Fokozta agresszív külpolitikáját, feszültséget keltve ezzel a régióban és az EU-val, hadserege segítségével folytatja új, terjeszkedő külpolitikáját,
Recep Tayyip Erdoğan török elnök 2020-ban fokozta agresszív külpolitikáját, feszültséget keltve ezzel a régióban és az EU-val.
Márciusban azzal uralta a szalagcímeket, hogy az Isztambulban található ikonikus Hagia Sophia múzeumot - amelyet eredetileg katedrálisként alapítottak - átalakíttatja mecsetté.
Egyesek ezt a konzervatív nacionalisták összefogására és az ország gazdasági zűrzavarának elfedésére tett kísérletnek tekintették, amelyet súlyosbított a líra szabad esése és a világjárvány.
Nemzetközi viszonylatban az emlékmű mecsetté alakítását megdöbbenéssel fogadták, kritikát fogalmazott meg a pápa és a görög ortodox egyház vezetői is, akik virrasztást tartottak az általuk „gyásznapnak” nevezett éjszakán.
A kulturális összecsapás októberben tovább aszkalálódott. A francia történelemtanár meggyilkolása után Emmanuel Macron kampányt indított Franciaország világi értékeinek megvédéséért a radikális iszlámmal szemben. És megismételte, hogy támogatja bármely vallási vezetőről készült karikatúra bemutatását.
Ankara a francia áruk bojkottjára szólított fel, Erdogan pedig iszlámellenességgel vádolta Macront.
A török elnök egy gyűlésen azt mondta, hogy a francia elnöknek ellenőriztetnie kellene a mentális állapotát.
Ez a csatározás jóval túlmutat a vallás kérdésein. Macron mindig is ellenezte Erdogan hatalmi törekvéseit.
Franciaország és Törökország viszálya több konfliktus miatt éleződött. Örményország és Azerbajdzsán közötti Hegyi-Karabah, Szíria, Líbia és a Földközi-tenger keleti részén fennálló tengeri jogok miatt.
A feszültség még tovább nőtt, amikor Törökország egy vitatott területre küldte az Oruç Reis hajót potenciálisan gazdag olaj- és gázlelőhelyek után kutatni.
Görögország és Törökország kapcsolata évtizedek óta bizonytalan és időről időre kiéleződik. Az energiaforrások és a tengeri határok kérdésében az Európai Unió Görögországot támogatta, és törvénytelennek ítélte Törökország fúrásait a Földközi-tenger keleti részén.
Ankara kitartott amellett, hogy saját kizárólagos gazdasági övezetében dolgozik. Törökország és Görögország mozgósította haditengerészetét és légi-erejét, ami felerősítette az esetleges katonai konfliktus miatti aggodalmakat.
Ez további megterhelést jelentett az amúgy is törékeny kapcsolatában az EU-val. Törökország NATO-tag, kereskedelmi partner, és az ország migránsok millióit fogadta be. Erdogan a múltban már fenyegetőzött azzal, hogy kinyitja Európába vezető kapuit a migránsok előtt.
A semleges Törökország és Kemal Atatürk ideje már rég elmúlt, Erdogan hadserege segítségével folytatja új, terjeszkedő külpolitikáját, amely az "Egyedül mindenki ellen" mottót követi.