Egyesével reagált a rendkívüli jogrend alatt benyújtott törvény-és alkotmánymódosításokat ért kritikákra a kancelláriaminiszter.
HIRDETÉSTöbb, a veszélyhelyzettel egyidőben beterjesztett törvény- és alkotmánymódosításról is szót ejtett Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az online formában megtartott Kormányinfón, és röviden reagált az azokat érintő kritikákra.
Miért kell a járvány kellős közepén módosítani a választási rendszert és az alkotmányt?
Gulyás erről azt mondta, hogy a kormány a munkavállalást nem korlátozta, így a parlamentnek is el kell látnia a feladatát, a képviselőknek is meg kell dolgozniuk a fizetésükért.
(A kifejezetten ellentmondásos döntések kapcsán sem társadalmi vitát nem lehet lefolytatni, sem tüntetni nem lehet azok ellen, miután a gyülekezési jogot gyakorlatilag felfüggesztette a rendkívüli jogrend.)
Alkotmány- és törvénymódosítás az örökbefogadásról
A kedd éjszaka benyújtott salátatörvény belefoglalná az Alaptörvénybe, hogy az "az apa férfi, az anya nő". Ezzel párhuzamosan az igazságügyminiszter az örökbefogadásról szóló törvényt is módosítaná, amely az egyedülálló kérelmezők számára a családpolitikáért felelős miniszter, vagyis Novák Katalin kivételes engedélyéhez kötné az örökbefogadást. Mindkét lépésre azért lehetett szükség, hogy kizárják az egynemű párokat, akik bizonyos régiókban ezen a kiskapun keresztül fogadhattak örökbe.
Gulyás azt a véleményét fejtette ki, hogy "általánosságban egy gyerek testi-lelki fejlődését az szolgálja, ha van édesanyja és édesapja", de lehetnek kivételes esetek, ezért maradt meg a lehetőség, hogy a miniszter kivételt tegyen.
Vagyonkezelő alapítványok és a közpénz definíciójának alkotmányos szűkítése
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozását, működését, megszüntetését sarkalatos - vagyis 2/3-os - törvényben lehetne szabályozni ezután. Ez azt jelenti, hogy a kormánypártok által kőbe vésett vagyonkezelő alapítványi struktúra, amelynek a rendelkezésére százmilliárdos nagyságrendben bocsátottak állami vagyont, teljesen kikerül az országgyűlés és a kormány irányítása alól, amennyiben annak nincsen alkotmányozó többsége. A rendelkezésére bocsátott vagyon pedig - az alkotmánymódosítás jegyében, amely szerint "közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése" - elveszíti közpénz jellegét.
Gulyás erről azt mondta, hogy a joggyakorlatban egyértelmű igény volt egy meghatározott közpénzfogalomra, és semmilyen szűkítésről nincs szó, sőt éppen a lehető legtágabb és átláthatóságot garantáló a javasolt definíció.
Ez nem igaz, mert az új - alkotmányba vésett - definíció szerint a közpénz azonnal elveszíti a közpénz jellegét, amint megkapja például egy állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, mondjuk a Szerencsejáték Zrt. Innentől kezdve csak azt lehet vizsgálni, hogy az állam formailag jogszerűen adta-e át a forrásokat különböző jogi entitásoknak - hogy azok hogyan és mire költik, már rejtve maradhat a nyilvánosság elől.
A választási törvény módosítása
A parlament elé kerülő javaslat szerint egy pártnak a választáson 27 helyett ezután 50 körzetben egyéni képviselőt kell indítania ahhoz, hogy országos listát indíthasson. Ez gyakorlatilag arra kényszeríti az ellenzéki pártokat, hogy mindenképpen inkább egy és ne két (MSZP-DK, MOMENTUM-JOBBIK-LMP) közös listában gondolkodjanak. Az egy közös lista viszont jelentősen csökkenti az ellenzéki pártoknak jutó kampánytámogatás mértékét.
Gulyás Gergely erről azt mondta, hogy az új szabályozás a kamupártok kiszűrésére szolgál, "az égvilágon semmi köze nincs az ellenzéki pártok indulásához", mivel azok úgyis egy vagy két közös listában gondolkodtak.
A kétlistás megoldást ellehetetleníti a módosítás, mert az ellenzéki pártok nem elosztani akarják, a 106 egyéni képviselői helyre kik pályázzanak, hanem előválasztásokat akarnak tartani, azonban ebben az esetben semmi nem garantálja, hogy mindkét listának lesz 50 egyéni képviselőjelöltje. Más kérdés, hogy az ellenzéki pártok - amelyek egyhangúan elítélték a módosítást - eddig is inkább hajlottak az egy lista felé.