC 60 1-2 százalékát, meg a svájci Ultimát – az nem tűnt el teljesen, abból valamennyi megvan. Csak mivel ez egy tőzsdei, meg egy tőzsdén kívüli cégbe fektetett vagyonként létezik, az érvényesíthetősége, a visszaszerezhetőség az nem olyan egyszerű. Mert ha nagyon ráesnek egy tőzsdei cégre szanálással, annak a kapitalizációja könnyen elillan. Az egészen biztos, hogy nincs meg a kecskeméti egyetemi alapítvány 127 milliárdja. És valószínüleg a varsói tőzsdei bevásárlás annak idején, jó 100 milliárddal túl volt árazva. Tehát az biztos, hogy a tényleges vagyonvesztés, ami már a legnagyobb szerencse és a leggondosabb vagyonvisszaszerző gazdálkodás esetén is tutira elillant, nincs, elveszett, az százmilliárdos nagyságrendben mérhető. Amennyire a hírekből meg a közérdekű adatigényléseink nyomán, információ-töredékekből össze lehet állítani a képet, most ott tartunk, ha az MBH az év végével nem hívja le a 170 millió euróját, akkor talán össze tud kaparni annyit az Optima (az MNB alapítvány vagyonát kezelő Zrt.), hogy tőkeértéken visszafizesse a kecskeméti egyetemi alapítvány 127 milliárd forintját, vagy annak a tetemes részét. Ha ez megtörténik, az azt jelenti, hogy a kecskeméti alapítvány 37 százalékot mindenképpen elveszített a pénzéből. Hiszen amikor lejegyezte a kötvényeket, akkor pontosan 37 százalékkal ért többet a forint. Mert az elmúlt 4 évben a halmozott infláció ennyi volt. Tehát, ha tőkeértéken megtörténik a kötvények visszaváltása, akkor is közpénzből ennyit bukott a kecskeméti egyetemi alapítvány. Most arról van szó, hogy az egyik lyukkal tömködik a másikat. Annak nincs fedezete, hogy a jelenleg a bóvli környékén lézengő kategóriába tartozó részvényt, a Globe Trade Center részvényét, amit rendkívül túlárazottan vettek meg – ezt a lukat semmiképpen sem lehet befoltozni.
/600 milliárd forint Magyarország teljes éves költségvetésének kb. 1%-a/
Ez a tevékenység, cselekmény-sorozat milyen jogi kategóriát merít ki?
Vitás lehet, hogy sikkasztásnak vagy hűtlen kezelésnek tekintjük. Ez majd, hogy nem a büntetőjogászok “játéka”, hogyan minősítik. Azt fontos tudni, hogy ez a bűncselekmény-sorozat 2014-ben kezdődött. Téves az a kormányzati-állami-számvevőszéki állítás és védekezés, hogy minden rendben volt 2020-ig, mert meg volt a pénz, és utána szalad el a ló a gyerekekkel, és kezdtek el ingatlanba fektetni. Az sem volt rendben. Ez a bűncselekmény-sorozat akkor kezdődött, amikor több lépésben, kevesebb, mint egy év alatt, 2015 márciusára 266 milliárd forintot kiemeltek a Magyar Nemzeti Bank vagyonából. Már akkor hazudtak.
Az azt jelenti, hogy itt nincs feltételes szabadság, nincs semmilyen kedvezmény, duplázódik a tétel és végleges foglalkozástól való eltiltás jár hozzá. Ami alól nem lehet mentesíteni. Nyilván ez a legsúlyosabb alakzata a szervezett bűnözésnek. A bűnszervezet kategória előfeltétele, hogy három vagy több személy, előre elhatározott módon, öt évvel vagy annál súlyosabb módon fenyegetett bűntettek elkövetésére szövetkezik. És vannak még olyan elemek, hogy konspiráltan, hierarchikusan működik a tagoltsága. Ami valószínűlg egyben ráhúzható erre az egészre. Itt Matolcsy Ádám, alias Kovács Petra ad utasításokat. Meg van a konspiráció.
