rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Ír kormányfő: "aggodalommal tölt el a magyarok és a lengyelek hozzáállása"

euronews_icons_loading
Ír kormányfő: "aggodalommal tölt el a magyarok és a lengyelek hozzáállása"
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

Négy éven át a brexit határozta meg Európát, de az utóbbi néhány hétben egyre inkább úgy tűnt, hogy végre pont kerülhet az EU és az Egyesült Királyság viszonyára, egy megállapodás formájában. Igen ám, de milyen áron? És mi lesz, ha a tárgyalások megfeneklenek? Dublinból az ír kormányfő, A Global Conversation vendége ezúttal Micheal Martin ír miniszterelnök.

Euronews: Talán ezen a ponton már mondhatjuk, hogy a tárgyalások így is extra hosszan zajlanak. Meddig fog az EU tárgyalni Ön szerint?

Micheal Martin: Néha a jó eredményhez extra idő kell. Fontosnak tartom, tekintve egy esetleges "no deal" rendkívül jelentős következményeit... az Egyesült Királyság, Írország és Írország gazdaságát tekintve mondhatom, hogy minden percet ki kell használnunk, hogy elérkezzünk egy megegyezéshez.

Mert kimondom nyíltan: a "no deal" véleményem szerint rendkívül romboló lesz az Egyesült Királyság gazdaságára nézve, sőt egész Európára. A politikusoknak kötelességük tenni valamit azoknak az emberek érdekében, akiket képviselnek.

EN: Már majdnem azon a ponton vagyunk, amikor nem lesz lehetséges, hogy minden tagállam ratifikálja az egyezményt, és hogy a parlament elmondja a véleményét a megállapodásról. Szóval, mi fog történni, ha még egy hétig eltart? Lesz-e áthidaló megoldás? Esetleg lehet-e alkalmazni a januári ratifikáció előtt elfogadott megállapodást? Mi történhet a közeljövőben?

MM: Nézze, leginkább az lebeg a szemünk előtt, hogy az EU és az Egyesült Királyság olyan egyezségre jut, amely minden szempontból kielégítő, ami a jövőbeni viszonyukat illeti.

Európa képes arra, hogy megfelelő ratifikációs eljárásokat dolgozzon ki. Tisztában vagyok vele, hogy az idő fogy. De hiszem, hogy bizonyos mértékű kreativitással megkönnyíthetjük a ratifikációt, esetleg több szakaszban. Alapvetően azt gondolom, hogy békés úton érhető el egy eredményes megállapodás.

EN: A megoldatlan kérdésekből természetesen több van, például a halászat területén, ahol nagyon kevés előrelépés történt március óta, aztán ott vannak az egyenlő versenyfeltételek, az állami támogatások no meg a kormányzás kérdése. Mesélne egy kicsit arról, hogy ezek éppen milyen fázisban vannak, és mi az, ami olyan rossz stádiumban van, hogy csekély a remény rá, hogy megoldódjon?

MM: Azt hiszem, mindannyian felismerjük mindkét fél félelmeit, például az állami támogatások alkalmazásával kapcsolatban, és így tovább.

De úgy gondolom, az egyenlő versenyfeltételek között létezik egy leszállási zóna, amely egy olyan vitarendezési mechanizmushoz vezet, amely lehetővé teszi mindkét fél számára, hogy reagáljon, ha valamelyikük megsértette a megállapodást.

Úgy gondolom, hogy mindenekelőtt bizalomra van szükség, a bizalom újjáépítésére az Európai Unió és az Egyesült Királyság között. A szilárd bizalomra alapozva működhet a legjobban az Egyesült Királyság és Európa jövőbeni kapcsolata.

EN: Arra gondolok, hogy mennyire súlyosan sérült ez a bizalom, ha az elmúlt négy év tárgyalásaira tekintünk, azok milyenségére? És ami a legfontosabb, maga a belső piaci törvényjavaslat, amelyet ha elfogadnak, valószínűleg megsértik a ír protokollt?

