Blue Origin-robbanás: óriási visszalépés az űrközösségnek, mondja az ESA-főigazgató

Az ESA főigazgatója, Josef Aschbacher „elszomorítónak” és „aggasztónak” nevezte azokat a felvételeket, amelyeken a Blue Origin New Glenn rakétája robban fel egy floridai indítóálláson végzett hajtóműteszt során a múlt héten, és úgy fogalmazott, a kár „meglehetősen jelentős”.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Az űripari vállalatot alapító, az Amazonról ismert Jeff Bezos megerősítette, hogy senki sem sérült meg, minden munkatársat sikerült biztonságban elszámolni, a keletkezett károk azonban jelentősek.

„Ez kétségkívül hatalmas visszalépés, és senkinek sem jó az űripari közösségben” – mondta Aschbacher az Euronews 12 Minutes With. című interjúműsorában.

A robbanás nemcsak Bezos reményeit vetette vissza, hogy a Blue Origin versenyre keljen riválisa, Elon Musk SpaceX-ével a kereskedelmi űrversenyben. A múlt heti kudarc az ESA amerikai partnerének, a NASA-nak a Holdra vonatkozó ambícióit is bonyolíthatja.

Aschbacher rámutatott, hogy az efféle incidensek különösen lesújtóak, tekintve, milyen óriási erőfeszítésbe kerül egy rakéta és a hajtóművek kifejlesztése, tesztelése, pályára állítása.

„Ez még csak az egyik legelső repülés volt, tehát a felfutási szakaszban járunk, és ez mindenképpen aggodalommal tölt el” – tette hozzá.

A NASA azt remélte, hogy ez a rakétatípus központi szerepet játszik majd az Artemis-program több lépcsőből álló küldetéssorozatában, amelynek célja, hogy ismét űrhajósokat juttasson a Hold felszínére. Idén áprilisban a NASA elindította az Artemis II küldetést, egy történelmi, tíznapos, személyzettel végrehajtott holdkerülő repülést.

A következő küldetés, az Artemis III két kereskedelmi holdkomp – a SpaceX és a Blue Origin járművei – alacsony Föld körüli pályán végrehajtott repülését foglalja magában, időt adva a majdani holdraszálláshoz szükséges indítórendszerek tesztelésére. Eredetileg jövőre került volna sor rá.

A múlt hétig a Blue Origint tartották a kettő közül felkészültebbnek. A rakétarobbanás azonban most kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy megvalósítható-e 2028-ig – az Artemis IV küldetés részeként – a holdraszállás, illetve a nemrég bejelentett tervek egy holdbázis felépítésére.

„Látták a robbanást. Úgy gondolom, az indítóállás gyakorlatilag megsemmisült; hosszú idő lesz újjáépíteni, és az is, hogy kiderítsék, miért történt ez a robbanás. Márpedig tudom, hogy ez nagyon sok időt vesz igénybe” – magyarázta Aschbacher.

Sci-fi?

A múlt héten a NASA bemutatta egy állandó holdbázis tervét, amelyet később az emberiség Mars-missziókra való felkészítésére használnának. A koncepció része, hogy 2032-re folyamatos emberi jelenlét legyen a Föld természetes kísérőjén.

„Ez azt jelenti, hogy infrastruktúrát kell létrehozni a Hold felszínén. Lehet, hogy némileg sci-finek hangzik, hogy az űrhajósok a Holdon sétálnak majd, holdjárókkal közlekednek és méréseket végeznek. Más járművek a felszínről bányásznak majd ki anyagokat, gyárak pedig téglákat állítanak elő épületekhez és egyéb létesítményekhez” – sorolta Aschbacher.

„Valójában azonban ennek az infrastruktúrának a megteremtése és egy ilyen gazdaság felépítése óriási kihívás. Meg fog valósulni, de még az elején járunk.”

Arra a kérdésre, hogy Európának milyen szerepe lesz egy állandó holdbázis kialakításában, azt mondta, az ESA „nagyon is részese” a terveknek.

„Ezekben a napokban nagyon intenzíven tárgyalok a NASA-val azokról az elemekről, amelyeket ebben a tágabb keretben mi tudunk biztosítani” – magyarázta Aschbacher, hozzátéve, hogy az ESA 2022 óta egyeztet amerikai partnerével a szorosabb együttműködésről ezen a téren, amikor az európai ügynökség „nagyon fontos projekteket” finanszírozott.

Példaként említette az Argonautot, az ESA holdkompprogramját, amely támogatja majd az Artemis-küldetéseket és felszereléseket szállít a Földről a Hold felszínére, valamint Moonlight programját, Európa első, kifejezetten távközlési és műholdas navigációs célú holdi műholdrendszerét.

„Az Orion-kapszula motorját, a European Service Module-t az Európai Űrügynökség biztosítja. Tehát igen, már most is nagyon szoros és intenzív együttműködésben dolgozunk a NASA-val” – mondta Aschbacher.

Ugyanakkor az ESA szerepe az Artemis III küldetésben nemrég kérdésessé vált. Az ügynökség építette volna a Lunar Gatewayt, a Hold körül keringő állomást az Artemis III programhoz, a NASA azonban az év elején felfüggesztette e bázis fejlesztését, ami hosszú évek munkáját és az európai űripar által befektetett sok millió eurót tette kockára.

Az európai technológia mindenesetre továbbra is része marad az Artemis-programnak. De mi lesz a kontinens űrhajósainak részvételével?

„Ez nagy kérdés. Bárcsak tudnék rá válaszolni” – mondta Aschbacher.

„Remélem, még az évtized vége előtt. Természetesen a NASA-val, az űrhajósrepülések terén meglévő partnerünkkel fogunk együttműködni. Erről egyelőre még nincs megállapodás, ezt szeretném nagyon világosan elmondani. De nagyon intenzíven tárgyalunk a NASA-val, hogy ez a lehető leghamarabb valóra válhasson az európaiak számára.”

A német ESA-űrhajóst, Alexander Gerstöt tartják az egyik legesélyesebb jelöltnek arra, hogy az elsők között jusson el európaiként a Holdra, feltehetően az Artemis IV küldetés részeként.

Az Artemis III küldetés személyzetét június 9-én jelentik be.