És nyilván vannak a hierarchiában, minimum egy szinten szereplők. Ez egyértelmű, hogy ezt már elhatározták már 2015 előtt, hogy ezt a pénzt lenyúlják. Aztán az menet közben formálódott, hogy mi a lenyúlás tényleges taktikája. Az is jól látható, hogy amikor megszerzik a GPC-t, amelyik nagy adag ingatlannal rendelkezik különböző EU-s és EU-n kívüli országokban, akkor elkezdődik az a zsonglőrködés, hogy a jegybank alapítványába áttett, jegybanki eredetű ingatlanok – mert nem csak készpénzt, hanem ingatlan-vagyonállományt is kap, mintegy 80 milliárd forint értékben a jegybanki alapítvány-csoport, ami szintén, az összevonások végén az egy darab alapítványnál landol -, ezeket az ingatlanokat olcsón megveszik, a Matolcsy Ádám-Somlai Bálint-Száraz István kör cégei, majd drágán megvásároltatják a GTC-vel, ami akkor már a jegybanki alapítvány tulajdonában van. Tehát, itt eleve hatalmas veszteséget generálnak a közvagyonban. Mert hogy lehet nagy zsugát kihúzni a közvagyonból? Valamit megveszek olcsón, amit visszavásároltatok drágán! Itt ez történt. Azok a vagyonelemek, gazdagodások, amik Matolcsy Ádámnál a leglátványosabbak, a Porsche-gyűjtemény, meg a luxusingatlanok, annak a forrása így keletkezik. Hogy az ő cégei, meg a barátainál lévő cégek, azok olcsón hozzájutnak a jegybanki alapítványtól, jegybanki eredetű ingatlanokhoz, amit aztán drágán eladnak a jegybanki alapítvány tulajdonában lévő GTC-nek. Ami azóta elkezdett szépen becsődölni, azaz gyakorlatilag összecsuklik a részvény-árfolyama.
/600 milliárd forint a magyar Honvédelmi Minisztérium 2025-ös, éves költségvetésének közel a fele/
Gondolom, a szerződésekből minden nyomon követhető.
Ezeket az adatbázisokban jegyzik, tehát ez tudható. De van egy óriási hazugság az elején, hogy a jegybank – Matolcsy György zseniális gazdálkodásának és tudásának köszönhetően – iszonyatos nyereséget termel. És ezt a nyereséget használják föl. Ez nem igaz! Ez a pénz a jegybank szabadon felhasználható forrásaként abból keletkezett, hogy ekkor zajlik a korábbi devizahitelek forintosítása. Ez fix árfolyamon történt, sokkal gyengébb ekkor a forint, mint volt, amikor a magyar emberek felvették a svájci frank és euró alapú vagy abban elszámolt hiteleket. Ezen az árfolyam-különbözeten nagyon nagy összeg mutatható ki a jegybank könyvében. De ez egy számviteli zsonglőrködés. Ha úgy teszik, ez
Normális körülmények között a jegybank a szabad eredményét, nyereségét, ha úgy tetszik (bár ez költség számviteli értelemben), azt be kell fizetnie az államháztartásnak, a költségvetésnek.
A kezdeti szakaszban – csak erre már kevesen emlékeznek – Matolcsy György azt is tagadta, hogy a jegyban része lenne az államháztartásnak vagy, hogy ez állami pénz lenne. Azt gondolja, hogy ő valami ufo, aki szabadon azt csinál, amit akar. Ezt a pénzt akkor, pestiesen szólva meg büntetőjogilag is ellopták. Áttették egy alapítványba, erre semmi joguk nincs, mert az MNB-nek nincs törvényes joga alapítványokat létrehozni és ennyi pénzzel megtolni. Egyébként ekkor szűnik meg a Surányi-Járai-Simor korszakban, a Matolcsy előtti érában érvényes szabály, hogy az MNB tulajdonosa az állam, az államháztatrásért felelős miniszter a tulajdonosi joggyakorló, aki dönt a jegybanki nyereségről. Ezután Matolcsy teljes szabad kezet kapott jegybankelnökként, és azt a szabályt vezetik be, hogy a jegybank dolgaiban az igazgatóság dönt, az elnök és az alelnökök operatív testülete. Tehát 2013-ban, amikor még nem loptak, Orbán Viktor felszabadította a jegybankot, hogy akár lophattok is. Nyilván, nem ez van a háttérben, de a lehetőség megteremtődött. Így indult a buli, és ezt mi már 2016-ban sikkasztásért és hűtlen kezelésért feljlentettük az ügyszségen, rendőrségen, akik nem csinálnak semmit.
/600 milliárd forintból kb. 180 km autópálya megépítése is kijönne/
És hol van a pénz?
