Azerbajdzsán mellett a magyar külügy

Azerbajdzsán mellett foglal állást Magyarország a Hegyi-Karabah hovatartozásáról szóló vitában - tudta meg az Index a magyar külügyminisztériumtól.

Vasárnap kiújultak a harcok a vitatott hovatartozású területen és környékén. Ahogy arról korábban írtunk, nem egyértelműen eldönthető a vita, mivel Hegyi-Karabah a nemzetközi jog alapján Azerbajdzsánhoz tartozik, de az 1990-es évek eleje óta egy örmény szakadár köztársaság uralja.

A kérdésben megszólaló nemzetközi szervezetek és külföldi vezetők többnyire kerüli az állásfoglalást. A legtöbben tűzszünetet és tárgyalásokat sürgetnek.

António Guterres ENSZ-főtitkár a harcok azonnali beszüntetését, a feszültség csökkentését és az építő jellegű tárgyalások feltétel nélküli megkezdését sürgette a felek közt szerdán. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is elítélte a kitört konfliktust, és közölte, hogy mindkét félnek be kell szüntetnie az erőszakot, hozzátéve, hogy a konfliktust tárgyalásos úton kell rendezniük, méghozzá az EBESZ égisze alatt.

Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy a feleknek tűzszünetet kell hirdetniük, és lépéseket kell tenniük a feszültségmentesítés érdekében.

Egyedül Törökország foglalt egyértelműen állást: nyíltan támogatja Azerbajdzsánt.

A két ország ezer szállal kötődik egymáshoz: az azeri légierő török gyártmányú drónokkal bombázza az örmény erőket, és török F-16-osok vannak a levegőben. Jereváni részről rögzítették, hogy a pilóták törökül kommunikálnak egymással. Az azeriek és a törökök is tagadták mindezeket, ahogy azt is, hogy egy török gép az azeri légtérből lelőtt egy örmény SzU-25-ös csatarepülőgépet.

Azerbajdzsán mellett áll ki a magyar külügy

Az Index.hu rákérdezett a magyar külgazdasági és külügyminisztériumnál, hogy mi a magyar álláspont a kérdésben. Magyarország Azerbajdzsánt támogatja, az országot, akihez de facto tartozik a terület.

"Az örmény többségű Nagorno-Karabakh Azerbajdzsán nemzetközileg elismert határain belül fekszik, hazánk pedig általános nemzetközi jogi alapelvként támogatja az államok területi integritását és szuverenitását" - írta a minisztérium a lapnak.

Az azeri baltás ügye, befagyasztott diplomáciai kapcsolatok

Örményország 2012-ben függesztett fel minden hivatalos államközi kapcsolatot Magyarországgal, miután Budapest kiadta Azerbajdzsánnak Ramil Safarovot, aki brutálisan meggyilkolt egy örmény férfit 2004 februárjában.

Safarov a NATO békepartnerségi programja keretében rendezett továbbképzésre érkezett a magyar fővárosba. Ott vett egy baltát és egy fenőkövet, és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kollégiumában átment Margaján szobájába, ahol nem törődve annak felébredő magyar szobatársával, agyonverte az örményt. Utána megpróbált volna bejutni a tanfolyam másik örmény résztvevőjének, Makucsjánnak a szobájába is, de ez nem sikerült neki. A kegyetlen gyilkosság komoly nemzetközi visszhangot is kiváltott.

Safarovot 2007-ben jogerősen életfogytiglani börtönre ítélték a magyar hatóságok, előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés és emberölés előkészülete miatt.

Öt évre rá Magyarország Baku kérésére kiadta Safarovot, hogy hazájában tölthesse le büntetése maradékát. A férfit nemzeti hősként fogadták, az elnök kegyelemben részesítette, előléptette, lakást kapott és fizetést.

A kiadatás ellen nemcsak az örmények tiltakoztak, Washingtontól Brüsszelen át Moszkváig számtalan kormány és intézmény elítélte.