NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Uniós szinten kifejezetten magas a hazai infláció

A Debreceni Nagypiac vásárcsarnoka - a zöldségek és gyümölcsök különösen sokat drágultak
A Debreceni Nagypiac vásárcsarnoka - a zöldségek és gyümölcsök különösen sokat drágultak Szerzői jogok Oláh Tibor/MTI
Írta: Magyar Ádám
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A KSH csütörtökön publikálta a tavalyi évre vonatkozó adatokat. A 3,3 százalékos infláció mellett az élelmiszerárak több mint 7 százalékkal emelkedtek.

HIRDETÉS

Több mint 7 százalékkal nőttek az élelmiszerárak Magyarországon 2020-ban az előző évhez viszonyítva, az infláció pedig 3,3 százalékos volt. Ez a cseh, lengyel és román adatnál is magasabb, az eurózónában pedig az 1 százalékot sem érte el a fogyasztói árak növekedése. A jegybanki 3 százalékos inflációs céltól viszont nincs messze a tavalyi eredmény, amelynél alacsonyabbra idén sem számíthatunk.

Nyilvánosságra hozta a Központi Statisztikai Hivatal a tavaly decemberi, valamint a 2020-as éves inflációs adatokat. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,3, 2020-ban pedig az előző évhez képest átlagosan 3,3%-kal nőttek. 2020. decemberében a fogyasztói árak átlagosan 2,7%-kal voltak magasabbak a 2019. decemberi adatnál.

2019. decemberéhez viszonyítva, 12 hónap alatt az alábbi változások történtek:

Az élelmiszerek ára 4,9, ezen belül az étolajé 13,7, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 11,8, a cukoré 11,7, a munkahelyi étkezésé 10,2, a párizsié és kolbászé 7,8, a liszté 6,8%-kal emelkedett. A sertéshús ára 3,9, a baromfihúsé 0,9%-kal csökkent. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 8,8, ezen belül a dohányáruk 14,4%-kal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 2,8%-kal többet, az üzemanyagokért 4,5%-kal kevesebbet kellett fizetni.

2020-ban az előző évhez képest így alakultak az árak:

A fogyasztói árak átlagosan 3,3%-kal emelkedtek, ezen belül a legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak, 7,2%-kal. A szeszes italok, dohányáruk ára 6,9, a szolgáltatásoké 2,9, a tartós fogyasztási cikkeké 1,4, a háztartási energiáé 0,3%-kal nőtt. A ruházkodási cikkek ára átlagosan nem változott, az egyéb cikkeké 0,9%-kal mérséklődött. A fogyasztói árak a nyugdíjas háztartások körében átlagosan 3,8%-kal emelkedtek.

A térségben is magasnak számít a magyar infláció

Az eurózónában a 2020-as infláció az 1 százalékot sem éri el, de a magyar adat a térség országaival összehasonlítva is magas.

„Az euróövezet egészéhez viszonyítva ez lényegesen magasabb. A régiós összehasonlítást tekintve is azt lehet mondani, hogy ha a decemberi adatokat nézzük, vagy akár az éves átlagos inflációt, mindkettő valamivel magasabb, mint a cseh, a lengyel vagy a román infláció" - mondta Jobbágy Sándor, a Concorde Értékpapír Zrt. szenior makrogazdasági elemzője az Euronewsnak. 

Máthé Zoltán/MTI
Kínálat egy hazai élelmiszerüzletbenMáthé Zoltán/MTI

A szakértő szerint inflációs szempontból nagyon változékony volt a 2020-as év, és ez a legtöbb termékcsoportra és szolgáltatásra igaz volt. Természetesen elsősorban a járványhelyzet, és az ezzel összefüggő korlátozások miatt volt nagy az ingadozás. Év közben láttunk 4 százalék közeli inflációs adatot, de az év végén azért már 3 százalék alatt volt az érték. 

„A korlátozások által érintett szolgáltatások esetén is nagyobb ingadozásokat láttunk. A járvány miatt volt egy árcsökkenés először, majd ezt követően a nyár folyamán, amikor lehetőség volt bizonyos szolgáltatásokat újraindítani, akkor jelentős, bár valószínűleg átmeneti áremelkedést lehetett látni" - tette hozzá.