Annyi a különbség, hogy 2020-ig a pénz megvolt. Államkötvényt vettek belőle, amit nem szabad, mert az a monetáris finanszírozás tilalma alá esik. De a globális válság következtében ezt a tilalmat elég sok uniós és unión kívüli jegybank lazán kezelte és elkezdte monetáris eszközökkel finaszírozni másodpiacon az államadósságot. Tehát itt elég nagy volt a lazaság. De 2016-ban az Európai Központi Bank akkori elnöke írt egy levelet az MNB-nek, hogy “itt ennyi, és vége”. Nincs tovább ez a monetáris finanszírozás! Ezt használták ürügyül később, hogy a jegybanki alapítványok pénzével kellett valamit kezdeni. Ugye, nem lehet államkötvénybe tenni, valamit csinálni kellett vele – hopp, ellopták! Betették ezekbe a svájci és lengyel befektetésekbe és elkezdett a pénz elillanni. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint – ezt Vindisch László ÁSZ-elnök írásba adta egyébként a Trancparency International Magyarországnak - egészen 2019-2020-ig nincs baj, mert a pénz meg van. A baj akkor kezdődik, amikor beteszik a tőkealapokba, ingatlanbefektetésekbe. Ez nem igaz!
Azt már levezettük, hogy a pénz nincs meg, mennyi és miért nincs meg. A nyomozás az ÁSZ feljelentése nyomán idén január 22-e óta zajlik. Ma van a 283. napja a nyomozásnak. Tudjuk, hogy nem voltak gyanúsítások, tudjuk, hogy nem voltak vagyonbiztosító intézkedések; lefoglalás, zár alá vétel. Tudjuk, hogy az érintettek kicsodák; Matolcsy György, a fia, Matolcsy Ádám, üzlettársai, Száraz István, Somlai Bálint – akik szabadon bizniszelnek az állam által kegyelt szereplőkkel, meg azon kívül is, például értékesítik a Magyar Bankholding-ban meglévő csomagjukat, az ebül szerzett jószágból származó vagyonukat átiratják ajándékozással, adásvétellel más személyekre. Tehát, zavartalanul üzletelnek, mintha mi sem történt volna.
Ez egészen egyértelművé teszi azt a borzasztóan lesújtó következtetést, hogy
Aminek ebben a pillanatban nem célja az, hogy igazságot szolgáltasson vagy bűncselekményt bizonyítson, felderítsen, hogy az okozott kár megtérítése érdekében intézkedjen. Ez tulajdonképpen egy politikai paródia, ami arról szól, hogy megpróbálja a NER valamilyen módon kiegyensúlyozni, hogyan okozza önmagának a legkisebb kárt. Mégsem lehet az ÁSZ-jelentés után, meg a dolgok nyilvánosságra kerülése után teljes egészében tagadni a történteket. De nyilván,
Mert, hogy ő sok mindenről, sok mindent tud. És nyilván nem fogja tartani a száját, ha egyszer csak egy börtöncellában találja magát.
/Ha 600 milliárd forintot 20 000 Ft-os bankjegyekben tartanánk, az 30 millió darab bankjegy/
Mi lehet ennek az ügynek és a nyomozásnak a kifutása?
"Az biztos, hogy Varga Mihály vezetésével még mindig próbálják működtetni ezt a borzalmas vagyontömeget, bár nem igazán fialja azt a hozamot, amiből az okozott károk megtérülnének. Az alapítvány kuratóriumát lecserélték, a felügyelő bizottságot két körben. Aztán elkergették a kuratóriumot és most egy Gór Csaba László nevű, volt fideszes önkormányzati politikus a kuratórium helyett működő, egyszemélyes ügyvezető-kurátor. A felügyelő bizottságban meg egy Minárik Ferenc nevű ügyvéd az elnök. A tényleges operatív vezető Hegedűs István, aki egyben az Optima Befektetési Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.-nek is a vezérigazgatója, meg az Optima Alapkezelő Zrt-nek is a vezérigazgatója. Tehát, itt rögtön van három szint; a pénz a Padme Alapítványnál landol, az megalapítja az Optima Befektetési és Ing, Szolg. Zrt-t - ez még korábban, akkor alakul, amikor több alapítvány a tulajdonos, de a tulajdonjog átszáll a Padméra -, az Optima BISZ Zrt. pedig létrehozza az Optima Alapkezelő Zrt-t. Ez tolja a pénzeket magántőkealapokba, a Közép-Európai III. Magántőkealapba, a Quarz Alapkezelőbe, a Közép-Európai I. és II.-be, Árkádiába, Optimum I., Optimum II. - ezekbe megy a pénz. Ezek mind teljesen átláthatatlan ügyletek. Térdig perben állunk az alapítvánnyal, a Padméval, meg az Optima Befektetési Zrt-vel. És most már az Alapkezelővel is. Hogy mondja el, hogy ezeket az alapkezelőket, magántőkealapokat hogyan választották ki a közvagyon kezelésére? Lehet tudni, hogy ezek Száraz István (Matolcsy Ádám üzleti és baráti köre) érdekkörébe tartoznak. Egy időben a Quarz Alapkezelő Zrt. a Dry Inn Mooing Ingatlan Rt.-n keresztül Száraz tulajdonába tartozott. Azóta ez megváltozott.
