Az előző, 2016-os amerikai elnökválasztáson a korai voksolás első öt napjában csak hatmillió szavazat gyűlt össze.
Már 30 millió szavazat összegyűlt az amerikai elnökválasztáson, amely lehetővé tesz korai voksolást, amikor az állampolgárok a megyéjükön belül bármelyik szavazóhelyiségben leadhatják voksukat, nem csak az állandó lakóhelyük szerinti szavazókörzetben. A legutóbbi, 2016-os elnökválasztás idején azonos idő alatt alatt mindössze hatmillió szavazat gyűlt össze.
A mindkét jelölt számára sorsdöntő Floridában, amely 29 elektori szavazatot jelent - és az elmúlt fél évszázadban mindig az lett az elnök, aki ott nyert -, már az első nap kígyózó sorokban vártak arra a helyiek, hogy állást foglalhassanak ebben a kiélezett helyzetben Donald Trump vagy Joe Biden mellett.
Egy fiatal nő szerint ez egy nagyon fontos választás. Úgy érzi, hogy az amerikai demokrácia a tét, és nagyon felkavaró számára, hogy lehetősége van befolyásolni a helyzet alakulását. Nem mindenütt adnak alkalmat arra, hogy az ember éljen ezzel a jogával - tette hozzá.
Egy floridai férfi azt mondta, igaz amerikainak érzi magát, személyesen akarta leadni a voksát. Nem bízik a levélszavazásban, el akart jönni, és saját kezével bedobni a szavazócédulát.
Eközben Donald Trump és Joe Biden kampánystábja azon vitatkoznak egymással, milyen feltételekkel álljanak ki az elnökjelöltek végső szópárbajukra csütörtökön.
Az elnök csapata elfogultsággal vádolja az NBC moderátorát mondván, hogy Biden érdekében hagyta ki a témák közül a külpolitikát. Donald Trump egyenesen radikális demokratának nevezte Kristen Welkert hétfőn Arizónában. Biden emberei szerint pedig Donald Trump az, aki el akar kerülni kérdéseket, főleg azokat, amelyek katasztrofális járványkezelését érintik.
A még érvényes elképzelés szerint a másfél óra 15 perces részekre lesz osztva. Minden etap elején egyiküknek lesz két perce, hogy vázolja elképzelését, és ez idő alatt a másik mikrofonját kikapcsolják. A két perc elteltével indulhat a vita. A témákat az NBC újságírója, Kristen Welker választotta ki: családpolitika, faji kérdések, éghajlatváltozás, nemzetbiztonság, kormánypolitika.
A hátra lévő két hétben a jelöltek ingadozó államokért küzdenek, vagyis olyanokért, amelyeket még sem a republikánus, sem a demokrata párt nem volt képes egyszer s mindenkorra maga mellé állítani.