A jegybanki cél nincs messze

Jobbágy Sándor szerint a régióban többek között azért is magasabb az infláció, mint az eurózónában, mert a béremelkedés üteme kifejezetten jelentős volt az elmúlt években.

„Ez a válság előtt Magyarországon is kétszámjegyű növekedést mutatott. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a keresletérzékeny része az inflációnak jobban növekedjen, mint az euróövezetben. A válság miatt a korábbi munkaerőhiány helyett most inkább a munkanélküliség került fókuszba, ez megváltoztatta a bérezési folyamatokat, így ez a hatás most csökkenőben van" - magyarázta a Concorde Értékpapír Zrt. szakértője. 

A Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos inflációs célt határozott meg, ettől nincs messze a tényleges érték. 

Sokan magasabbnak érzik az inflációt

A Központi Statisztikai Hivatal és az MNB is számol maginflációs mutatókat. Ezek jobban jelzik azt, hogy mik az alapvető inflációs folyamatok, például annak köszönhetően, hogy egyes ingadozó árakat kitisztítanak az adatokból. A maginflációs mutatók jellemzően magasabbak voltak, mint a teljes inflációs szám. A KSH-nál éves az éves átlag 4,1% volt.

Sokan azonban úgy érzik, hogy a valóságban ennél is drasztikusabb az áremelkedés.

„Én a piacon vásárolom a húst, ott szinte a duplájára emelkedett. Ami eddig 1200 forint volt, az most már kétezren felül van" - mondta példaként egy éppen bevásárolni igyekvő hölgy a Váci úton. Mások szerint az adatok tükrözi a valóságot, csak néhány esetben volt kiugró áremelkedés.

Máthé Zoltán/MTI
A húsokon is sokan érzik a drágulástMáthé Zoltán/MTI

„Mivel az élelmiszerárak növekedési üteme az utóbbi időszakban volt, hogy kétszerese volt a teljes inflációnak, ezért természetes, hogy a háztartások által érzékelt inflációs ütem magasabb, mint a statisztikai hivatal által kimutatott infláció. De figyelembe kell venni azt is, hogy a statisztika egyetlen számba tömöríti az egész gazdaságra jellemző inflációs folyamatot. Eközben természetesen mindannyiunknak más a fogyasztói kosara" - mondta erről Jobbágy Sándor.

A járvány miatt jobban fáj az áremelkedés

Az infláció súlyosbítja a koronavírus-járvány hónapok óta halmozódó gazdasági következményeit. Egy budapesti zöldségesüzlet eladói szerint látszik, hogy egyes embereknek kevesebb pénzük van, mint korábban.

HIRDETÉS

„Van valóban egy réteg, aki elveszítette a munkáját, és ők megfontoltabban vásárolnak. Jobban megnézik az árakat, vagy kevesebbet vásárolnak" - mesélte az Euronewsnak Horváth Zoltánné. Az áremelkedéssel egyébként ők is szembesülnek, a kígyóuborkának és a jégsalátának például az elmúlt pár hétben 50-60 százalékkal nőtt meg a nagykereskedelmi ára azon a nagybani piacon, ahol ők vásárolnak. Férje, Horváth Zoltán úgy látja, hogy tavaly jelentősebb volt a drágulás, mint az elmúlt években, különösen a külföldről behozott zöldségek és gyümölcsök esetében.

A tavalyi évet rekordot jelentő költségvetési hiánnyal zárta Magyarország. Decemberben 2250 milliárd forintos lyuk keletkezett a büdzsében, a Portfolio.hu szerint ilyenre évtizedek óta nem volt példa. Éves szinten az államháztartás hiánya meghaladta az 5500 milliárd forintot, és nagyjából a GDP 9 százalékát tette ki.

A GDP-csökkenés mértékét nagyjából 6 százalékra becslik 2020-ban. Idén a korlátozások fokozatos elhagyása miatt várhatóan javulni fognak a mutatók, de a gazdaság beindulásával ismét 3 százalék feletti inflációra lehet számítani, és 2021-ben valószínűleg a gazdaság teljesítménye még nem éri el a járvány kitörése előtti szintet.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az elmúlt 30 év legmagasabb inflációja Németországban

IMF: a vártnál kisebb növekedés jöhet

Betiltaná a kormány, hogy a 18 év alattiak energiaitalt vehessenek