/Ha 600 milliárd forintot 20 000 Ft-os bankjegyekben tartanánk, az kb. 150 tonnát nyomna/
Jogerős bírósági végzés van a kezükben arról, hogy az Optima Zrt.-nek egy sor adatot kell kiadnia az Önök számára. Megtörtént?
Eddig nem tette meg a cég. Azzal takarózik, hogy még örülnek, ha ő maguk átlátják a bulit és valamire rábukkannak. És akkor ott van a Somlai Bálint- Raw Development-MNB-székház szál. A feljelentést a Szabadság téri épület ügyében tették, de korábban ugyanaz a modell lement a volt Postabank felügyeleti székház ügyében, ami ugye a Krisztinavárosban van. Itt az történik, hogy a közbeszerzés törvénysértő mellőzésével, az MNB kizárólagos tulajdonában lévő MNB Ingatlan Kft. , nem is versenyeztetve, hanem közvetlenül a Raw Development-nek odatolta a székházfelújítást, amit előbb 27 milliárdra becsültek, aztán lett belőle 54, aztán meg 81 nettóban. Mostanra az MNB vezetése beszerzett valamilyen szakértői véleményt. Ami megállapítja, hogy ezek túlárazott, meg indokolatlan, meg szükségtelen, részben végre sem hajtott beruházások voltak. És emiatt is tett egy feljelentést. Holott, emellett még pert is indíthatna, de ezt nem teszik meg. Annyira nem fontos ennek a pénznek a visszaszerzése.
/Ha 600 milliárd forintot 20 000 Ft-os bankjegyekben tartanánk, és ha egymásra raknánk azokat, a torony 3 kilométer magas lenne/
Ezekből az elfolyt pénzekből bármi visszajöhet?
Az nem véletlen, hogy a büntetőeljárás irányába gondolkodnak különböző szereplők, így mi is. Már 2016-ban feljelentést tettünk. Aztán idén újra. A büntetőeljárásban ugyanis meg van az a lehetőség, hogy mielőtt a végső ítélet megszületik, már lehetőség van letartóztatásra, zár alá vételre, lefoglalásra. Tehát, az eltűnni készülő vagyont meg lehet fogni. Azt nem tudni, hogy mekkora hányada lenne meg, mekkora hányadban lenne visszaszerezhető ez az összesen 600 milliárdos konglomerátum. De ha nem próbálják meg, akkor egész biztos, hogy semekkora hányad nem lesz ebből visszaszedhető. Meg sem próbálják a hatóságok. A lopott vagyonból keletkezett és már elajándékozott ingatlanok, azok ott vannak. Azokat az ajándékozási szerződéseket a jog semmisnek tekinti. Hiszen rosszhiszeműek, a vagyon elleplezését szolgálják. Ezeket le lehetne foglalni, a bankszámlákat zár alá lehetne venni, az elkövetőket le lehetne tartóztatni, hiszen a magatartásukkal, például a vagyon elrejtése révén a letartóztatás törvényi okait, többet is megvalósítanak. Nyilván, aki le van tartóztatva, az nagyon közlékeny, együttműködő tud lenni, ahhoz képest, mintha nem lenne. De látszik, hogy itt politikai alkut kötöttek. A megoldás az iszonyúan öszetettnek tűnő cégháló és a mindenféle, bonyolult tranzakció-sorozat ellenére nagyon is kézenfekvő. Mert ha eltekintünk az összegek nagyságától, meg a szereplők politikai fontosságától, meg a huzamosabb időn át megvalósult cselekmények valóban kusza szálaitól, akkor ez egy kisstílű lopás. És a haszonhúzók-elkövetők, akiket eddig még nem számoltattak el gyanúsítotti felelősségrevonás keretében, azok kisstílű tolvajok. És ugyanúgy igaz rájuk, mint minden más kisstílű tolvajra, hogyha megfogja őket a hatóság, és le vannak tartóztatva, akkor előkerülnek a vagyonok és akkor visszaadják azt, amit elloptak. Ilyen egyszerűen meg lehetne oldani.
