Hangosan vonuló kocsmatúrázók, utcára piszkítás, összetört tárgyak - gyakran ezzel szembesülnek az úgynevezett bulinegyed lakói és az oda szórakozni járók is. A nyáron több oldalról is kampány indult a negyed élhetőbbé tételéért.
HIRDETÉSA budapesti hetedik kerület néhány utcája arról vált ismertté Európában, hogy itt eresztik ki a gőzt a legénybúcsús bandák, akik nem éppen a visszafogottságukról ismertek.
Riportunk a videóra kattintva érhető el:
A nyáron több oldalról is kampány indult a negyed élhetőbbé tételéért: megállapodás született a vendéglátósok és az önkormányzat között, a polgármester pedig kulturális programokkal vonzana ide visszafogottabb közönséget, valamint edukálná az ideérkező turistákat is arról: ne gondolják, hogy itt mindent meg lehet tenni.
A negyed problémái évek óta nem oldódtak meg maradéktalanul, gyakorlatilag gordiuszi csomót alkotnak: a lakosok nyugalmat szeretnének, a vendéglátósok bevételt, az önkormányzat pedig kedvezne a lakóknak, miközben a jelentős gazdasági erőt képviselő vendéglátósokat sem hagyhatja figyelmen kívül.
Egy helyi lakos, Szikszai Sándor azonban egyáltalán nem örül a többnyire hangos közönséget vonzó vendéglátóhelyek jelenlétének, és teljesen elutasítja, hogy bulinegyednek nevezzék az otthonát.
"Többen vigalmi negyednek hívják ezt a részt, úgy vendéglátósok, mint politikusok is szívesen használják, holott itt azért ez egy lakónegyed, ezt jelzi az is, hogy több oktatási, nevelési intézet van itt....Bölcsődéből van több, óvodából, általános iskola, és van több középiskola is. Ugyanígy vannak itt orvosi rendelők, hivatalok, a gyermekvédelemnek van hivatala, és az emberek ezek között élik a mindennapjaikat.
Már volt olyan eset a Bóbita óvodában, hogy a részeg turista bement, és lefeküdt az óvodába aludni."
Szikszai tovább ecsetelte, mennyire nem ideális a környezet itt gyereknevelésre: elmondta például, hogy a fia kisiskolás korában előfordult, hogy elaludt tanóra alatt, mert éjszaka nem bírt aludni a bulizók zajától.
Azokban, akik jártak már a bulinegyedben éjjel, automatikusan felvetődik: hogy lehet itt élni? Megkérdeztük tőle, sokakhoz hasonlóan miért nem menekült el még a környékről. Szerinte ez nem olyan egyszerű...
"Innen nem olyan egyszerű elköltözni, először is Erzsébetvárosban rengeteg az önkormányzati lakás, ide senki nem fogja elcserélni az önkormányzati lakását, ők másképp nem tudnak innen elmenni. Az idősek, a szegények maradtak itt, és olyan emberek, akiket a szükség tart itt."
Annyira ellentétes érdekek léteznek egymás mellett, hogy lehetetlen mindenkinek megfelelni
Azt a kerület polgármestere is elismeri: itt csak kompromisszumokkal lehet dolgozni: "Az, hogy mindenkinek jó legyen, olyan igazándiból nincs, kompromisszumok vannak, amelyeket létre kell hozni, és a kompromisszumok sajátossága az, hogy az mindenkinek fáj. Muszáj azzal kezdenem, hogy 2019 előtt, mielőtt mi idekerültünk, semmiféle szabályozás nem volt" - mondta el az Euronewsnak Niedermüller Péter.
Amikor a DK-s politikus átvette a kerület vezetését, a vendéglátóhelyek úgy megszaporodtak, hogy már nem lehetett gátat vetni terjeszkedésüknek. Ezért megalkották a kritériumrendelet, amelynek lényege, hogy alapesetben éjfélig tartanak nyitva a helyek, de bizonyos feltételek teljesítése esetén külön engedéllyel tovább is nyitva maradhatnak. Ez sok problémát megoldódott a vendéglátóhelyeken belül, de az utcákon nem...
"Ami ma van probléma, az a közterületeken való viselkedés, és egy jelentősebb, határozottabb, nagyobb rendőri fellépésre lenne szükség, miközben persze ezen a téren is sok minden javult, mert vannak razziák, és így tovább, de mégis ezt a problémát kellene elsősorban valahogy megoldani" - szögezi le a polgármester, aki kampányt indított azért, hogy az ide dorbézolni járó fiatalokat már a repülőtéren figyelmeztessék: nem lehet itt sem akárhogyan viselkedni.
"A repülőtéren szórólapokat fogunk osztoganti, már osztogattunk is, amiben felhívjuk a figyelmüket, hogy nagyon súlyos büntetésekkel néznek szembe, ha összekoszolják a közterületeket, ha nem odaillő módon viselkednek, a garázdálkodást, az üvöltözést, és készülnek filmek, amelyek elmondják, mit nem lehet csinálni."
