EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Módosította a választási törvényt a Fidesz

Szavazás a magyar parlamentben
Szavazás a magyar parlamentben Szerzői jogok Attila Kovacs/MTI - Media Service Support and Asset Management Fund
Szerzői jogok Attila Kovacs/MTI - Media Service Support and Asset Management Fund
Írta: Horváth Ferenc
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Egy évvel az önkormányzati választás előtt átírta a választási szabályokat a Fidesz. Megnehezítették az ellenzék koordinált jelöltállítását, eltörölték az időközi választás lehetőségét a választás előtti egy évben, és nem lehet feloszlatni a képviselő-testületeket sem ebben az időszakban.

HIRDETÉS

A parlament 130 igen és 51 nem szavazat mellett kedden megszavazta azt a Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvényjavaslatot, amely a választási törvényt módosítja, és hatással lesz a 2024-es önkormányzati és az európai uniós választásra is. A két választást az Országgyűlés tavalyi döntése nyomán egy napon tartják: 2024. június 9-én.

Az új jogszabály szigorúbb feltételekhez köti a kompenzációs listaállítást. A tízezer főnél nagyobb településeken ugyanis ahhoz az egyéni körzetek legalább kétharmadában kellene jelöltet állítania egy pártnak.

A fővárosban is hasonló szabály érvényesül majd: azok a szervezetek lennének jogosultak kompenzációs lista benyújtására, amelyek a kerületek kétharmadában polgármester-jelöltet állítottak.

Ez szűkíti az ellenzéki pártok lehetőségeit, mivel az eddigieknél szorosabb együttműködést kíván tőlük. Eddig két párt vagy pártszövetség feloszthatta a városok egyéni kerületeit úgy, hogy csak egy vagy két kerületben kellett egymás ellen indulniuk (a szabály ugyanis az volt, hogy a kerületek „több mint felében” kellett jelötlet állítani a listához). A jövőben viszont a körzetek kétharmadát kell majd lefedni.

László Róbert, a Political Capital választási szakértője arról beszélt a Telexnek, hogy ez megnehezítheti az ellenzéki tárgyalásokat, hiszen az eddigi szabályok alapján két kompenzációs listát is állíthattak volna a pártok anélkül, hogy egy-két körzetnél több helyen muszáj lett volna egymás ellen is elindulni. A módosítás után kénytelenek lesznek az ellenzéki pártok egy listát állítani, ha csak nem akarnak a körzetek legalább harmadában egymásra indulni, amiből a Fidesz jöhetne jól ki. 

Eltörlik az időközi választásokat, hosszabb lehet az átmeneti időszak egy polgármester lemondása után

A törvény arról is rendelkezik, hogy a jövő évi önkormányzati választás előtt már csak azokat az időközi választásokat tartanák meg, amelyeknél 50 napnál kevesebb van hátra a választás időpontjáig, vagyis azokat, amelyekben már elkezdődött a kampány.

A jövőben pedig, ha a választás előtti egy éven belül szűnne meg egy egyéni önkormányzati képviselő mandátuma, nem lehetne időközi választást kiírni, helyette a kompenzációs listákról töltik fel az üres képviselő-testületi helyeket. A törvénymódosítás szerint hasonló szabály vonatkozik majd az országgyűlési választásokra is, a választás előtti egy évben már nem lehet majd időközi választást kiírni, a kieső egyéni jelölt helyére a pártlistáról kerülhetne be egy képviselő

Valamint április 1-jétől nem lehet feloszlatni a képviselő-testületeket sem a jövő évi választásig.

Egyelőre nem világos, hogy mi lesz Mátraszentimrén és a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Füzérradványon, ahol már feloszlatta magát a képviselő-testület. Az ötvennapos kampányidőszak még nem kezdődött el, így a törvénymódosító szövege szerint elvileg egyik helyen sem tartanák meg az időközit. Csakhogy ez azt jelentené, hogy jövő októberig irányítás nélkül maradna a két település – írja a Telex.

A panasztörvény is módosult – homályosan

Az Országgyűlés szavazott az úgynevezett panasztörvényről is – az áprilisban elfogadott jogszabályból kikerült az a rendelkezés, amely szerint nem csak korrupciós ügyekkel kapcsolatban lehetne névtelen bejelentéssel élni az állami és önkormányzati szervek felé, hanem "a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel" is. A köztársasági elnök a törvényt megfontolásra visszaküldte a parlamentnek. Novák Katalin indoklása szerint a megfogalmazás homályos, gyakorlati alkalmazhatósága kétséges. A törvény elfogadására azért volt szükség, mert a kormány Európai Uniós vállalásai között szerepelt a korrupciógyanú anonim bejelentésének lehetősége.

A jövőben nem büntetendő a rágalmazás, becsületsértés – ha a médiában hangzik el

Elfogadta a parlament a Büntetőtörvénykönyv (Btk.) módosítását is 129 igen és 57 nem szavazattal. A Kocsis Máté (Fidesz) frakcióvezető és Halász János (Fidesz) frakcióvezető-helyettes által jegyzett módosítás alapján a jövőben nem lesz büntethető rágalmazás és becsületsértés miatt az, aki a bűncselekményeket közügyek szabad megvitatásakor, sajtótermékben vagy médiaszolgáltatás útján követi el, feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására. A sértettek a jövőben már csak sajtó-helyreigazítási eljárásban, illetve személyiségi jogi perben követelhetnek anyagi és erkölcsi jóvátételt rágalmazás és becsületsértés esetében.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az Országgyűlés megkezdte a vitát a választási törvény átírásáról

Kavarás a választási törvény körül: mire lesz ez jó?

Gulyás: a választási törvény módosításának semmi köze az ellenzékhez