A transzparencia, az átláthatóság a közbizalom alapja egy demokráciában. Legyen az az állam, az állami intézmények, pénzügyi, gazdasági szervezetek, a hatóságok, hivatalok működése. Ha a közbizalom megrendül, akkor a joghatóság munkája következik, hogy helyreállítsa azt.
Itt azt látni kell, hogy a kormány és a hatalom birtokosai nem a nemzet érdekeit, hanem a saját egyéni érdekeiket és a rezsim érdekeit szolgálják.
Ennek az eljárásnak a NER-ben nincs kifutása. Mert a NER-nek tulajdonképpen nyilvános harakiri-t kellene elkövetnie ahhoz, hogy ezeket a bűnöket elszámoltassa és az elkövetőket felelősségre vonja. Hiszen ebben benne volt személy szerint Varga Mihály, Orbán Viktor, Kósa Lajos. Mindenki, aki tudott róla, hagyta. És nem tette azt, amit tennie kellett volna. Tehát, ha Matolcsy György börtönbe kerül, akkor másnap elkezd vallani arról, hogy Orbán Viktorral, Tiborcz Istvánnal hogyan bizniszeltek. Akkor Ők is mennek a börtönbe, Varga Mihály bűnpártolóként megy a börtönbe... Sajnos, be kell látni, hogy a NER-től nem várható el, hogy a saját legfőbb döntéshozóinak és haszonhúzóinak a bűneit tisztességgel kivizsgálja.
Jövő áprilisban parlamenti választások lesznek Magyarországon.
Mint modtam, ez egy politikailag megfogott eljárás, amit politikai alkuk kísérnek. Minden szereplő, aki ebben részt vett, az bűnös. Különböző bűncselekmények róhatók a terhükre. Természetesen, ha váltás következik be és véget ér a NER, akkor kicsi a valószínűsége annak, hogy azok a figurák, akik közül egyesek, mint például Tiborcz István és Orbán Ráhel már most New York-ban tartózkodnak, itt megvárnák a felelősségre vonásukat. Tehát, hogy Matolcsy Ádám és Matolcsy György hol szokott tartózkodni, azt nem tudjuk pontosan. De hogyha ők Thaiföldre, Dubajba, Katarba, az Egyesült Államokba távoznak a vagyon jelentős részével, akkor az ő kiadatásuk és a vagyon repatriálása sokkal nehezebben végezhető el, mint most, amikor még sokkal nagyobb az esélye annak, hogy itt vannak ők is, meg a vagyonuk is. Ne legyünk naívak, ez az ügy soha nem lesz egyszerűen lezárható! Most azért nem, mert nincs meg a politikai akarat hozzá. Később, ha lesz politikai akarat, akkor azért, mert a haszonhúzók és a bűnösök nem fogják ölbe tett kézzel várni, hogy eljöjjön értük a hatóság.
Játsszunk a számokkal!
Mire lenne elég 600 milliárd forint a magyar egészségügyben?
A magyar állam éves egészségügyi kiadása kb. 3 000 milliárd Ft körül van. A 600 milliárd Ft +20%-kal növelné az egészségügyi költségvetést egyetlen évre.
- Egy új, modern, 500 ágyas kórház építése: kb. 100 milliárd Ft → 6 új, nagy kórház épülhetne, az ország különböző régióiban.
- Egy ápoló éves bruttó bére: kb. 6–7 millió Ft → 600 milliárdból 85–100 ezer ápoló éves fizetését lehetne fedezni. Egy orvos átlagos éves bruttó bére: kb. 15–18 millió Ft → 600 milliárdból 30–40 ezer orvos éves bérét ki lehetne fizetni.
