NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Hegyi-Karabah: miért most robbant az időzített bomba?

Örmény katona Hegyi-Karabahban
Örmény katona Hegyi-Karabahban Szerzői jogok Sipan Gyulumyan/PAN Photo
Írta: Attila Magyar
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat a Hegyi-Karabahban zajló feszültségről.

HIRDETÉS

A vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban vasárnap éleződött ki ismét a feszültség. Bár a konfliktus hosszú ideje tart, a mostani összecsapások évtizedek óta a legsúlyosabbak, és a nemzetközi közösség nyomásgyakorlása ellenére sem tűnik úgy, hogy csillapodnának a harcok. Az örmény-azeri fegyverszünet jelenleg is érvényben van, de a felek hivatalos békemegállapodást soha nem kötöttek. Összeszedtük a legfontosabbakat.

Mit kell tudni Hegyi-Karabahról?

A Hegyi-Karabah Köztársaság, vagy más néven Arcah Köztársaság a Kaukázus déli részén található, Örményországgal, Iránnal és Azerbajdzsánnal határos. Nagyjából 11 ezer négyzetkilométeres területen fekszik, akkora, mint Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye együtt. 150 ezren lakják, az azeri lakosság aránya mára gyakorlatilag nullára csökkent, míg a konfliktus miatt az Azerbajdzsánban élő örmények nagy része szintén elmenekült lakóhelyéről.

Hegyi-Karabah de facto Örményország, de jure Azerbajdzsán része, vagyis a nemzetközi jog alapján Azerbajdzsánhoz tartozik, de az 1990-es évek eleje óta egy örmény szakadár köztársaság uralja. A területért 32 éve vív ádáz csatát Örményország és Azerbajdzsán.

A két népcsoport között azt követően éleződött ki a konfliktus, hogy a hegyi-karabahi autonóm terület parlamentje megszavazta az Örményországgal való egyesülést 1988-ban. Az ellentét 1992-re háborúvá nőtte ki magát, amit 1994. május 16-án, a Moszkvában kötött fegyverszünet zárt le, de békét azóta sem kötöttek egymással. A tartományi parlament 1996-ban kiáltotta ki Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt még Örményország sem ismeri el, Azerbajdzsán pedig saját területének tekinti azt.

Mi az örmény-azeri konfliktus tétje?

A harcok során több ezren haltak már meg, a fegyverszünetet számos alkalommal sértették meg.

- Nagyon nehéz kompromisszumot kötni olyan helyzetben, amikor az identitás ilyen mélyen gyökerezik - mondta Kevork Oskanian, a Birminghami Egyetem eurázsiai politikával foglalkozó tanára az Euronewsnak.

Hegyi-Karabah központi szerepet játszik mind az örmények, mind az azeriek identitásában. A két ország vezetői pontosan tisztában vannak azzal, hogy nehéz lenne bármilyen megállapodást elfogadtatni a saját állampolgáraikkal.

Miért most éleződik a feszültség?

Ilham Aliyev, Azerbajdzsán elnöke a 2003-as megválasztásakor ígéretet tett arra, hogy a terület ismét azeri ellenőrzés alá kerül. A volt szovjet tagállam azóta korszerűsítette haditechnikáját, és gazdasága négyszer akkora lett, mint szomszédjáé. Az örmény fél viszont nem hajlandó a kompromisszumra.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy Örményország elégedett a status quóval. Ők a régió feletti ellenőrzést akarják.
Kevork Oskanian
a Birminghami Egyetem eurázsiai politikával foglalkozó tanára

A júliusi összecsapások miatt Alijev lépéskényszerbe került. Akkor 12 azeri és 4 örmény vesztette életét a harcokban. A koronavírus-járvány az azeri vezető malmára hajthatja a vizet. Most arról beszélt, hogy országa egyértelmű célja Hegyi-Karabah visszaszerzése. Néhány napja háborús veszélyhelyzetet hirdettek a felek, a határszakaszokon pedig mozgósították a hadseregeket.

Nemzetközi részvétel

A Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért nevű szervezet eurázsiai szakértője, Paul​ Stronski úgy látja, hogy a nemzetközi közösség figyelme megosztott: Európa és Oroszország a koronavírus-járvány második hullámával és a belarusz válsággal küzd, míg az Egyesült Államok, a Trump-adminisztráció alatt egyébként sem vesz részt a regionális ügyekben, Törökország viszont támogatja a bakui kormányt.

Ankara az elmúlt időszakban megerősítette regionális jelenlétét, egyebek mellett közös hadgyakorlatot is végeztek. Ennek egyik oka, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra, de a döntésben belpolitikai célok is vezényelhetik az Erdoğan-kormányzatot, hiszen Törökországban jelentős azeri kisebbség él.

Azerbajdzsán ezer szállal kötődik Törökországhoz: a légiereje török gyártmányú drónokkal bombázza az örmény erőket, és török F-16-osok vannak a levegőben. Jereváni részről rögzítették, hogy a pilóták törökül kommunikálnak egymással. Az azeriek és a törökök is tagadták mindezeket, ahogy azt is, hogy egy török gép az azeri légtérből lelőtt egy örmény SzU-25-ös csatarepülőgépet.

Oskanian szerint Oroszország mind a két félhez kötődik, és érdeke, hogy ne fajuljon el a viszály, de nem érdeke a konfliktus végleges lezárása. A napokban Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy a feleknek tűzszünetet kell hirdetniük, és lépéseket kell tenniük a feszültségmentesítés érdekében.

Hegyi-Karabah megosztja a Dél-Kaukázust. Ez az egyik oka annak, hogy Grúzia, Azerbajdzsán és Örményország nem tud együttműködni egymással. Ez pedig Oroszország számára "oszd meg és uralkodj" lehetőséget teremt a régióban.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa és több nyugati ország a harcok befejezésére szólította fel Örményországot és Azerbajdzsánt.

Aziz Karimov/The Associated Press
Az azeri és az örmény erők közötti összecsapásokban megsemmisült házának romjait mutatja egy férfi a vitatott hovatartozású Hegyi-KarabahbanAziz Karimov/The Associated Press

Mi történik, ha Jereván elismeri Hegyi-Karabah függetlenségét?

Nikol Pasinján örmény kormányfő szerdán arról beszélt, hogy a kialakult helyzetre tekintettel fontolóra vették Hegyi-Karabah függetlenségének elismerését. A politikus szerint a tartós béke és a stabilitás megteremtése kulcsfontosságú lenne, hogy ne ismétlődjön 2-3 évente a mostanihoz hasonló fegyveres konfliktus.

A Dialogue of Civilizations agytröszt tudományos kutatási vezetője, Alexej Malasenko szerint a terület ebben az esetben ugyanúgy de facto örmény fennhatóság lenne, vagyis örmény ellenőrzés alatt maradna.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Nem válogatnak Hegyi-Karabahban

Szellemvárossá változott Hegyi-Karabah központja

Félelem Hegyi-Karabahban – Azerbajdzsán elutasítja, hogy etnikai tisztogatás készülne