Pennsylvania kormányzója egyike volt Kamala Harris kiszemelt jelöltjeinek az alelnöki posztra 2024-ben. A biztonsági átvilágítás során sértő és nyugtalanító kérdéseket kapott, különösen mert ő volt az egyetlen zsidó jelölt a szóba jövők között.
Josh Shapiro memoárjában azt írja, hogy Kamala Harris alelnöki átvilágító arra kérdezett rá, volt-e „izraeli kettős ügynök”, és többször bombázta Izraellel kapcsolatos kérdésekkel. Shapiro ezt sértőnek és problémásnak ítéli, új fényt vetve a demokrata párton belüli Izrael-vitákra.
Kicsoda Shapiro?
Josh Shapiro a Demokrata Párt egyik leggyorsabban felemelkedő, ugyanakkor politikailag „rövid múlttal” rendelkező sztárja, aki 2028-ban erős esélyes a párt elnökjelöltségére. Pennsylvania kormányzójaként szokatlanul magas, 55–60 százalék feletti népszerűségi mutatókkal vezette a klasszikusan megosztott, billegő-csatatér államot. Sikere jórészt annak köszönhető, hogy inkább szakszerű és konfliktuskerülő stílust vitt a kormányzásba, tudatosan kerülve az országos kultúrharcok olykor idegbeteg élvonalát.
Ez év novemberében Shapiro posztja is újraválasztásra kerül, amelyre már bejelentette indulási szándékát. Jelenleg magasan vezet valószínű republikánus ellenfele, Stacy Garrity előtt több felmérésben is.
A gázai háború ügyében Shapiro következetesen Izrael önvédelemhez való jogát hangsúlyozta, és többször nyilvánosan elítélte a Hamászt, terrorista szervezetként nevezve meg. Ugyanakkor később – részben a demokrata bázison belüli nyomás hatására – finomította retorikáját, és beszélt a palesztin civil áldozatok védelmének szükségességéről is.
Kritikusai szerint Izrael-párti megszólalásai „túl határozottak” voltak a párt szélsőbaloldali szárnyához képest, míg támogatói éppen ezt tekintették „politikai gerincnek”.
Shapiro nem külpolitikai héja, nem washingtoni bennfentes és nem is Izrael-politikai ideológus, hanem alapvetően közgazdász és társadalomkutató. Mégis lojalitási gyanúval szembesült egy olyan ügyben, amelyben álláspontja nagyjából megegyezett az amerikai fősodorral.
Miről mesél Shapiro új könyvében?
Az alelnökjelölt szerint az átvilágítási meghallgatások során az Izrael-kapcsolatok kimondott hangsúlyt kaptak. Egy Harris-stábtag, aki mellesleg a Fehér Ház jogtanácsos is volt, bizonyos Dana Remus feltette neki azt a kérdést, hogy dolgozott-e valaha az izraeli titkosszolgálat fedett ügynökeivel, Shapiro visszakérdezett, hogy hogyan tudna ilyenről beszámolni, ha valaki „fedett ügynök” volt.
A stábtag erre azt felelte, hogy „nos, meg kell kérdeznünk.” (Itt érdemes megemlíteni, hogy a Harris stábot jogos kritika érte amiatt, hogy állami alkalmazottakat használ a kampányban, ami olyan előny a számára, amit ellenfelei nem tudnak igénybe venni.)
No de miért is kell? A kormányzó, aki az egyetlen zsidó jelölt volt a végső körben, nem tudta megfejteni, hogy vajon más jelölteknek is hasonló kérdéseket tettek-e fel, vagy csak őt „grillezték” ilyen módon.
A kérdés jogilag nem példa nélküli, mert magas szintű politikai pozíciók betöltése előtt a jelölteket rutinszerűen megvizsgálják külföldi kapcsolataik és az esetleges idegen befolyás szempontjából. Ugyanakkor Shapiro hangsúlyozza, hogy a szóban forgó megfogalmazás („izraeli kettős ügynök”) számára különösen sértő volt, és mint zsidó jelöltet a téma erőltetése érzékenyen érintette.
A kérdés felvetése különösen éles volt a Demokrata Párt köreiben. 2024-ben a gázai kérdés az amerikai külpolitikát befelé fordította, és az egyetemi kampuszokon zajló Hamász-párti demonstrációk már súlyos belbiztonsági kérdéseket vetettek fel. Shapiro memoárja azt érzékelteti, hogy az Izraellel kapcsolatos kérdések és viták a biztonsági vizsgálat során túlnőttek a megszokott kérdések keretein.
Sokak szerint Harris végül a rossz lóra tett
Bár Shapiro népszerű volt a Demokrata Párt mérsékelt szárnyán és vezető szereplőként számoltak vele, végül Minnesota kormányzóját, Tim Walz-t választották Harris alelnök-jelöltjének (ticket). A Harris–Walz páros végül vereséget szenvedett Donald Trump ellen a 2024-es elnökválasztáson.
A demokrata döntéshozatal mögött több elemző szerint választástechnikai megfontolások álltak. Tim Walz Minnesota kormányzójaként egy olyan államot képviselt, ahol az Egyesült Államok egyik legnagyobb és politikailag aktív muszlim közössége él, különösen a minneapolisi–st. pauli körzetekben.
A gázai háború során ez a választói csoport egyre kritikusabbá vált a Biden–Harris-adminisztráció Izrael-politikájával szemben, emiatt a demokrata kampánystratégák úgy vélték, hogy egy Izraellel szemben tartózkodó alelnökjelölt segíthet mérsékelni az elidegenedést.
Ez végül nem következett be, és a Trump-stáb anti-Hamász álláspontja erősebbnek bizonyult. A történet vége az, hogy Walz a minap bejelentette, hogy ősszel nem indul újra Minnesota kormányzóságáért, noha korábban még ezt tervezte.