- Ez azt jelenti, hogy akár 1–2 évre rendezni lehetne az egészségügyi béreket, ami hatalmas megtartóerőt jelentene a rendszerben.
Orvosi eszközök, technológia:
- Egy modern MRI-berendezés ára: kb. 500 millió Ft → 600 milliárdból 1200 MRI gépet lehetne vásárolni – ma Magyarországon alig 80–100 működik!
- Egy mentőautó ára: kb. 40 millió Ft → 15 000 új mentőautó – a teljes mentőflottát sokszorosan le lehetne cserélni.
MRI- és CT-várólisták Magyarországon (2025):
MRI-vizsgálatok: sok helyen 2–4 hónapos várakozás, de egyes régiókban akár 6–8 hónap is lehet.
CT-vizsgálatok: általában 1–2 hónap, de túlterhelt kórházakban akár 3–4 hónap. Magyarországon kb. 100 MRI- és 120 CT-gép működik — ez Európa egyik legalacsonyabb aránya lakosságarányosan.
Mit hozna 600 milliárd forint?
Diagnosztikai kapacitás bővítése.
- Egy modern MRI kb. 500 millió Ft, egy CT kb. 300 millió Ft. 600 milliárdból → 700 MRI + 600 CT = 1 300 új diagnosztikai gép vásárolható.
- Ez 10–12-szeresére növelné az országos gépparkot — az EU-átlag fölé.
Következmény: A várólisták gyakorlatilag megszűnnének a képalkotó diagnosztikában. Reálisan: MRI-várakozás 4–6 hónapról 1–2 hétre csökkenhetne. CT-várakozás 2 hónapról pár napra.
Műtéti várólisták
Jelenleg kb. 25–30 ezer ember vár műtétre (ortopéd, szürkehályog, térd-, csípőprotézis stb.). A beavatkozások átlagos költsége: 1–3 millió Ft.
Ha 600 milliárd forintból akár 100–150 milliárdot a műtéti kapacitások bővítésére fordítanánk, akkor: 40–50 ezer plusz műtétet lehetne elvégezni évente, a várólisták szinte nullára csökkennének 1–2 éven belül.
Mire lenne elég 600 milliárd forint a magyar oktatásban?
A magyar állami oktatási költségvetése (óvoda + iskola + felsőoktatás) kb. 3 500–4 000 milliárd Ft évente. Tehát 600 milliárd Ft plusz kb. +15%-kal növelné az oktatásra fordított kiadásokat.
Egy átlagos iskola felújítása (fűtés, ablakcsere, informatikai eszközök, laborok):
- 1–2 milliárd Ft → 300–600 iskola teljes modernizálása lehetséges lenne.
- Ez az országos iskolaállomány kb. 10–15%-át érintené — vagyis szinte minden megyében több tucat intézményt.
- Egy tanár éves bruttó bére átlagosan kb. 8 millió Ft → 600 milliárdból 75 000 tanár éves fizetése kijönne.
Alternatíva:
Magyarországon kb. 140 ezer pedagógus dolgozik → 600 milliárd Ft-ból kb. 3,5 millió Ft/fő béremelés adható, ami +40%-os emelést jelentene. Ez elég lenne arra, hogy megállítsa az elvándorlást és vonzza a fiatalokat a pályára.
Digitális oktatás, eszközfejlesztés:
Egy iskolai laptop vagy tablet kb. 200–300 ezer Ft → 600 milliárdból 2–3 millió diák kaphatna saját eszközt. Emellett minden iskola internethálózatát és informatikai rendszerét korszerűsíteni lehetne, okostáblákat, projektorokat, digitális tananyagokat fejleszthetnének.
Felsőoktatás és kutatás:
Egy egyetemi labor vagy kutatóközpont kialakítása: 5–10 milliárd Ft → 60–100 új kutatóhely létesülhetne az országban.
Egyetemi ösztöndíjakra, tehetséggondozásra: → 600 milliárdból 100 ezer diák kaphatna évi 6 millió Ft-os ösztöndíjat — teljes tanulmányi támogatással.
Összegzés:
600 milliárd forint az oktatásban rendszerszintű ugrást jelentene: a tanári bérek, az iskolák állapota és a digitális eszközellátottság is évtizedes szintet lépne előre. Ez az összeg gyakorlatilag a magyar oktatás teljes modernizációjának fedezetét jelenthetné.