MM: Én úgy látom, hogy a brit belső piaci törvény ledózerolta már a bizalmat. Mindazonáltal úgy gondolom, hogy az Európai Unió kimért válasza fontos volt itt a kérdések rendezése és a jövőbeni kereskedelmi tárgyalások tényleges tartalmának középpontban tartása szempontjából. Mert ha egy jövőbeni kereskedelmi kapcsolat megszervezhető, akkor ennek semlegesítenie kell az Egyesült Királyságban a vétkes záradékokat a piaci számla szempontjából, és nem lenne szükség az újbóli bevezetésre. Tehát úgy látom, hogy ezt mértéktartóan, megfelelő módon kezelték, tekintettel arra, hogy milyen sok minden forog kockán a brexit szempontjából.

EN: Ön azt állítja, hogy ezeket a kikötéseket egy kereskedelmi megállapodás semlegesítené. Az Egyesült Királyság mégis azt mondja, bármi is legyen, nem fogják eltávolítani ezeket a záradékokat. És ezt mondja az EU is. Ez előfeltétel. Nem így van? Nem helyes? Úgy értem, az Egyesült Királyság eléggé határozottan közölte, hogy nem vonják vissza a jogszabályoknak ezt a részét.

MM: Igen, azt hiszem, ezt lépésről lépésre kell megtennünk. És azt hiszem, azt is ki kell emelni, hogy a brit Lordok Háza nagyon is határozott ítéletet hozott a szabálysértési záradékokról és magáról a törvényjavaslatról. Maga a törvénytervezet eddig is nagyon kanyargós utat járt be, annak ellenére, hogy például Skócia és Wales kapcsán, valamint a Brit Tanács legutóbbi ülésén ez nagyon egyértelművé vált. De én valahogy úgy látom, hogy a megállapodás lényege az, hogy ha nagyon életképes jövőbeni kereskedelmi kapcsolatunk van az Egyesült Királysággal, akkor abból még sok minden lehet. Persze sok aggály is van ezzel kapcsolatban.

EN: Továbblépve más európai kérdésekre: Júliusban jött a hír arról a példátlan pillanatról, amikor megegyeztünk az EU költségvetésében és a 750 milliárd eurós mentőalapban. Két ország van, amely ezt kifogásolja, amely leállítja a haladást, miközben sok tagállamnak tényleg hozzá kellene férnie ehhez a pénzhez. Mi a véleménye Magyarország és Lengyelország múlt heti lépéséről?

MM: Nagyon, nagyon csalódott vagyok. Szerintem indokolatlan. Ez egy nagyon jelentős pénzügyi csomag. Történelmi áttörést jelentett az adósság kollektivizálása és az összes állam összefogása annak érdekében, hogy pénzt gyűjtsenek a piacokon. És sajnálatos, hogy ez most lelassult két olyan tagállam miatt, amelynek gondjai voltak a Parlament és a Tanács között létrejött megállapodással.

EN: Ami ezeket az országokat illeti, akadályt gördítenek a tagállamok elé, a pénzhez való hozzáférésben, illiberális demokráciákat gyakorolnak, csökkentik az LMBTQ-közösségek és a menekültek jogait. Magyarországról az ottani kormány elüldözött egy nemzetközi hírű egyetemet. Mindkét ország következetesen megsérti a jogállamiságot, pedig csak arra kérik őket, hogy egyszerűen tartsák be az alapvető jogszabályokat. Ön mit gondol erről a két országról?

MM: Azt, hogy vissza kéne vonni nyilatkozatukat, elhárítva az akadályt a csomag elől, biztosítva a tagállamok hozzáférését a pénzhez. Én úgy látom, hogy a szerződés az alapvető uniós értékek aláásásával foglalkozik. Nagy aggodalommal tölt el a tagállamok hozzáállása, különösen például Lengyelországé, az utóbbi időben az LMBTQ-kérdésekkel kapcsolatban. Írországban ez nagyon sokak számára elfogadhatatlan. És tágabb értelemben véve azt mondanám, hogy vannak olyan mechanizmusok a szerződésen belül, ahol az EU értékeinek bármilyen szintű sérülésével bizony foglalkozni kell. És ez a lényeg, azt hiszem.

Az én szememben, tekintettel a járvány okozta válság súlyosságára, nagyon fontos, hogy ezeket a fennmaradó akadályokat elhárítsuk. És azt gondolom, hogy a tagállamoknak tisztában kell lenniük a többi tagállam valódi nézeteivel ezekben a kérdésekben.