Niedermüller Péter részben abban látja a megoldást, hogy a kulturális élet fellendítésével másféle közönséget vonzanának a negyedbe: "Itt akkor lehet megváltoztatni ezt a világot, hogyha más a kínálat. Ha nem abból áll a dolog, hogy bemész ebbe a kocsába, ahol megiszol négy sört, utána mátmész a másodikba, megiszol megint négyet, és kész. A minőségi vendéglátásra helyezzük a hangsúlyt, ebben a vendéglátósok nagyon támogatóak, másrészt pedig egy sor kulturális eseményt telepítünk ide a kerületbe. Most is vannak nagyon jó színházak, de nagyon támogatjuk a feltörekvő, fiatal, avantgard kezdeményezéseket. Olyan kulturális közeget igyekszünk teremteni, ami által fiatal, innovatív művészek, kultúracsinálók jönnek ide a kerületbe, és ezáltal megváltoztatjuk az ideérkező turistáknak az összetételét."
Rendőrség: ideális helyzetet nem lehet teremteni, de mindig van rendőr a környéken
Míg a polgármester szerint jelentősebb, határozottabb rendőri fellépésre lenne szükség a közterületeken, addig a rendőrség azt állítja: ők minden tőlük telhetőt megtesznek a kábítószer-és kamudrog-árusítás, a zseblopások, betörések és a garázdaság ellen. A BRFK kommunikációs osztályvezetője elmondta: nem csak a kerületi egyenruhások vannak jelen a bulinegyedben, hanem a központi álomány mellett a készenléti rendőrség is, valamint civil ruhások. Havi egyszer razziát tartanak, hétvégén pedig a szokásosnál is többen vannak.
"Nyilván egy kerületi lakos akkor mondaná azt, hogy elég rendőr van, ha nincs bűncselekmény, és nincsen ott bűnöző" - véli Fülöp Gergely. "Ez egy ideális állapot, ami azt gondolom, hogy nem megvalósítható, de mi törekszünk arra. A taktikánk az, hogy szektorokra osztottuk a kerületet és a bulinegyedet, és minden szektor egy-egy kijelölt járőrútvonal, és ezeken az útvonalakon folyamatosan ott vannak a rendőrök. Lehet, hogy ha az illető, aki panasszal él, amikor kinéz az ablakán, éppen nem lát rendőrt, de valahol a környéken mindig van, és minden egyes segélyhívásra tudunk reagálni."
A vállalkozók komoly gazdasági erőt képviselnek, közvetve mintegy 10 ezer embernek adnak munkát
A kerületben dolgozók is igyekeznek élhető körülményeket teremteni, éppen a napokban indult útjára egy új, biztató kezdeményezés: megállapodás született a vendéglátósokat képviselő Közös Erzsébetvárosért Egyesület és az önkormányzat között. Ennek lényege, hogy az üzlethelyiségek zárása után az egyesület négy főt fizet a kerület számára, akik hajnalban takarítják az utcát, hétvégente pedig ugyanannyi vagyonőrt biztosítanak, mint ahány rendészt az önkormányzat kivezényel. Készek arra is, hogy az egyik leginkább zavaró tényezőt, a gyakran 30-50 fős, hangos csoportokból álló, szervezett kocsmatúrákat korlátok közé szorítsák.
HIRDETÉSAz a mintegy 300 vállalkozás, ami mostanáig (a Covid után vagy alatt) nem zárt be a negyedben, fontos gazdasági erőt képvisel, 5-6 ezer embernek adnak munkát közvetlenül, közvetve pedig fellépőket, beszállítókat foglalkoztatnak, így a Közös Erzsébetvárosért Egyesület képviselője, Nádas Patrik szerint összesen körülbelül 10 ezer munkahelyet teremtenek. Ebben van némi szezonalitás: a nyári időszak lecsengésével az alkalmazottak száma mintegy 15-20 százalékkal visszaesik.
Egy organikusan kialakult bulinegyedről van szó, amely automatikusan hozza magával azokat a kérdésköröket, amelyek érintik az itt lakókat, a vállalkozókat, az itt dolgozókat és mindenki mást. Azt szeretnénk, hogy ha van erre lehetőségünk, akkor tudjunk tenni azért, hogy a lehető legjobb eredményt hozzuk ki, ami az önkrományzatnak számít, az természetesen nekünk is."
Tudósítónk így összegezte a helyzetet: "A bulinegyednek nevezett rész tulajdonképpen alig 8 utca Belső-Erzsébetvárosban, ahol forgalmasabb napokon megfordul akár 25-30 ezer ember is. Az itt élők nagy része csöndet és nyugalmat szeretne, a turisták szórakozni akarnak, van, aki kulturáltan, és őket is zavarják a gátlástalanul viselkedők, a vendéglátósok pedig nyilvánvalóan minél több vendégben reménykednek. A polgármester szerint a hatóságok segíthetnének többet. Mindenkinek igaza van, és senki sem boldog maradéktalanul. Egy biztos: a bulinegyed problémái a jó kezdeményezések ellenére sem fognak egyik napról a másikra megoldódni."